„A valódi gazdagság nem azt jelenti, hogy dúskálunk a javakban, hanem hogy csekélyek az igényeink”
Epikrétosz
Igen elgondolkodtató, hogy vannak boldogság nagyhatalmak. Ilyen például Dánia. Mit tudnak a dánok, amit mi nem? Mitől boldogabbak? Mi is az a Lykke? Mindjárt sokkal többet fogunk tudni. Ebben segítségünkre lesz Meik Wiking, aki „Hygge – a dán életérzés” c. könyve már bestseller lett szerte a világon. Most a következő művével, mely a „Lykke – A boldogság nyomában” címmel jelent meg, „kincsvadászatra” invitál bennünket.
Meglátjuk, hogy nincs varázslat, - bár a társadalom egyenletes életszínvonala jó kiindulási alap – csak apróbb, közösségi dolgok, amelyek miatt jól érzik magukat a dánok a bőrükben.
Wiking – boldogságszakértő, így jó összehasonlítással rendelkezik az egyes országok viszonylatában. Egy érdekes tény megoszt velünk a Világboldogsági Jelentésből: „A világ legboldogabb és legboldogtalanabb országai között négypontos boldogságkülönbség mutatkozik, és e négy pontból három mindössze hat tényezővel magyarázható: az együttléttel vagy összetartozással, avagy a közösségtudattal, a pénzzel, az egészséggel, a szabadsággal, a bizalommal és a jósággal.”
Hogyan kutatható egy ennyire szubjektív dolog, mint a boldogság?
A boldogságkutatásban két megközelítés a legelterjedtebb: az affektív és a kognitív dimenzió. A affektív – a hangulati elem, mely az ember napról-napra átélt, változó érzelmeit vizsgálja. Igazán eredményesebb, ha a kognitív vetületet nézzük, mely az életünk összességét távlatokban kutatja, mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel. 2013. és 2017 között 1. Dánia, 2. Svájc, és a 3. Norvégia. A Világboldogsági Jelentés kimutatta, hogy „a világ legelégedettebb országaiban erőteljes a közösségtudat, s a legboldogabb emberek mindenkor bízvást támaszkodhatnak másokra szükség legsötétebb óráiban.” Wiking egy érdekes összefüggésre mutat rá: bár a dánok 45%-os adókulccsal adóznak átlagosan évi 39.000 Eurós jövedelmük után, de ezt örömmel teszik, mert tudják, hogy „az elégedett élet és a közjó szorosan összefüggnek egymással.” Ők úgy érzik, hogy nem adót fizetnek, hanem életszínvonalat vásárolnak a pénzükön.
A közösség
Dániában több száz olyan lakópark létezik, ahol 16 család mintegy 20 gyermekkel él úgy, hogy a saját elkülönült otthonuk mellett egy nagy közösségi konyhával és étkezővel rendelkeznek, ahol 20 korona (800 Ft), illetve gyermekenként 10 korona megfizetésével együtt étkeznek. Így az egyéni vacsorakészítés helyett inkább tanítják gyermekeiket vagy játszanak, majd együtt a nagy csapat a vacsora elköltése alatt. A közös étkezőn kívül van tábortűz, közös veteményes, játszótér, sportpálya, műterem, műhely, vendégszoba. Így mindenkinek több barátja is lehet. Ez a megoldás jó a gyermekeknek, hiszen a közösségből mindig akad bébicsősz, ha kicsit kiruccannak a szülők, és biztonságban, társas-létben élnek az idősek is. Ezek a lakóközösségek népszerűek már Kanadában, Ausztráliában, Japánban, USA-ban, Németországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban.
Wiking a közösségépítés 5 módszerét ajánlja fel nekünk. Kíváncsi vagyok, hogy ez hány helyen működne Magyarországon. Bízom benne, hogy már léteznek nálunk is ilyen helyek.
A szomszédok napja – Hollandiában
„A jó szomszéd többet ér, mint egy távoli barát” – tartja a holland mondás. Május 26-án ünneplik a szomszédok napját – közös kávézással, teázással, sőt néhány helyen utcabállal.
A pénz
Néhány dán gondolat, hogy kicsit megváltozzon a pénzhez való viszonyunk:
„A boldogság örök keresése helyett, inkább az örök keresés boldogságára összpontosítsunk az életünkben!”
„Fontos felhagyni a rongyrázással. Erény a szerénység. Dániában csak elvétve vannak csicsás luxusautók.”
„Ha valaki megduplázza a vagyonát, ám e vagyon 90%-a a népesség leggazdagabb 10 %-hoz kerül, azt nem nevezhetjük valódi fejlődésnek. Az egyszerű harácsolás.”
Wiking javasolja, hogy beszerzéseinket élményekkel kapcsoljuk össze, úgy sokkal jobban örülünk majd neki, és nem vesszük természetesnek a költekezést.
Vezessünk be olcsó szokásokat: olvassunk, vadásszunk ingyenes vagy olcsó költségvetésű szórakozásokra, vezessünk mosolynaplót, melyben hetente hálát adunk, hogy mi minden miatt vagyunk szerencsések.
„Emlékeket vásároljunk, ne kacatokat!”
Az egészség
A dán egészségügyi alapellátás mindenkinek stabil életszínvonalat nyújt. De fontos figyelembe vennünk, hogy minél boldogabb valaki, annál egészségesebb. Érdekes megfigyelés, hogy bár a dánok dohányoznak, alkoholizálnak, sok húst és édességet fogyasztanak, mégis jól állnak az egészségességi listákon. Miért is? Azért, mert minimum heti 5 órát testmozgással töltenek. Bicikliznek, mert egyszerű és kényelmes. Pl. A dán parlamenti képviselők 63%-a biciklivel jár be munkahelyére. Érdemes megfigyelni, hogy mennyire odafigyelnek a biciklisek kényelmére a bicikli-utakon: A szemetesek ferdén állnak, hogy könnyű legyen bedobni menet közben is a szemetet, az útkereszteződéseknél a lámpáknál lábtámasz van felszerelve, a havat szinte elsőként takarítják el a bicikli utakról.
Javaslat: Használjuk a lábunkat! Sétáljunk, fussunk, nordic walkingozzunk! Járjuk az erdőt, ami nemcsak testileg, de mentálisan is segít a stressz-mentesítésben.
Legközelebb a szabadság, a bizalom és a jóság kérdéseivel foglalkozunk majd.
Egy kis lazulás – vidám légkörben:
