“Prága nem enged el engem…ennek a kedves anyácskának karma van”
Franz Kafka
Szerelmem Budapest. Mindaddig megingathatatlannak tartottam a vélekedést, hogy ennél szebb város nincs is a világon, amíg 30 év után újra el nem jöttem Prágába. Emlékeimben szép, de kicsit provinciális városnak tartottam, ami nélkülözi a világváros nagyvonalúságát és sokszínűségét. Nagyon meglepődtem és kicsit el is szomorodtam azon, amit láttam.
Szép, egységes városkép
Egy felújított, tiszta, kis üzleteivel élénk életet reprezentáló, csodálatos várost ismerhettem meg. A műemlékek mellett, a budapesti Nagykörúthoz hasonló korú épületek visszafogott színekkel kifestetetten, eredeti állapotukban pompáznak. A II. világháború után majdnem 80 évvel nehéz már a háborús pusztításokra hivatkozni az elhanyagolt budapesti állapotok miatt. Az utcák állati ürülék- és szemétmentesek, nem hevernek otthontalanok a padokon, a járdákon. Mintha létezne egy egységes városképre vonatkozó koncepció. Ennek kialakítása talán azért könnyebb , mert Prága, mint főváros önkormányzata dönt ezekben a kérdésekben, a kerületi önkormányzatok csak végrehajtók.
Hömpölyög a turista tömeg mindenütt. Budapesthez hasonlóan sok a kávézó, étterem, söröző, bár és szembetűnően kevés az áruház, pláza pedig a belvárosban egyáltalán nincsen. Az árak magasak. 400 CZK ( kb. 6800 Ft) alatt nem lehet semmit sem enni még egy egyszerűbb étteremben sem. A világhíres sör 100 CZK/ 4 dl vagy ennél magasabb árú.. A legtöbbet az Orlojnál fizettünk egy 4 dl-es sörért, 168 CZK-t, ami a 17-es váltószámmal kb. 2700 Ft.
A cseh mentalitásról
A csehek mentalitása meglehetősen eltér a magyarok többségének mentalitásától. Kevéssé vallásosak, a ma7sk által közölt STEM/MARK közvélemény kutató szerint a csehek csupán 7%-a gondolja azt, hogy a világot Isten teremtette. Mintha Amszterdamban lennénk, szembetűnően sok kannabiszt árusító bolt kínálja portékáit, kb. 900.000 marihuana fogyasztó van Csehországban (!) A cseheknek más a viszonyulásuk az LMBTQ mozgalomhoz is, közel állnak a melegházasságok elfogadásához.
Nincsenek tabuk: képesek pl. köztéri szoborként polgárpukkasztó, minden tekintélyt nélkülöző alkotást elfogadni. Erre jó példa David Cerny szobrász életműve. Ma már nem a Vencel teret díszíti, hanem a budapesti Párizsi udvarhoz hasonlító Lucerna központban “ékeskedik” a Csehországot alapító Vencel király hungarocell és gyantából készült hatalmas szobra, mely Vencelt egy döglött ló hasán ülve ábrázolja. A művész szerint a király addig lóg majd a döglött ló hasán, amíg az alkotmányos monarchiát vissza nem állítják Csehországban. A brüsszeli Entropa tárlaton az EU tagállamokat meglehetősen dehonesztálóan ábrázolta: Magyarországot pl. dinnyeföldként, Bulgáriát pottyantós WC-ként. De készített meztelen pisilő férfiakat is köztéri szoborként. Talán a Kafka fejét ábrázoló, mozgó installáció a legszolidabb alkotás művei közül.
Az a csodálatos középkor
A csodálatos jelző az építészetet mindenképpen megilleti.(Egyebekben ez a korszak többnyire a barbár erőszakról, a kínzási módok kimeríthetetlen tárházáról nevezetes)
Az Ahoj, Csehország honlap egyik idézete nagyon érzékletesen mutat rá arra, amit érezhetünk egy-egy épen és szépen megmaradt épület láttán. “Amikor először álltam lenyűgözve a prágai Óváros téren vagy a Szt Vitus székesegyházban, azt éreztem, mint gyermekkorom tündérmeséi olvasása közben - meg sem lepődtem volna, ha felbukkan az égen egy sárkány.”
Egy-két különleges tudnivaló Prága nevezetességeiről
Útikönyvek népes száma foglalkozik a sok-sok műemlék ismertetésével. Ehelyütt csupán egy-két, főként idegenvezetőnktől hallott, érdekességre koncentrálunk.
I.Vencel és a Szt. Vitus katedrális
I. Vencel nevéhez fűződik a kereszténység, mint új hitvallás, valamint a latin rítusok használatának elterjesztése az ószlávval szemben. Emellett Prága városát ismert kereskedelmi központtá tette.
Egy érdekes adalék Vencel királyhoz: 1853-ban John Mason Neale és Thomas Helmore egy XIII.századi dallamra megírta a “Vencel jó király” c. karácsonyi éneket, mely igen népszerű a mai napig. Az “Igazából szerelem” c. filmben ezt énekelte miniszterelnökként - kissé hamiskásan - Hugh Grant a gyerekeknek, amikor szerelmét kereste.
Az utókor számára legcsodálatraméltóbb tette Vencel királynak a Szt Vitus katedrális építésének elkezdése, 925-ben körtemplomként. A templom 800 (!) éven át épült. Építésénél a franciaországi kőművesek a későbbi felhőkarcolók építésénél is alkalmazott technológiát használták. A római építkezéseknél már ismerték a kupolát, de a gótikus, magasbatörő falak stabilitásánál nagyon fontosak voltak a statikai számítások. Az akkoriban használt római számok nem voltak alkalmasak erre. s bár az egyház szigorúan tiltotta az arab számok használatát, titokban mégis ez történt. Ezzel a titkos tudománnyal alakultak meg az első szabadkőműves páholyok.
Hogyan kapta a templom a St Vitus nevet?
Vitus Diocletianus császár idején gyógyszerész-orvos volt, aki meggyógyította a császár fiait, de mivel nem volt hajlandó lemondani keresztény hitéről, így forró olajban megsütötték.Később a katolikus egyház szentté avatta.Vencel király ajándékba kapta Szt Vitus egy csontját ereklyeként, mint az Istenhez való közvetítés szimbólumát, és ezért kapta a templom a Szt Vitus nevet. (Magyarországon Velem községben a Szt Vid hegyen található egy templom, mely Vitus nevét viseli.)
A Szt Vitusban figyelmesek lehetünk egy csodálatos színezüst síremlékre, mely Nepomuki Szt János földi maradványait tartalmazza. Nepomuki Szt János császári jegyző, majd 1389-től prágai érsek volt. Összetűzésbe került a királlyal, mert sérelmezte az egyház és a klérus elnyomását a világi hatalom által. A fő ok, amiért a király megharagudott rá, az volt, hogy a királyné gyónási titkát nem fedte fel a király előtt. A király kegyetlenül megkínoztatta és a Moldva folyóba vetette. Így lett Csehország védőszentje, a gyónási titok mártírja. Van egy monda, mely szerint tetemének feltárásakor elevenen került elő a nyelve. A nyelvét a síremlék tetején is szimbolizálják. Érdekesség, hogy a baldachin függönyét Mária Terézia adományozta a katedrálisnak. Megemlítendő, hogy a XX. század első felében élt Magyarországon a “Jánoska-eresztés”szokása, Nepomuki Szt. János születésnapján, május 16-án Ercsiben, Dunaharasztiban és Baján majális-szerű ünnepséget tartottak tiszteletére.
A Gólem története
A csehek szeretik a misztikus történeteket. Íme egy, a Gólem-történet.
A külön közigazgatási egységként működő zsidónegyedben a XVI. században élt Lőw rabbi, aki a szerénység, az irgalom és a jótékonyság megtestesítője volt. Az üldözött zsidók védelmére, az isteni segítség jelképeként a Moldva folyó partjáról származó agyagból egy hatalmas ember figurát, gólemet gyúrt. ( A gólem héberül alaktalan, élettelen tömeget jelent.) A Gólem szájába hétfőtől-péntekig a Kabbala tanításai alapján egy pergament (sémet) helyezett el Isten nevével. Ezen időszak alatt a Gólem mindenféle szolgálatokat végzett a rabbi részére.Egy alkalommal Sabbat-kor ( zsidó szombaton) elfelejtette kivenni a Gólem szájából a varázserejű papírt. A Gólem megvadult, tört-zúzott. A rabbi a 92. zsoltár felolvasását megszakítva kitépte a “szent szót, az élet elvét” a Gólem szájából, és az élettelen agyaggá vált mindörökre. Ezután a rabbi folytatta az imát, és azóta a 92. zsoltár félbeszakított részét kétszer olvassák fel. A Gólem maradványát ma is őrzik a Régi-új zsinagóga padlásán.
Elbúcsúzunk Prágától és legközelebb a világhíres fürdővárosba, Karlovy Vary-ba vezet az utunk.
