Szabad idejének ritka pillanataiban felpattant a buszra, és Manhattanbe vitette magát, ahol megállás nélkül rótta az utcákat. A város annyira lenyűgözte, hogy meg sem bírt megszólalni a csodálattól. Ma úgy jellemzi Manhattant, hogy „ott annyi szeretetet találsz, mint sehol máshol a világban”.
Elizabeth Gilbert: Eat, Pray, Love – Ízek, imák, szerelmek
New York! New York!- csak így lehet félig sóhajtva, félig ámuldozva megszólítani a Várost, a Cityt, - ahogy az amerikaiak nevezik – amikor, akár sokadszor, az ember megpillantja. Az őszi látkép az „Ősz New Yorkban” c. film buja szépségű, falevél-kavalkádját juttatná eszünkbe, ha olyan szerencsések lennénk, hogy a vénasszonyok nyarában találkoztunk volna vele. Sajnos az indián nyár éppen akkor ért véget, amikor odaértünk, így az időjárás nem kedvezett a Central Parkban tervezett behatóbb megismerkedést célzó sétáknak. De sebaj! Van annyi minden más, ami lázba hozhatja az embert.
Ahhoz, hogy érzékeltetni lehessen a látványosságokat, most a filmek segítségét hívjuk, hiszen mindannyian valamelyik kedves mozink hangulatával tudjuk jobban átérezni a lüktető város különlegességét.
Nagyon sok film játszódik itt, sokféle helyszínen, van, amelyik alaphangulatunkat képes meghatározni, így például a „Szex és New York” vagy a Woody Allen filmek megerősítik bennünk a vágyat, hogy lássuk a megfejthetetlen varázslatot. Ami ezt a speciális „feeling”-et előidézi az, hogy New York nem tipikusan amerikai, inkább internacionális, ahol különféle kultúrájú nemzetek fiai és lányai jól megférnek egymás mellett, élik időnként túl pörgős életüket. Emellett New York a szabadság és az amerikai álom szimbóluma is. A Life online magazin így ír a város szinonimaként használt elnevezéséről, a Big Apple-ről, a Nagy Almáról:
„Egy még korábbi mítosz szerint a The Big Apple elnevezést először Edward S. Martin író használta, amikor leírta azt 1909-ben kiadott, A vándor New Yorkban című könyvében. Egy metaforában nevezte így a várost, melynek lényege az volt, hogy ez egy olyan hely, ahol mindenki megtalálja a boldogulását.
Annak a fának, melynek gyökerei a Mississipi völgyében erednek, és ágai óceántól óceánig terjednek, New York a gyümölcse, ahol az emberek megélhetést, boldogulást, életet lelhetnek.”
Most néhány számomra fontos nevezetességet idézek meg - filmekkel:
1.Central Park
Nekem két film jut eszembe a Parkról: A „Mezítláb a Parkban” és a „Hair.”
A „Mezítláb a Parkban” – bár néha még látható a TV-ben ma is – inkább az én korosztályomnak ismerős a szép és fiatal Jane Fondával, és az akkor még minden nő álmát jelentő Robert Redforddal. A Neil Simon vígjáték igazán szellemes és szórakoztató ma is. A „Hair” minden idők 100 legjobb filmjeinek listáján az 54., a Central Park-beli „Aquarius” jelenet pedig az igazi, megzabolázhatatlan szabadság jelképe. A Central Park honlapján említett 10 film közül 4 jellegzetes mozit említek: a „Szerelem a végzeten” (Serendipity) John Cusack és Kate Beckingsdale nevezetes szerelmi története, vagy a „Harry és Sally” (When Harry met Sally) love story-ja Billy Crystal és Meg Ryan főszereplésével. A „Hannah és nővérei” Woody Allen filmben és a „Reszkessetek betörők 2”-ben szintén jelentős szerepet kap a Park.
Mi, barátnőmmel – a kedvezőtlen időjárás miatt – csak keveset érezhettünk meg a hangulatból, de rövid látogatásunkat egy jó kis jazz banda aláfestő játéka tette emlékezetessé.
Egy ideális szépségű kép a Parkról:
2.Tiffany & Co
Senkit sem hagy hidegen, ha New Yorkban jár, a Tiffany luxusüzlete az 5. sugárúton, hiszen kedves filmjeink egyikében, az „Álom luxuskivitelben” (eredeti angol címe maga is hordozza az üzlet nevét: „Breakfast at Tiffany’s”) a törékeny szépségű Audrey Hepburn ezen a helyen csodálkozik rá a gyönyörű kiállítású, gazdagságot sugárzó üzlet kirakatára. Mi is bámészkodtunk itt egy kicsit. Utána olvasva megtudtam, hogy Charles Lewis Tiffany, a „Gyémántok királya”, 1837-ben 1000 kölcsönbe szerzett dollárral létesítette az azóta is New York egyik jelképének számító boltot. Porcelánt, míves üvegárut, étkészleteket, órákat és szebbnél-szebb ékszereket árusít ma is a nem éppen szegény polgároknak. A cég reputációját emelte, hogy 1887-ben megszerezte és jó pénzért el is adta a francia korona-ékszereket.
Az emlékezetes nyitójelenet a filmből:
3.Time Square
Ha New Yorkról beszélünk, nem fordulhat elő, hogy a nevezetes tér, a City egyik legnagyobb pénzügyi és kereskedelmi csomópontja, szóba ne kerüljön. Nappal talán nem is annyira impozáns, mint este, hiszen akkor a hatalmas, villogó reklámok teljesen megszédítik az embert. Érdekes, hogy igen kevés a vendéglő a Broadway ezen a nevezetes pontján, ahol színházak tucatjai hívogatják elsősorban a musical-kedvelőket. Mi egy hangulatában amerikai kulináris életérzést sugárzó, óriási hamburger-étterembe tértünk be. A hangulaton kívül az étel minősége siralmas volt. Még sohasem ettem olajban tocsogó, de ugyanakkor megégett sült krumplit. Szerencsére lazacot ettem mellé, nem a közepes ehetőségű hamburgert, és egy pohárka Chardonnay-val leöblítve, nem maradt kellemetlen emlékem. Kicsit meghökkentő volt, hogy csupán egy fajta fehérbor és egy fajta vörös bor létezett, mely utóbbi ráadásul félédes volt. Az a vicc jut az ember eszébe az amerikai gasztro-szokásokról: „ Szerinted, mi illik a halhoz? Sprite vagy Coca Cola?”
A Time Square-hez kapcsolódó filmek – szám szerint 99 – közül a Blikk. hu az alábbiakat említi:
„Összecsapott ezen a helyen Elektro és Pókember a Csodálatos Pókember második részében, üldözték erre felé a kísérteteket a Szellemirtókban, és bóklászott a neonfényes tér romjai közt Will Smith is a Legenda vagyok című zombifilmben.” De feltűnik a „Hogyan veszítsünk el egy pasit 10 nap alatt” és az „Ördög Pradat visel” c. örökbecsű alkotásokban is.
A reklám-kavalkád talán így is érzékelhető:
4. Broadway és a színházak
A Broadway Time Square-i szakasza a szórakozásé. Színház - színház hátán. Mi is láttunk egy musicalt a Lunt-Fontanne Theatre-ben, a „Summer” címűt, ami Donna Summer, a fekete Marilyn Monroe-nak titulált, ötszörös Grammy díjas pop-énekesnő életéről szólt. Summer 64 éves korában hunyt el, 2012-ben. A musical profi módon készült, három szuper énekesnő - LaChanze, a Tony Award-dal kitüntetett énekesnő, Ariana DeBose és Storm Lever - személyesítette meg a dívát, életének különböző szakaszaiban. A legismertebb slágereket – szám szerint 23-t, köztük pl. a „Hot stuff” és az „I feel love” –t is élvezhettük.
A megunhatatlan Mamma Mia! még sokáig szórakoztatja a nézőket:
5.Brooklyn híd
Átmenni a Manhattant Brooklyn-nal összekötő gyalogos hídon, melyet 1869. és 1883.. között építettek, szintén a turista látványosságok közé tartozik, és nem alaptalanul. Hömpölyög a tömeg jókedvűen, udvariasan, szelfizgetve. Nekem külön szép emlékem, hogy az aznap 91. életévét betöltő édesapámat e híd tövében köszöntöttem fel telefonon.
A híd szintén keresett film-helyszín. A Kultúrsokk honlapon Péntek Tünde így örökíti meg az olvasó filmes emlékezetében a hidat. „Az impozáns függőhíd szerepelt a Francia kapcsolatban, a Bűbájban, a Hudson Hawkban, a Szükségállapotban, illetve a Kate és Leopold főszereplői, Hugh Jackman és Meg Ryan is romantikus pillanatokat éltek át a grandiózus építmény tövében.
Emellett persze Manhattan további stílusos részei is felbukkannak. A film egyik központi helyszíne a Brooklyn-híd, amelyet még épülő állapotában is megcsodálhatunk, és többször említik tervezője, Roebling nevét is. Külön érdekesség, hogy az Egyesült Államok legrégebbi függőhídjáról az terjedt el az 1883-as átadása után, hogy bármikor leszakadhat a terheléstől. Ám nemsokára minden kétséget eloszlatott P. T. Barnum cirkusztulajdonos produkciója, aki 21 elefántja kíséretében átvonult a hídon. Barnumot pedig éppen tavaly formálta meg Hugh Jackman, „A legnagyobb showman” című zenés filmben.”
6. Grand Central
New York egyik legszebb, legpatinásabb épülete. És benne a filmekből ismert óra! Érdekes, hogy monumentálisabbnak láttuk a randevúk helyéül választott órát a filmekben. A Tengeren túlról jelentem honlap igen érdekes információkkal szolgál az épületről, és a filmekben betöltött szerepéről: "A világ leghíresebb és legnagyobb vasútállomása hatalmas múlttal rendelkezik. Az 1913-ban épült Grand Central Terminalt is számtalan filmben láthattuk. Vett itt jegyet Gregory Peck, Ingrid Bergmannal karöltve, itt flashmoboztak a Barátság extrákkal című filmben, de a Terry Gilliam jegyezte A halászkirály legendájában is láthatjuk a pályaudvart, ami az Armageddonban egy aszteroidának köszönhetően a földdel válik egyenlővé.
2013-ban 100. születésnapját ünneplő, világhíres Grand Central Terminal igazi túlélő. Túlélt egy bankcsődöt, a nácik által tervezett szabotázs akciót és Jackie Kennedy segítségével a modernizáció rémét is. A Grand Central varázsa tartósnak bizonyult az eltelt száz év során. A pályaudvar négyszer annyi utast mozgat meg naponta, mint a Kennedy repülőtér. 45 peronjával és 63 vágányával a világ legnagyobb pályaudvarának számít.
A Grand Central órája nemcsak az időt mutatja pontosan immár 100 éve, de tökéletes iránytűként is funkcionál, egyszerre kétféle módon is. Míg az óra tetején található, hagymaszerű gömb iránytűként funkcionál, addig az óra számlapjai maguk is tökéletesen a négy égtáj felé fordulnak.
Egy olyan pályaudvaron, ahol valamennyi óra atom pontossággal mutatja az időt, meglepő, hogy az indulási idők hibásan jelennek meg a táblán. Kereken egy percet hibáznak. Pontosabban a vonatok egy perccel később indulnak, mint amit a kijelző mutat. Az eltérés az utazóközönség érdekeit szolgálja.”
És még egy érdekesség: A fordított Univerzum festménye. Erről az említett honlap így ír: „A Grand Central nagytermének égszínkék plafonja 2043 m²-nyi tévedést mondhat magáénak. A 2500 csillagból álló (60 kivilágított), világhírű, October Zodiac névre hallgató falfestmény tévedése a mai napig misztérium.”
A festmény egy poszt-impresszionista művész alkotása. A festmény fordított sorrendben ábrázolja a bolygókat, ami feltehetőleg annak következménye, hogy a kivitelezők a vázlatot fordítva tartották! Persze a festő ezt azzal magyarázta, hogy a festmény „az alkotó Isten szemszögéből ábrázolja a csillagos égboltot.” Akár mi is a valóság, igencsak érdemes egy pillantást vetni rá.
A fotó is mutat egy darabkát még a csillagképekből is, és persze az elhíresült órát:
7. Oculus, a jövő filmhelyszíne
Soha nem gondoltam volna, hogy egy vasútállomás, a World Trade Center közlekedési Központ, a 9/11 emlékmű tövében, ami egyben bevásárló- és kulturális központ is, ilyen felejthetetlen építészeti csoda. Néhány prózai adat, mely a csodálatunkhoz hozzájárul, A tengeren túlról jelentem honlap alapján: 34.000 négyzetméter nagyságú, „a szárnyait bontó madárra emlékeztető épület ívelt elemeit a világon csupán négy acélgyár képes előállítani. Mind a négy cég európai. A felhasznált acélmennyiség (35 ezer tonna) több mint felét egy olasz, míg a fennmaradó részt egy spanyol vállalat gyártotta le. Az elemek hajóval érkeztek a New York-i Red Hook kikötőbe. Az 588 elemet puzzle-ként állították össze a helyszínen. A 4 milliárd dolláros költségvetésével az Oculus a világ legdrágább vasútállomása.” Tervezője, Santiago Calatrava sem egy egyszerű, praktikus épületnek szánta: “Az Oculus az Élet és a Hit emlékműve New Yorkban, a lehetőségek, a fejlődés és állhatatosság szimbóluma.”
Ilyen szépségű épület, ilyen környezetben nyilván sok film helyszíne lesz a jövőben. Kívánjuk, hogy szép történetekben csodálhassuk meg újra, meg újra.
Ennyi fért bele kis híradásunkba. Aki teheti, járjon utána!