„Nem is tudtam, hogy rajtam kívül más nagy festője is volt századunknak” kel
Picasso Csontváryról
Egy korszakos festő, Csontváry Kosztka Tivadar 40 világhírűnek is tekinthető festményéből rendezett kiállítást a Szépművészeti Múzeum születésének 170. évfordulójára, majdnem egyidőben kortársa, Gulácsy Lajos MNG-beli tárlatával. Szerencsések vagyunk, hogy két olyan festőóriás műveit csodálhatjuk meg, akik egyediségük miatt egyetlen irányzatba se tartoznak. Közös még az is bennük, hogy a pszichózis, majd elméjük szétbomlása mindkettőjük életére jellemző.
Életrajza
1853-ban Kisszebenben született Kosztka Tivadarként. „E lengyel nemesi családi név költői fordításával alkotta meg később a Csontváry művésznevet.” (Vadas József) Apja gyógyszerészvolt, s Csontváry is ezt a hivatást űzte egészen 1894-ig. 1880-ig egyáltalán nem rajzolt.
Vadas József Csontváry tanulmánya idézi az un. „nagy” önéletrajzából az alábbi mondatot, mely megvilágítja festői indíttatását: „Iglóról egyenesen Rómába siettem, ahol több hónapi tanulmányozás után arra határoztam el magamat, hogy húsz esztendeig kell dolgoznom s akkor utolérem a nagyokat, avagy túlszárnyalom.”
Honnan ez az önbizalom?
Két magyarázat is van erre. Az egyik szerint az iglói patikusként dolgozó Csontváry a patikával szembeni kocsmában egy vényre egy pihenő ökrösszekeret rajzolt. A kocsmáros azt jósolta neki, hogy világhírű festő lesz. A másik magyarázat szerint Csontváryt egy égi hang hívta fel az alkotásra: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb Raffaelnél.”
1880. és 1894. között rendszeresen rajzolni kezdett, de csak hobbiként. Úgy érezte, még nem jött el az idő, hogy felhagyjon a gyógyszerészkedéssel. És pénzt is kellett gyűjtenie a külföldi tanulmányok folytatásához. 1894-ben bérbe adta a patikát, és 41 évesen Münchenben beiratkozott Hollósy Simon festőiskolájába. Tudta, hogy a kitartás, a szorgalom meghozza gyümölcsét! És így is lett! 50 éves korától 7 éven át alkotta később világhírű főműveit.
Meg volt győződve arról, hogy ő korának 5 legjobb modern festői között az első. Nagyon tudatos volt, mindent eltervezett és megvalósított. Nem szignálta műveit, mert annyira egyedinek és felismerhetőnek tartotta őket. A kiválasztottság érzése egész életpályáját kíséri. Kelen Anna művészettörténész Kadarkai Endre: Felfelé zuhanás c. podcastjában úgy emlékezett meg róla, hogy nehéz ember volt, nem érdekelte, hogy nem ismerik el festői nagyságát. Nem akart eladni egy képét sem, mert bízott abban, hogy az állam egy múzeumot fog majd létrehozni műveinek.
Milyen ember volt Csontváry?
Nevetségesen öltöző, fura alaknak tartották, aki ráadásul szokatlan tetteket is végrehajtott, memorandumokat írt kormányhivataloknak pl. a selyemhernyótenyésztésről, mint a magyar gazdasági fejlődés motorjáról.
A munka okozott számára örömöt. Saját életművét akarta megalkotni. Vegetárianus volt, aszketikus életet élt, nem mulatozott, nem bohémkodott. Nem volt soha nős, nem voltak gyermekei.
A festészettel 1910-ben hagyott fel. Életében nem volt sikeres. Szegény körülmények között verőérgyulladásban hunyt el.
Életműve véletlenül maradt fenn, mert halála után rokonai nem festményként, csupán a vásznakat akarták elárverezni. Gerlóczy Gedeon, fiatal építész felismerte Csontváry nagyságát és összes képét és írásait megvásárolta.
Miben áll festészetének eredetisége?
A kreatívliget. hu pontos leírást ad arról, hogy mit jelent az, hogy a napút festője volt. A plen air festőkhöz hasonlóan a fényt, a levegőt, az áradó energiát színekkel érzékeltette. A festékeit a Gácsi Posztógyár festékporaiból maga keverte ki. Az olajszármazékoktól mentes, analin alapú festékek tartós színeket eredményeztek, melyek ellentétben az olajfestékekkel nem sötétednek meg. Emellett jó a fedőképességük. A festékrétegeket különböző vastagságokban ecsettel és festőkéssel vitte a vászonra. Színkeverése is egyedi volt. A sárga, a vörös és a kék, fekete-fehér kontrasztokkal hozza létre a csak rá jellemző képeket. Térszerkesztése, látószög kiterjesztése is modernné teszi műveit.
Néhány gondolat képeiről
Két kedvencem, a „Taorminai görög színház romjai” és a „Magányos cédrus” sok művészettörténész érdeklődését is felkeltette. Az Ugorj a képbe! a Taorminát így jellemzi: A grandiózus nagyságú (302x570 cm) a föld – víz – tűz – levegő, 4 elem megjelenítése tudatos helyszínválasztásra utal. A kép az ókori görög kultúra és a természet nagyságának fenségességét mutatja. A festmény a világ legszínesebb napút festménye, áthatja a napenergiával való telítettség. Talán az életerő ilyen megmutatása jelenti azt a pluszt, ami pl. Raffaelot nem jellemzi.
A görög színház romjai, a tenger, az ég csodálatos színei, az Etna látképe – egy csodálatos képeslap színeivel földbe gyökerezi az embert. És tényleg a helyszíni látvány épp olyan, ahogy Csontváry látta! Megrendítő volt ezt Taorminában megtapasztalni. Érthetetlen, hogy Bernáth Aurél miért becsmérelte a képet. „a legrosszabb nyári kocsmadekorációnak” aposztrofálva.
A „Magányos cédrus”-t Dr. Aknai Tamás hozza közel a nézőhöz: A fa a művész misztikus önarcképe. A természet erőivel szemben az ember kicsinységét ábrázolja, a fa hajladozása a szélben az ember félelmeit jeleníti meg. Dr. Aknai szerint a kép mondanivalója: nem lehet zseni az, aki különbséget tesz az élővilág szereplői között. A festményen egyik ág helyett egy szöget vehetünk észre, mely teológiai igazságot hordoz, Krisztus megfeszítésére utal.
Azt hiszem senkit sem kell buzdítani a tárlat meglátogatására. Kihagyhatatlan!
A görög színház egy kicsit más nézőpontból:
