„Védőmaszkban jár a nyuszi,
locsolásért nem jár puszi!
Itt maradok a szobámban,
meglocsollak távmunkában!”Vicces locsolóvers 2021-ből
Sajnos még az idei húsvétunk is rendhagyó lesz, a vírus által kordában tartott, de már pislákol a szabadulás fénye, mely visszavezet régi-új életünkbe.
Az ünnepi lelki rákészüléshez búvárkodtam néhány adalékot, melyek talán még nem annyira ismertek.
A húsvéti nyuszi legendája
„A húsvéti nyúl jelképe Németországból ered, nálunk csak a XIX. század folyamán honosodott meg. A legenda szerint Ostarának, a germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amelyet a gyermekek szórakoztatása kedvéért nyúllá változtatott. Más verzió szerint pedig dühében változtatta át a madarat. Így talán már érthető, hogy miért is rak fészket a nyuszi és tölti meg azt tojásokkal. Ostara nevéből származik egyébként a húsvét angol, ill. német neve (Easter/Ostern)”. (Lcfclubs.hu)
A nagy hét eseményei
Talán nem mindenki előtt ismertek a húsvétot megelőző nagyhét eseményei, melyek virágvasárnaptól húsvét másnapjáig tartanak. Idézzük fel ezeket!
Virágvasárnap jelentése a latin Dominica palmarum, azaz a pálmaágak vasárnapja kifejezésből származik, amely az ünnepi körmenetet és a dicsőséges bevonulást vételezi elő. Magyarországon – érthető okokból - a pálma ágak helyett a barkaszentelés honosodott meg.A népi hiedelmek szerint a szentelt barka, véd a rontás ellen, de mennydörgés és villám elhárítására és gyógyításra is szolgál. A virágvasárnapon felszentelt barkát azonban nem szabad a házba vinni, mert akkor elszaporodnak a legyek és a bolhák. Ehelyett az udvaron a földbe kell tűzni, így az elűzi a férgeket, de torokfájás és gyomorégés ellen is kiváló. A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak régen. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.
„Nagycsütörtökön „a harangok Rómába mennek”, így megszűnik a harangozás egészen nagyszombatig. Ezen a napon a jó termés reményében spenótot főztek, így Zöldcsütörtöknek is hívták.
Nagypéntek a gyász napja, amikor szigorúan tilos volt állattartással, földműveléssel foglalkozni. Nem gyújtottak tüzet és kenyeret sem sütöttek.
Nagyszombaton szokás volt a ház körülseprése, hogy ily módon elűzzék a kígyókat, békákat és boszorkányokat. A nagyhéthez kapcsolódó takarítási tevékenység részeként ehhez a naphoz kötődik a féregűzés is. Ilyenkor szentelték meg a keresztelő vizet és a tüzet is.
Húsvétvasárnaphoz is kapcsolódik munkatilalom, továbbá az ételszentelés hagyománya. A hívők a délelőtti misére letakart kosárral érkeztek. A kosárban sonka, kalács, tojás, bárányhús és bor is volt. Jelképesen a bárány Jézus áldozatára, a bor Krisztus vérére, a tojás pedig az újjászületésre utal.
A főtt tojás családilag történő közös elfogyasztása a magyar néphagyományok szerint az összetartást, összetartozást jelzi: ha életük során valamikor eltévednek, jusson eszükbe, kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és így mindig hazatalálnak.
A húsvéti morzsát különösen nagy becsben tartották. Egyes területeken megtartották és nyáron a verebek ellen használták fel oly módon, hogy kereszt alakban meghintették vele a gabonaföldeket és ezt mondták: „távozzatok innen kártékony madarak”. Volt azonban olyan térség is, ahol este vacsora után elégették, hiszen ez szentelmény, így sem ember, sem állat nem érinthette.” (Jatekliget.hu)
A húsvét hétfő a locsolkodás és a hímes tojással való megajándékozás napja. Ez a szép szokás Közép-Európában terjedt el, és Magyarország kiemelkedő szerepet játszik ebben a kedves népszokásban, mert már évszázadokkal ezelőtt is a termékenységkultusz részeként honos volt.
Hogyan ünnepelnek más országokban?
Nagyon érdekes hagyományokat figyelhetünk meg a világ számos országában, melyek egy része teljesen eltér a mieinktől.
„Ausztráliában ország nagy részében nem is tarthatók. Helyét egy őshonos ausztrál állat, az erszényes nyúl vette át.
Belgiumban húsvét szombatján fergeteges tojásvásárt tartanak, és „Tojásherceget” választanak. Másnap választják meg a párját, azaz a „Tojáshercegnőt”. Húsvéthétfő is az ünneplésé és ekkor rendezik meg a tojásfogó versenyt. A templom tornyából leeresztett, kicsi ejtőernyőkkel ellátott papírtojásokat kell elkapni. Akié az aranytojás, a dicsőségen kívül 5000 belga frank boldog tulajdonosa is lesz.
Finnországban csendes ünneplés zajlik Húsvétkor, így is nevezik a nagyhetet: Csendes hét. Nagypéntek itt is a gyász napja, ilyenkor gyászruhát viselnek, nem találkoznak rokonokkal, barátokkal és tüzet sem gyújtanak. A nagyböjtöt itt is szigorúan veszik és csak naplemente után étkeznek. Húsvétkor a gyerekek versekért, énekért cserébe tojásokat kaptak a szomszédoktól, ismerősöktől.
Németországban nagypénteken letakarják a kereszteket és szombat estéig szigorúan böjtölnek. Vasárnap az étkeknél bárány alakú tortával és piros tojással ünnepelnek. A gyerekek átkutathatják a kertet az elrejtett tojásokért és édességekért. Egyes területeken húsvéti máglyát raknak, ahol elégetik a karácsonyfát, így üdvözlik a tavaszt.
Oroszországban mozsárágyúval és tűzijátékkal ünneplik Krisztus feltámadását. Húsvét vasárnap az emberek összecsomagolnak kuglófot, vizet, narancsot, kekszet és mogyorót, majd elmennek a családi sírokhoz, ahol a sír mellett egy asztalkán vagy magán a síron feltálalják az ételt az elhunytaknak.
Romániában is él a locsolás hagyománya, azonban érdekesség lehet számunkra, hogy ott a család idősebb nőtagjait a lányok meglocsolják a nap végén.
Svájcban húsvétkor az emberek új ruhába öltöznek, így jelképezik a természet újjászületését. A kisgyerekek ebben a ruhában meglátogatják a nagyszülőket, keresztszülőket, akiktől új pénzérméket kapnak ajándékba. Díszbe öltöztetik a kutakat is, így dicsérik a vizet, mint az Isten ajándékát. (Jatekliget.hu)
Az Angliában honos népszokásokról az Lcfclubs.hu tudósít:
„Angliában rengeteg vidám és színes felvonulást, kirakodóvásárt rendeznek ilyenkor. Egyik érdekes felvonulás az igásló verseny, ahol az állatok díszes kocsikat vontatnak.
Híres húsvéti angol hagyomány, hogy a királynő néhány kiválasztott nőnek és férfinak nagycsütörtöki pénzt osztogat. Ezt az ünnepséget minden második évben a londoni Westminster Abbey-ben rendezik meg. Azokban az években, amikor nem rendezik meg az ünnepséget, a Királynő elosztogatja a pénzt az ország különböző katedrálisai között.
Fentebb már említettük a Hot Cross Bun-t. Ehhez fűződik a Hot Cross Bun ceremónia, amelyet nagypénteken rendeznek meg. Ilyenkor húsvéti zsemlét szolgálnak fel.
A legenda szerint egy özvegyasszony fia kalandvágyból nekivágott a világnak és előtte arra kérte az anyját, hogy nagypéntekre süssön neki Hot Cross Bun-t. A fiú soha nem tért vissza. Az anya, hogy a fia hazataláljon, minden nagypénteken forró zsemlét akasztott ki a ház gerendájára.
A gyerekek nagy kedvence a húsvéti tojásvadászat. A szülők kora reggel felkelnek és a ház, valamint a kert különböző pontjain elrejtik a húsvéti tojásokat. Általában áthívják a szomszéd gyerekeket és kezdődhet is a tojásvadászat. Aki többet összegyűjt, kisebb ajándékot nyer.
Húsvét hétfőn tartják a tojásgurítási versenyt. Ennek szabályai eltérőek lehetnek a különböző helyszíneken.
A Morris tánc (Morris Dance) régi hagyomány Angliában. Hivatásos férfi tánc csoportok díszes jelmezekbe öltöznek és tavasz táncokat adnak elő, hogy elijesszék a gonosz tél szellemét.”
A kitekintés után térjünk vissza szép hagyományainkhoz, és készítsük szívünket erre a gyönyörű ünnepre!
Egy kedves húsvéti képpel kívánok minden kedves olvasómnak izgalmakkal teli készülődést és szép ünnepet!
