„Mindaddig, amíg az Ember könyörtelen pusztítója lesz az alacsonyabb szintű élőlényeknek, nem fogja ismerni sem az egészséget, sem a békét."
Pithagoras
Az egyik legelterjettebb alternatív étrend napjainkban a növényi alapú étrend: a vegetarianizmus. Mindannyiunk ismeretségében találhatunk a vegetarianizmus különféle formáinak élvezőivel.
Ahhoz, hogy közelebbről megismerkedhessünk vele, kölcsön vesszük a Wikipédia címszavában foglaltakat.
A vegetarianizmus – mint fogalom és jelentékeny mértékben elterjedt táplálkozási gyakorlat – európai első feljegyzései a Bibliából valók amint megemlíti, hogy Isten az embernek, megteremtése után növényi táplálékot rendel. Dániel és társai Nabukodonozor udvarában visszautasították a királyi ételeket és csak zöldségféléket fogadtak el eledelül, hogy "ne szennyezzék be a testüket".
Az ó-egyiptomi papok, a perzsa Zarathustra hívei, a buddhizmus, később a zen-buddhizmus követői mind vegetáriánusok voltak.
Platón, Szókratész, Püthagorasz, Epikurosz, Hippokratész szintén vegetáriánusok voltak és tanítványaikat is következetesen vegetáriánus étrendre szoktatták, mivel felismerték annak az az emberi szervezetre tett hatását. Platón az ideális államról írt könyvében kitér a polgárok táplálkozására is, amelyben csak növényi eredetű étel kerül az asztalukra. A táplálkozási gyakorlat mindkét előfordulása szorosan kötődött az állatok irányában felvállalt erőszakmentességhez.
A vegetarianizmus a nevéből eredően az a táplálkozási gyakorlat, melynek követője bármilyen állat megölésével elkészített táplálék elfogyasztását elveti. Több formában létezik, aszerint, hogy a húson kívül mely ételek fogyasztása tilos.
A vegetarianizmus formái:
A vegetarianizmus okai:
A vegetáriánus táplálkozás jellemző élelmiszerei:
A közhiedelemmel ellentétben nem jellemző különösebben a vegetáriánusokra a gabonahúsok (szejtán), a szójakockák, a szója-granulátumok, a növényi alapú kolbászfélék, illetve az egyéb, kifejezetten húsok helyettesítésére és imitálására szolgáló termékek fogyasztása. A tudatos vegetáriánusok jelentős része idővel a keleti konyha felé fordul, amely nagy számban tartalmaz teljes értékű növényi ételeket. A mindennapos vegetáriánus étrend a zöldségek és gyümölcsök mellett rendszerint nagy választékban és számtalan módon felhasználva tartalmazza az alábbiakat:
Ennek a táplálkozási irányzatnak a követői a környezetvédelem, az etika és az alapvető ésszerűség okán gyakran a helyben, természetes körülmények között termelt, évszaknak megfelelő zöldségeket és gyümölcsöket részesítik előnyben, melyek jellemzően jóval kedvezőbb áron kaphatók. a sokoldalú felhasználhatóság miatt sok vegetáriánus igényeinek jobban megfelelnek.
A helyesen összeállított, tejet, tejterméket és tojást tartalmazó vegetáriánus étrend az elterjedt vélekedés szerint tartalmazza az egészség megőrzéséhez szükséges összes tápanyagot. Az ilyen vegetáriánus étrend számos egészségügyi előnyét kutatások is alátámasztják. Vannak, akik szerint még a megfelelően összeválogatott és összeállított vegán étrend is megfelelő arányban tartalmazza az esszenciális aminosavakat. A vegetáriánus étrendben kevesebb az állati fehérje, a telített zsír és a koleszterin, viszont több a szénhidrát, a rost, a magnézium, az antioxidáns, a kálium, mint a vegyes kosztban. A kalciumfelvétel a legtöbb vegetáriánusnál a vegyes táplálkozásúakéhoz hasonló, kivéve azokat a vegánokat, akik túl kevés levélzöldséget fogyasztanak. A D-vitamin termelődhet a napsütésnek kitett bőrben, bejuttatható tejjel, tejtermékekkel vagy tojással. A vegánok szójatejjel, gabona magvakkal és ultraibolya fénynek kitett gombával szintén elegendő mennyiséghez juthatnak.
A helytelenül összeállított vegetariánus étrend hátrányai
A helytelenül összeállított vegetáriánus étrend számos hiánybetegséget előidézhet, sok betegségben előidézhet állapotromlást (elég csak egy vashiányos vérszegénységre gondolni), ezért a vegetáriánus étrendre való áttéréskor tanácsos táplálkozási szakember (dietetikus) segítségét is igénybe venni.
Vitaminhiányok
A B12-vitamin életfontosságú az ember számára, és jelentősebb mennyiségben csak az algákban, állati eredetű termékekben, és bakteriális erjesztéssel készült élelmiszerekben fordulnak elő. Kisebb mennyiségben megtalálható még a teljes értékű búzában, malátamézben, barnarizsben, szója-lecitinben és a sörélesztőben is. Bár a szervezet képes akár 30 évig is tárolni és újrahasznosítani a vitamint, a test tartalékai néhány év alatt kifogyhatnak, és hiánytünetek jelentkezhetnek, ami azonban vitaminkészítmények megfelelő adagolásával megelőzhető. A kiegyensúlyozott, nem vegán, de vegetariánus étkezés képes ezt a vitamint is biztosítani. A klinikai tapasztalatok szerint azonban a B12-hiány gyakori a vegánoknál, és ritkábban előfordul a vegetáriánusoknál.
Egy másik fontos szempont a vasbevitel. A növényi élelmiszerekben ugyanis kevesebb a vas, és rosszabbul is szívódik fel, mint az állati táplálékból. Vannak azonban vasban bővelkedő növényi részek, mint például a feketeribizli, és egyes gyümölcsök és zöldségek még segítik is a felszívódást. Egyes anyagok, mint például az oxálsav akadályozzák a vas felszívódását, így például a spenótból nem szívódik fel annyi vas, mint amennyit a néphit gondol. A vegetáriánusok vastartalékai azonban kisebbek, mint a többségé. Az Amerikai Dietetikusok Szövetsége szerint a vashiányos vérszegénység nem gyakoribb a vegetáriánusoknál, mint a nem vegetáriánusoknál.
A növények tartalmaznak alfa-linolénsavat, de nincsenek bennük hosszú láncú zsírsavak, mint EPA és DHA. A tej, a tejtermékek és a tojás is csak keveset tartalmaz, így a vegetáriánusokban ezek szintje alacsonyabb, mint a többségnél. Ezeket pótolni kell táplálék -kiegészítőkkel.
A fehérjebevitel lényegesen alacsonyabb a vegetáriánusoknál, mint a nem vegetáriánusoknál.A vegetáriánus életmóddal is megfelelő arányban juttathatók be a fehérjék, amennyiben rendelkezésre áll a változatos növényi táplálék. A fehérjék építőkövei az aminosavak; ezekből nyolc esszenciális, vagyis az emberi szervezet nem képes szintetizálni őket. A tej, a tejtermékek és a tojás teljes értékű fehérjéket tartalmaz, de kevés növényben van jelen mind a nyolc. Emellett vannak még kiegészítő párok, mint a bab és a barna rizs; ezek szétoszthatók több étkezésre is. Egy 1994-es kutatás szerint ezek megfelelő változatosságban összeválogatva képesek biztosítani az emberi szervezet fehérjeszükségletét, még a testépítőkét és a sportolókét is.
Tudományos kutatások bizonyították, hogy átlagban a vegetáriánusok testtömegindexe kisebb, koleszterinszintje és vérnyomása alacsonyabb, és közöttük ritkábbak a szív- és vesebetegségek, a magas vérnyomás, a csontritkulás, a cukorbetegség, azAlzheimer-kór és más demenciák.
Az Oxford Vegetarian Study szerint a vegánok koleszterinszintje volt a legalacsonyabb, őket követte a többi vegetáriánus és a halevők, és a vörös húst is evők koleszterinszintje volt a legmagasabb. A koronáris szívbetegség összefüggött az állati zsír, a telített állati zsír és koleszterin felvételével.
A mypin.hu egy érdekes vitát közvetített a vegetarianizmussal kapcsolatban:
„Tóth Gábor élelmiszertechnológus szerint a vegetáriánus életmód előnyeit röviden az alábbi 4 pontban lehet összefoglalni:
1. A táplálkozással összefüggő civilizációs betegségek esélye nagyságrendekkel redukálódik
2. A korábban emésztésre fordított energia egy része felszabadul, a méregtelenítés hatékonyabb, az alvásigény csökken
3. A mentális teljesítőképesség javul, a szellemi állapot tisztább lesz
4. A lelki státus javul, az idegrendszeri állapot stabilizálódik a vércukorszint-optimalizáció és a szabályozó anyagok nagyobb kínálata miatt.”
Dr. Bakanek György főorvos építő kritikával illette a fenti négy alapvetést:
A vegetarianizmus hátrányairól az Origo-n Dr.Jakab Csilla véleménye alapján írunk néhány szempontot:
Dr. Jakab Csilla utal a túlzott növényfogyasztás miatt az ártalmas egészségkárosító anyagok koncentrációjára, mely pl. a rákkeltő nitrátok felhalmozódását jelenti a sóska, paraj, retek, sárgarépa, cékla és zeller esetében. Ugyancsak kedvezőtlen az ólom megkötése a növényeken, amelynek csak 30%-a tűnik el a lemosásuk által. A táplálék-allergének pl. fitátok és az oxálsav is kedvezőtlen hatásúak az egészségre.
A viccek mindig egy-egy jelenség népszerűségéhez kapcsolódnak. Ez alól ez az étrend sem kivétel:
„Nem azért vagyok vegetariánus, mert szeretem az állatokat, hanem, mert gyűlölöm a növényeket.”
Minden kedves olvasóm szabad belátására bízom, hogy tetszik-e neki ez az étrend. Minden esetre, ha növeljük a táplálkozásunkban a növényi eredetű étkeket az állati eredetűekkel szemben – már jelentős lépést tettünk az egészségünk megőrzése érdekében.
