“A büntetés célja nem lehet csak a megtorlás, mert az ellenkezik a szocialista humanizmus elvével”
Az énekesnő c. filmből
Megint egy fantasztikus filmről kell írnom, mert a belső kényszer hajt, hogy másokkal is megosszam az élményt. Visszarepülünk a film szárnyán a rettenetes 50-es évek Magyarországára. Március 25-én a Duna TV mutatta be “Az énekesnő” c. Vitézy-filmet.
Különös apropót ad az írásnak az is, hogy Kovács Erzsi táncdalénekesnő, akiről a film szól, április 6-án 8 éve halt meg. Tartozunk emlékének azzal, hogy ide idézzük a film kapcsán, mint nézőben felmerült gondolatokat.
Borzasztóan megérintenek az élet szocializmusban történt megbicsaklásai, tragikus körülmények között megtört emberi sorsok. Talán azért is, mert fiatalságom jó néhány éve ebben a most már sokszor hihetetlenül drámai időszakban telt. Ma már szerencsére elképzelhetetlen, hogy valaki mondvacsinált okból - ha nem felel meg a fősodor elvárásainak - visszafordíthatatlanul tragikus következményekkel, akár életével fizet.
A Bara Margitról szóló “ A színésznő” filmben ábrázolt tiszta kiállás mellett “Az énekesnő” ugyancsak a lelkileg megtört, az eseményeknek teljesen kiszolgáltatott ember drámája.Talán Kovács Erzsi még kiszolgáltatottabb volt, mint Bara Margit, hiszen ő még 20-as évei elején csöppent bele ebbe a rettenetes helyzetbe, elvesztve élete szerelmét, és megszenvedve a 4 éves börtönt, kiszolgáltatva a velejéig romlott hatalomnak.
Az ördögi terv
A sikeres labdarúgók külföldre elszerződését megakadályozandó, elrettentésül, (“Hagy szarjanak be mielőbb!”) megfélemlítésre, példastatuálásra kiszemelik - a filmben Nagy Vincének nevezett - Szűcs Sándor válogatott labdarúgót, aki rendőr főhadnagyi rangban az Újpesti Dózsa játékosa volt. A zsarolás alapja az volt, hogy szemben a szocialista erkölccsel házas emberként szerelmi viszonyt folytatott a még szintén házas, válás alatt álló énekesnővel. Megalázással és veréssel arra “ösztönzik”, hogy szökjenek külföldre. Természetesen lépre csalják egy beépített emberrel, sőt arra is ráveszik, hogy az általa soha nem használt szolgálati fegyverét is magával vigye. Így ugyanis fegyveres határátlépés miatt halálra ítélhetik. A határon már várják őket, elfogják és halálra is ítélik, amit rögtön végre is hajtanak. Barátnőjét 4 évi börtönre ítélik. Ő végig abban a tudatban élt a börtönben, hogy szerelmét megmentették, hiszen szerelmes leveleket kapott tőle, amit nevében egy ÁVÓ-s írt.
A gonosz cinizmus még inkább bicskanyitogató, amikor a bírónő szájából olyan torz, “igazságok” hangzanak el, mint az idézetül választott mondat vagy az a kijelentése, hogy “a forradalmár-nevelő olyan mint egy szobrász, addig faragja az embert, amíg nem lesz azonos a szent eszmével.” Ugyanígy elborzasztó az ÁVH-s főember szájából elhangzó mondat, melyet az akkor már kivégzett labdarúgó helyett levelet írató beosztottjához intézett: “Szerelmes legyél, ne kultúrfelelős.”
A film nagyon jól visszaadja a hatalom kisded játékainak odavetett ember vergődését és hősies helytállását is. A rendező ezúttal is maradandót alkotott. A főszereplők hitelesen hozzák a karaktereket, de számomra Szarvas József cinikus kegyetlensége és a gyávából egy pillanatra emberségessé váló sportvezető, Pindroch Csaba alakítása volt a legkiemelkedőbb.
A filmnek “A színésznő” c. alkotással együtt kötelezőnek kellene lennie a modernkori történelem tanításban. Fontos volna tudatni minden fiatallal, hogy szüleik és nagyszüleik milyen embert-gyötrő viszonyok között éltek, különösen azért, mert sokszor még az akkor élők sem voltak tisztában a rémségekkel. Nem is lehettek, mert szigorú titoktartás övezte ezeket a gaztetteket.
Kovács Erzsi
A tragédiára való emlékezés haláláig mindennapjainak a része volt, de az emberi tartás, a meg nem tört gerinc és a határtalan életszeretet adott erőt a művésznőnek, hogy az 50-es évek második felének és 60-as évek sztár énekesnőjévé váljon. Még 80-as éveiben is hívták fellépésekre, a “Rejtély”, a “Tűzpiros virág” sok ember kedves dalai maradtak.Az átélt borzalmak ellenére úgy érezte, hogy a Teremtő vigyázott rá: 19 műtéten esett át és két ízben győzte le a rákot. És mindezek közepette bel-és külföldön nagy-nagy szeretet közepette énekelt.
Nyugodjék békében és maradjon mindannyiunk számára az emberi helytállás példája!
Kadarkai Endre szólaltatja meg a korát alaposan meghazudtoló, a riport idején 83 éves művésznőt: