“Vannak kötelezettségek, belső ösztönzések, amelyek nem szűnnek meg, csak életünk utolsó leheletével,: addig kell tennünk, amíg vagyunk”
Mindszenty József
Mindszenty József életútja a XX. század összes tragikus eseményéhez kapcsolódott, így az 1956-os eseményekhez is.
Ez adhatta aktualitását a Magyar Művészeti Akadémia október 24-ére, a Hild villába történő invitálásának, ahol egy megdöbbentő, sokáig nem felejthető filmet tekinthettünk meg, és részt vehettünk az alkotókkal egy kerekasztal megbeszélésen is. Pozsgai Zsolt “Szeretlek, Faust” című filmje MIndszenty Józsefről szól, igen érdekes, kamaradrámára emlékeztető megközelítésben.
Pozsgai Zsolt egy történetileg létező kiindulópontot ragad meg: 1944-ben Sopronkőhidán fogvatartották Mindszenty veszprémi püspököt és Jávor Pál népszerű színészt. Jávor azért került a fegyházba, mert kiállt. zsidó felesége mellett
Jávor naplójában egy szívbemarkolóan emlékezetes karácsony történéseit idézi fel 1944-ből, a sopronkőhidai börtönből. Mindszenty misét cerebrált, amihez szerzett két szál gyertyát, egy apró fenyőt és néhány almát. Jávor a Peer Gyntből idézett fel részleteket. Koltay Gábor “A fehér vértanú” c. dokumentumfilmjéből megtudhattuk, hogy a misén olyan történelmi szereplők is részt vettek, mint Rajk László, és három bukott miniszterelnök, gróf Esterházy Móric, Kállai Miklós és Lakatos Géza.
Pozsgai a feltehető találkozásból egy Faust-drámát írt, melyben Jávor Mefisztóként “provokálja” Mindszentyt, megpróbálja megfejteni és megingatni töretlen hitét.A drámából is kiviláglik a püspök bátorsága, hősies helytállása, teljes odaadása, mellyel bármilyen kemény megpróbáltattással szemben is kitart meggyőződése mellett. Ahogy ő nevezte, Magyarország élő lelkiismereteként ébresztgetni akarja népe hagyományait, megőrízve a hazaszeretetet és az Isten hitet.Ez a hősies kitartás még akkor is jellemzi Mindszentyt, amikor a Pápa - MIndszenty akarata ellenére - a magyar állammal történt megállapodás alapján 1974-ben az esztergomi érseki széket megüresedettnek nyilvánította.
Erdő Péter biboros fehér vértanúnak nevezte Mindszentyt, aki sokat szenvedett hitéért, még a bebörtönzést is felvállalta.
A kétkedő színész a múlt-jelen és jövő felidézése után hitet nyer Mindszenty megingathatatlan tanúságtétele alapján, megerősítve, “van értelme a szenvedésnek, nemesedik a lélek, melynek egyetlen boldogsága lehet, ha szabadon választ minden helyzetben…Semmi sem lehet olyan fontos, mint a lélek e szabadsága.”
A film hatalmas erővel, felejthetetlen színészi játékkal mutatja be a XX. század magyar történelmének embert próbáló kihívásait. Brilliáns alakítással elsősorban a két főszereplőt jellemezhetjük. Lux Ádám Mindszentyt szenvedélyesen formálja meg, érezhető, hogy példaképének tekinti a pap kiállását eszméi mellett. Kautzky Armand több szerepet old meg kitűnően, Jávor megformálása mellett a Pápa szerepében nagyon emlékezetes. A mellékszereplők is egytől egyig kiváló teljesítményt nyújtanak.
Néhány műhelytitok
A filmet Pozsgai drámájának 20 éven keresztül színdarabkénti többszöri bemutatása előzte meg pl. Tatabányán, a Madách Stúdióban, a Vigadóban.
A 2008-ban készült film állami támogatás nélkül 5 millió (!) forintból valósult meg, 4 napi forgatással. A Terror Háza Múzeum az éjszakai forgatásokhoz ingyen biztosította a helyszínt, így hátborzongatóan valóságos térben, újfajta látásmóddal és kameramozgással tudta visszaadni a történelem sötét napjainak történéseit. Ezért megmosolyogtató, hogy az egyik fesztiválon a legjobb design díjjal tüntették ki a filmet.
A producer 10 évig nem engedte fesztiválokra vinni a művet, ezért Pozsgai Zsolt megvásárolta a film jogokat és nagyjátékfilmmé alakította. Eddig a mű 102 nemzetközi díjat nyert.
Nemzetközi sikerét az is bizonyítja, hogy tőlünk teljesen eltérő kultúrájú országok is felfigyeltek rá, így pl. Mozambikban.
Szerencsére online meg lehet tekinteni a filmet, csak ajánlani tudom. Fontos volna, hogy a fiatal nemzedékek is megismerjék nagyszüleik, dédszüleik múltjának nyomasztó, a jövőre nézve elrettentő cselekményeit, valamit azokat az embereket, akik az iszonytató körülmények között is rendíthetetlenek maradtak.