“Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne legyünk boldogok”
olasz mondás
Kár, hogy nem kapható a patikában olasz életérzés! Ránk férne, mert mi magyarok sokkal inkább a nehézségeket látjuk meg, és a megoldásukban nem is támaszkodunk annyira a közösség erejére. Ezért mindig különleges élmény, ha eljutok Olaszországba, különösen Toszkánába, ahol úgy érzem, hogy akkor is süt a nap, ha éppen esik az eső. És ezúttal sokszor zuhogott. Senki sem morgott, méltatlankodott miatta. A kis bárok (kávézók) az eső elmúltával újra meg újra kitették a székeket, letörölgettek mindent, és folytatódott az élet. Aprók és nagyok hömpölyögtek késő esténként is a magyar mezőváros nagyságú városkában, Montecatini Termében, ettek, ittak, nevetgéltek, beszélgettek. Úgy tűnik, ők kikerültek az esti tévézés fogságából. Egyébként sem nagyon látni olyan társaságokat vagy családpkat, ahol telefonjukat vagy tabletjüket nyomogatnák az étteremben, vagy üldögélve a tereken - inkább beszélgetnek.
Mi lehet a titka az olasz-mediterrán mentalitásnak?
Igen egyszerű: élni tudni kell. Élvezni kell az apró örömöket: a napfényt, a tengert, a természeti szépségeket, a jó ételeket-italokat, a családokat és a társaságot.
Az ünnepek
Már az ünnepek is inkább szeretet-együttlét központúak. Karácsonykor nincs olyan ajándékozás mánia, mint akár nálunk. Leginkább a kisgyerekek egy-egy vágyát teljesítik - összeadják rá a pénzt. A család ünnepén egyszerű. jó ételek és sok-sok beszélgetés zajlik.
A Húsvét viszont a barátok ünnep - piknikkel: pezsgő, sajt, olívabogyó, szalámi, sütemények - és máris kész a terülj-terülj asztalka, legtöbbször jó időben, kint a természetben.
Érdekes hagyomány, hogy a húsvét előtti napon férfiak fekete csuklyában viszik a keresztet és a Jézushoz kapcsolódó ereklyéket, majd másnap fehér csuklyában ismétlik meg ezt a szép szokást.
Az itt élők kétféle születésnapot ünnepelhetnek: van ugyanis egy keresztelő születésnap is. Minden évben a pap meghívja az az évben megkereszteltetteket családjaikkal együtt, és paradicsomos spagettivel és habzóborral elköltött ebéddel ünnepelnek.
Nagy nemzeti ünnep a Ferragosto augusztus 15-én, mely az augusztus 16-tól induló 2 hetes általános szabadság idejét vezetik be.Az olaszok ilyenkor ellepik a tengerpartokat és egéz éjjel tűzijátékokkal ünneplik a jól megérdemelt munkaszüneti napok kezdetét.
A Mamma konyhája
Olaszországban megfigyelhető, hogy már kora reggeltől üzemelnek a bárok azaz a kávézók. Erre azt a magyarázatot kaptuk idegenvezetőnktől, hogy ez - bármilyen furcsa is első hallásra - a drágaság miatt van. Olcsóbb ugyanis reggelire egy finom kávét és süteményt pl. croissant-t elfogyasztani, mint otthon készíteni reggelit - növelve a villany és vízszámlát, nem beszélve az alapanyagok beszerzésétől.
Az ebéd csak saláta vagy zöldség, és vacsora időben elérkezik a Mamma főztje. A vacsora bőséges, de nincs túlgondolva: az előételt, ami általában valamilyen pasta, legtöbbször paradicsommal, fokhagymával és bazsalikommal követi fél óra elteltével a hajszál-vékonyra szelt hús párolt zöldséggel. Sütemény vagy gyümölcs zárja a menüt.Friss, szezonális, jó minőségű termékekből készül a Mamma főztje. Figyeljük meg, hogy - ellentétben a magyarok által másolt olasz konyhával szemben - egy-egy ételnél egy-két zöldfűszert használnak csak.Ennél nincs is jobb. Láthatjuk Jamie Oliver műsorában is, hogy alig tudta elfogadtatni az olaszokkal az általa picit újragondolt ételeket. Bár az olasz konyha világhírű, nem e legnehezebben elkészíthető ételekről nevezetes.
A társaság boldogít
A hosszú, boldog élet titka a társaságban rejlik. A jó hangulatban töltött idő késlelteti az öregedést. Sok helyen még a 90 évesek is tánciskolába járnak. Akiknek meghalt a párja, a barátok viszik el szórakozni.
Egy toszkán jelkép: Pinokkió
A világ 3. legolvasottabb könyve Carlo Collodi: Pinokkió kalandjai c. mesekönyve. Az író eredeti családneve Lorenzi volt, de gyermekkora nagy részét Toszkánában. Collodiban töltötte. Innen a felvett Collodi név is. Politikai és publicisztikai tevékenység után a gyermekirodalom felé fordult, elébb fordított meséket, majd saját mesefigurákat alkotott. A Pinokkió fejezetenként született. Collodi nagy kárty hírében állt, s amikor pénzét elvesztette egy fejezetet megírt a történetből, hogy újra kártyázhasson. Ezeket a folytatásokat egy gyermekújság közölte - nagy sikerrel. Toszkánában Pinokkió szeretnivaló fabábu figurája szuvenírként mindenütt jelen van.
S mivel zárhatnánk kerekebben a toszkán életérzésről regélő cikkünket, mint kedves filmem, a “Napsütötte Toszkána” egy idézetével: “Gömbölyűen kell élni az életet. Görgetni szerteszét, é soha ne veszítsd el a gyermeki lelkesedésed. Így jól mennek majd a dolgaid.”
Legközelebb pletykálkodunk kicsit Pucciniről és bekukkantunk Firenze titkaiba.
