„A gyűlölet kitagadja a fényt szemünkből”
Nyírő József
Már régebb óta foglalkoztat, hogy mi az oka annak, hogy akár nem ismert vagy csak a média szűrőin keresztül „ismert” emberre is gyűlölködő, gyalázkodó, sokszor elfogadhatatlanul
trágár megjegyzéseket tesznek olyan emberek is, akik magukat intelligensnek tartják?
Andy Vajna elhunyta kapcsán ömlöttek az ilyen megjegyzések felesége oldalára a közösségi médiában, majd a 209 hozzászóló egy része elindította a politikai adok-kapok folyamot, ugyanilyen fröcsögő, egymás véleményét tiszteletben nem tartó, gusztustalan stílusban.
A politikusok különféle megnyilvánulásait is számos esetben kísérik ilyen megnyilvánulások. Nincs híján a közösségi együttélés sem gyűlölködésben, pl. egy-egy lakóközösségben régóta együtt élő emberek tudják saját kényükre-kedvükre mérgezni a közösség érdekeit. Nem beszélve a társas kapcsolatokban a szeretet gyűlöletté formálódásáról. Lehet, hogy csak én érzem, hogy fokozódik az ellenszenv, utálat, indulat - harsogó, stílustalan kifejezésre juttatása? Járjunk egy kicsit utána!
Sok cikket olvastam el, hogy e jelenségeket kicsit közelebbről megvilágíthassam.
A gyűlölet természete
Azt mindnyájan érzékeljük, hogy a gyűlöletben felismerjük a düh, az indulat, az agresszió megnyilvánulásait. De azonos-e a harag a gyűlölettel?
Sok nézet létezik arra, hogy mi módon tudjuk elkülöníteni a haragot a gyűlölettől. A Purnam honlap szerint „ A harag természetes dolog, amikor akadályba, ellenállásba ütközünk bármilyen célunk megvalósítása közben, vagy veszélyben érezzük magunkat vagy szeretteinket. A gyűlölet mögött gyengeség, félelem, ostobaság, kiszolgáltatottság, irigység, tudatlanság áll.” A Castovay honlap szerint „a gyűlölet tömény utálat, egy begyógyíthatatlan seb.” A Buddhapest szerint „a tartóssá vált haragból gyűlölet válik, ami végképp alá tudja ásni az emberek egymás közti viszonyát. A buddhizmus szerint a harag és az ebből fakadó gyűlölet a három méreg egyike.” Az Encyclopedia Treccani: „erős érzés és tartós ellenérzés, melynek következtében rosszat kívánunk a másiknak, és pusztulására vágyunk, általánosságban fogalmazva a mélységes ellenségesség és ellenszenv érzülete.” Brunetto Latini fogalmazta meg legpregnánsabban a két érzés viszonyát: „A gyűlölet megvénült harag.”
Azt azonban leszűrhetjük, hogy a harag egy konkrét személyhez vagy eseményhez kötődik, védekezés egy sértés, visszautasítás vagy bántás ellen, és ezért idővel elmúlik. A gyűlölet generalizált, nem ismer irgalmat, az idő nem gyógyítja.
A gyűlölet anatómiája
Az alappillér: a félelem
Gábor névvel az interneten a gyűlölet anatómiájáról közzétett írás egy konkrét esetet ír le, mely mindnyájunkkal előfordulhat a tömegközlekedésben, és mely kiválóan bemutatja a gyűlölet alapjául szolgáló félelmet. A villamoson egy kissé erőszakosan kéregető fiatalember és egy idősebb férfi szóváltásba keveredett. Senki nem mert közbeszólni, majd amikor a kéregető leszállt egy középkorú férfi félhangosan megjegyezte: „A büdös fajtájukat! Az összes ilyen rohadékot ki kéne zavarni az országból!”
Jól érzékelhető a példából, hogy a gyűlölködő férfi nem mert kiállni sem önmagáért, sem a verbális támadás alatt lévő másik emberért. Csak akkor szedte össze a bátorságát, hogy hangosan megnyilvánuljon, amikor a közvetlen veszély már elmúlt, és biztonságban érezte magát. „Ez a félelem mindig önmagunkról szól: félünk attól, hogy túl kevesek vagyunk a gyűlölet tárgyát képező ember vagy esemény kezeléséhez.”
A kiterjesztés
A példából jól látszik, hogy tekinthetnénk az esetet egyedinek, anélkül, hogy általánosítanánk, de e helyett a rendelkezésünkre álló információ alapján egy teljes képet alkotunk saját fejünkben arról, amitől félünk.
A gyűlölet motorja: az indulat
A félelem és az általánosítás még kevés a gyűlölethez; indulat is kell ahhoz, hogy azzá formálódjon. „Az indulat pedig nem más, mint egy erős érzelmi reakció egy olyan hatásra, amellyel szemben tehetetlennek érezzük magunkat.”
Mit tegyünk a gyűlölet ellen?
A legtöbb szakember véleménye, hogy ha a gyűlölet forrása önmagunkban van, akkor meg kell keresni a bennünk mélyen rejtőzködő félelmet, ami ezt okozza. Tudnunk kell, hogy a gyűlölettel magunknak ártunk a legtöbbet. Ha a gyűlölet külső forrásban keresendő, valaki negatív irányba akarja vinni az életünket, akkor az illetőt vagy kizárjuk az életünkből vagy elfogadjuk olyannak, amilyen. Ez utóbbi esetben próbáljuk megérteni és türelemmel megpróbálni kiűzni belőle a gyűlöletet. A buddhizmus azt tanítja, hogy ne hagyjuk, hogy a negatív érzelmek elragadjanak, a feszültségeket meditációval kezeljük. Ha pl. valaki megvádol bennünket valamivel, ha igaz az állítás, tudjunk elnézést kérni és belátni hibánkat, ha nem igaz, akkor próbáljuk meg higgadtan tisztázni a dolgot. Az állhatatosság a türelem gyakorlásában elengedhetetlen, de a látásmódunk megváltozása, az önuralom megtanulása a belső béke és nyugalom megtalálásához vezet.
Tudományos kísérletek igazolják, hogy az indulatok során keletkező méreg - ölni képes. A Thesecret.hu szerint Elmer Gates, a washingtoni egyetem pszichológus professzora kísérletet végzett, melynek során „megállapította, hogy tíz percig tartó erős gyűlölet elegendő mérget tartalmaz ahhoz, hogy azzal több személyt el lehessen pusztítani. Ez a méreg egyike a legerősebbeknek, amelyet a tudomány ismer. Az ember szervezete felszívja az érzelmek, gondolatok hatására képződő mérget, és így önmagát mérgezi meg vele.”
A femina.hu hasábjain az alábbi érdekes jelenségre lettem figyelmes, mely a düh és indulat növekedését jelzi a fiatal generációknál: „ A Journal of Popular Music Studies című folyóiratban publikált kutatás két vezető szerzője, Kathleen Napier és Lior Shamir több mint hatezer dalszöveget elemzett visszamenőleg a Billboard éves százas toplistájáról, melyen a legnépszerűbb számok szerepelnek, és így jól tükrözi a rajongók preferenciáit. Az elemzés kimutatta, hogy az évtizedek során a düh folyamatosan nőtt a popzenei számokban.”
A legjobban a 3 T-vel lehet teendőinket összefoglalni: A szocializmusban elhíresült 3 T (tűrés, tiltás, támogatás) helyett a jelenkor követendő 3 T-je a tisztelet, a türelem és a tolerancia.
A gyűlölet elleni harcban még egy fegyvert jelöl meg Giovanni Cucci.
Giovanni Cucci, olasz jezsuita pszichológus (Embertárs 2016/2) tanulmányában áttekintő képet ad az emberiség történetét végigkísérő és napjainkban is jelentős pusztításokat okozó érzés, a gyűlölet természetéről. A gyűlölet elleni gyógyírként a bölcsességet jelölte meg: „A gyűlöletnek való ellenállás leghatékonyabb fegyvere a bölcsesség. A bölcsesség gyakorlati, etikai intelligencia, annak képessége, hogy felismerjük a közjót itt és most; képes hosszú távon gondolkodni, mivel meghallgatja a történelem leckéjét (amely emlékeztet: a gyűlölet sohasem kifizetődő).”
Csak remélni lehet, hogy egy szebb jövő érdekében a tisztelet, a türelem, a tolerancia és a bölcsesség uralkodni fog a negatív érzéseinken.
