„Senki sem lehet igazán boldog, ha nem érzi úgy, hogy maga dönthet élete alakulásáról”
Világboldogsági jelentés 2012
Folytassuk hát kalandozásunkat a boldognak ítélt Dániában! Dániában, negyedikként a világlistán, az emberek maguk dönthetik el, hogyan éljenek. 2015-ben az Emberi Szabadságmutató index szerint Dániát megelőzik az alábbi országok: Hongkong, Svájc és Finnország. Az Egyesült Királyság 9., az USA 20., Oroszország a 111., Kína a 132. és az utolsó helyezett Irán a 152. helyen. A mutató több, mint 70 tényező alapján számítható ki, benne szerepel pl. a szabad helyváltoztatás, a szólásszabadság, az azonos neműek együttélésének megítélése, a válás, az örökösödés joga.
Wiking szerint egy igen fontos szempont elsikkad a mérésnél: az időtényező. Az idővel való viszonylagosan szabad gazdálkodás bearanyozza a Dániában élők életét, mivel igen jól alakítható a munka és a magánélet viszonya. Itt az éves átlagos munkaórák száma 1457 óra. Ezt az időszakot is sokan rugalmas munkakezdéssel, akár otthonról dolgozzák le. A határidők betartása, a pontos megjelenés azonban itt is fontos az értekezleteken. A munkavállalók legalább 5 hét fizetett szabadsággal rendelkeznek. Délután négy vagy öt órakor halottasházszerű csendességbe burkolóznak az irodák, senkinek nem kell ürügyet keresni arra, hogy ekkor hagyja el munkahelyét.
A szülők boldogsághiánya
A kutatások sokszor arra az eredményre jutnak, hogy a gyermektelenek kevesebb frusztrációnak, aggodalomnak és stressznek vannak kitéve, mint a gyermekes szülők. Wiking szerint ezek a kutatások nem veszik figyelembe a szülői lét bizonyos aspektusait, nevezetesen, hogy a gyermekek léte hozzájárul a céltudatos, értelemmel bíró emberi élethez. A boldogsághiány annak a függvénye, hogy az adott ország mennyire családbarát, milyenek a bölcsődei, óvodai szolgáltatások, otthon maradhat-e a szülő beteg gyermekét ápolni, kap-e fizetett szabadságot, illetve a nagyszülők mennyire hadra foghatók. Végre egy pozitív adat, mely Magyarországot 2. helyre sorolja a szülői boldogsághiány mérésében, Portugália mögött. Érdekes, hogy ez a százalék Portugáliában 8%, Magyarországon 4,7, míg Dániában mínusz 2,8 %(!), az USA-ban – sereghajtóként – mínusz 12%. Wiking a tiszteletbeli nagyszülői státusz meghonosítását javasolja, mely Dániában jól bevált szisztéma, nyugdíjas állampolgárok önként jelentkeznek pótnagyszülőknek egy bizonyos családhoz.
A nyugodt munkavégzés
Legtöbbünk életében az e-mailváltások, az értekezletek és a menedzserek azok a zavaró tényezők, melyek megzavarják nyugodt, tempós munkavégzésünket. Ezért több munkahelyen kísérletként bevezették a „néma csütörtök”-öt vagy a munkaidő egy részében a szilenciumot, amikor senki nem zavarhatja meg a másikat, sem telefonálgatással, sem értekezletekkel, sem e-mailekkel. A kísérletek azt mutatták, hogy a zavartalan munkaidő eredményesebb, hatékonyabb munkavégzést tett lehetővé.
Az ingázás
„A boldogság minden egyes otthonról megtett mérfölddel messzebbre szökik az ingázók elől” – állítja a Nemzeti Statisztikai Hivatal. És tényleg az egy-másfél órás ingázás idegörlő, hosszabb távon a boldogtalanság urrá lesz a munkavállalókon, ami sok stressz-szel összefüggő betegséget okoz. Ezért igen pozitív hatással járhat az otthonról dolgozás, vagy a vállalkozói lét, amikor szabadabban lehet beosztani a napi munkát.
A bizalom szerepe a boldogságban
Akik megbíznak, és megbízhatnak embertársaikban, „törvényszerűen boldogabbak, s a bizalom megkönnyíti mindennapi életüket.” Dániában kint lehet hagyni a gyermekeket a babakocsiban aludni, ha otthon hagyja a pénztárcáját valaki, megengedik neki, hogy másnap hozza be a pénzt a megvásárolt termékért. Nem szükséges mindenről szerződést írni, mert az adott szó kötelez. A főnökök nem ellenőrzik lépten-nyomon a beosztottakat, megbíznak abban, hogy elvégzik határidőre a munkát. A vezérigazgató együtt ebédel a beosztottjaival, és nyíltan beszélgethetnek munkáról, magánéletről. Az embertársaikban rendületlenül bízó polgárok számaránya alapján ez a mutató Dániában 89%, az Egyesült Királyságban 69%, Franciaországban 56%, az USA-ban 49%, Magyarországon pedig 47%.
Az elveszett pénztárca kísérletben 12 pénztárcából Helsinkiben 11-t adnak vissza, de Magyarországon is 8-at, Lisszabonban viszont csak 1-et.
A jóság
Mindnyájunknak kicsit Amelie-vé kellene válnunk (Amelie csodálatos élete c. filmből), és jó cselekedeteinkkel boldoggá kellene tenni másokat. Wiking nagyon egyszerű cselekedetek véghezvitelével bátorít bennünket:
A mások segítése, az emberbaráti magatartás az egyén közérzetét is javítja, mert egy enyhe morfiummámorhoz hasonló érzetet vált ki bennünk. Ünnepeljük meg a Jóság Világnapját, november 13-án. Nekem ez biztos nem esik nehezemre, mert legnagyobb unokám éppen ezen a napon látta meg a napvilágot. Persze jó volna, ha rendszeresen szentelnénk időnkből másokra, vállaljunk önkéntes munkát.
Mark Twain igen találóan jegyezte meg, hogy a jóság olyan nyelv, amelyet a süket is meghall, és a vak is lát. Magyarország az idegennek való segítésben a középmezőnyben helyezkedik el. Van még tennivalónk!
És még egy zárógondolat: Vizsgálatok igazolták, hogy azért nyilatkozunk borúlátóan, mert a negatívumok emlegetésével kifinomultabbnak tűnünk. Igen ám, de ezzel magunk alatt vágjuk a fát, hiszen minél többet panaszkodunk, kritizálunk, a negatívumokra koncentrálunk, annál boldogtalanabbnak érezzük magunkat. Érdemes tehát a dánok hozzáállásából valamit elsajátítanunk, hogy boldogabb, teljesebb életet élhessünk.
Egy boldog pár fotójával búcsúzunk:
