„Szeretjük tudni, más hogyan követi el ugyanazokat a hibákat, mint mi magunk”
Nyáry Krisztián
Mindnyájan ismerjük sok-sok író száraz életrajzát az irodalomórákról. Így például Arany János bajuszos, joviális úrként, Petőfi lánglelkű, kicsit hebrencs fiatalként, József Attila a boldogságot gyermeki ragaszkodással hajszoló férfiként marad meg ifjúkori emlékeinkben.
Kicsit idealizálva, sokszor feketén-fehéren láttatják az irodalomkönyvek a nagyon is hús-vér írókat-költőket.
Nyáry Krisztián, aki ma már csak hobbiként foglalkozik „az irodalmi bulvárral”, az „Így szerettek ők” c. kétkötetes művében az emberi lét egyik legszebb érzését, a szerelmet az író és partnere bemutatásával tárja elénk.
Meglepődve tapasztalhatjuk a szerelmi háromszögek, a csapodár viselkedések példázatait olyan íróknál, akikre ily módon nem is gondoltunk. Petőfi, aki szerelmes verseiben Szendrey Júliát a halálon túli hűség terén kemény kötelezettség elé állít, csak adminisztratív okok miatt nem veszi feleségül a híres színésznőt, Prielle Kornéliát, miközben Szendrey Júlia már jegyese volt. Megtudhatjuk Szabó Lőrincről is, hogyan „passzolta át” barátnőjét, Tanner Ilonát barátjának, Babits Mihálynak, aki feleségül is vette őt.
Bár az irodalom órákon Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni szerelme is kivételes csodaként került említésre, valahogy elhanyagolódott, hogy mindeközben egy ideig Beck Judit is része volt a költő és Fanni életének.
Ehhez hasonló érdekes, szomorkás vagy megmosolyogtató történetek rajzolódtak ki azon a jól összeállított, parádés színészi alakításokkal (Nagy-Kálózy Eszter – Rudolf Péter, valamint Gryllus Dorka – Simon Kornél), és míves Kaláka zenével felöltöztetett irodalmi esten, mely ezeket a különös szerelmi történeteket taglalja. Persze a könyv sokkal több történetet varázsol elénk, nem beszélve a Facebookon közreadott párkapcsolati írásokat.
Aki, még nem olvasta volna a magyar irodalmi szerelmeskönyvet, két történetet emelnék ki, melyek az előadáson nem hangzottak el.
A házasságkötés, mint elbocsátó, szép üzenet
Ady szavaival jól érzékeltethető Molnár Ferenc és Fedák Sári házasságkötése, mivel esetükben a házasság kapcsolatuk befejezése volt. Fedák Sári, amint már kapcsolódó cikkünkben is említettük – egy híres, de kikapós színésznő volt. 11 évig tartott kapcsolata Molnár Ferenc íróval. Az író szerepeket írt „feleségének”, a színésznő pedig bevezette „ férjét” az úri társaságba.” Viharos viszonyuk a pletykalapok hasábjain többször jelent meg. A háború után mindkettőjük karrierje a csúcson állt, Fedák Sári Kukorica Jancsiként brillírozott, Molnár Ferenc Liliomja pedig nézőrekordokat döntött. A 20-as években szerelmük kihűlt, Molnár egy fiatal színinövendékbe szeretett bele, Darvas Lilibe. Fedák Sári, mint ünnepelt díva nem akart elhagyott barátnőként maradni, így megkérte Molnárt, hogy vegye feleségül. „Molnárnak volt érzéke a dramaturgiához is: igent mondott.” A társasági eseményekre Fedák Sári kísérte el Molnárt, aki a házasságkötés után rögtön Darvas Lilihez költözött. Az Üvegcipő c. darabban Molnár megörökítette hármójuk különleges viszonyát. 1926-ban elváltak, hogy Molnár elvehesse Darvas Lilit. A válóperük is szerepelt a médiában. Két évtized múlva Fedák Sárit internálták, a rádióból értesült Molnár haláláról, akit sokáig gyászolt.
Egy különös, romantikus szerelem története
A mese Gárdonyi Gézáról szól, aki 44 évesen találkozott a számára eszményi nővel, a 20 éves tanítónővel, Tóth Ilonával, akit Milának vagy Milicának nevezett. Az író házassága válással végződött, és szerelmi kapcsolatai is kudarccal záródtak, zárkózottsága, félszegsége miatt. Kapcsolatuk rossz házasságát megörökítő „Az a hatalmas harmadik” c .regényének átadásával kezdődött. A lány hozzá költözött, titkári feladatokat látott el, és az író neki olvasta fel elkészült műveit. Verseket is írt hozzá, „róla mintázta az „Isten rabjai” Margitját vagy az Ida regénye főalakját.” A helyzet pikantériáját az jelentette, hogy Ilona közben férjhez ment, miközben továbbra is a Gárdonyi házban élt, sőt férje is korrektori és szerkesztői feladatokat kapott Gárdonyitól. Arról nem szól a fáma, hogy a férj mit gondolt felesége és az író bizalmas viszonyáról. 1922. október 30.-án – halála előtt – elsőként Ilonától búcsúzott el: „Jó éjszakát, Istennek kedves angyala!” Ilona Gárdonyi halála után elvált férjétől és több, mint négy évtizedig magányosan élt. „Az egriek közül egyre kevesebben tudták, ki az az öreg nő, aki minden este fehér ruhában megy fel az egri várba Gárdonyi sírjához.”
Ugye, milyen emberközeliek ezek a történetek? Jót tenne a gimnazisták irodalmi tanulmányainak is, ha az írókat, költőket, művészeket emberként közelebb hoznák, lelépve egy kicsit a piedesztálról, megtöltve az életrajzokat – a művek elemzése mellett – az emberi érzések, az esendőség ábrázolásával.
Egy Gárdonyi verssel búcsúzom - természetesen a szerelemhez köze van: