„Asszonykám, adj egy kis kimenőt,
hogy zülljek ma éppúgy, mint azelőtt…”
Zerkovitz Béla dal
Ahogy az idézett kuplé is mutatja, – főleg a férfiak – ki-ki maradoztak hazulról a két világháború között Budapesten is, sőt mint látni fogjuk, a XIX. században se nélkülözték ezt. Virágzott a szórakoztatóipar! Sok mulató, kocsma és nyilvánosház várta tárt kapukkal a testi örömökre várókat.
Kordos Szabolcs segitségével most bepillantást nyerünk pikáns világukba.
Arizóna mulató a Manó házban
Hihetetlen, hogy ez az izgalmasan szép fotóműterem palota a XX. század 30-as éveiben izzig-vérig mulató volt, ahol „főszerepet kap a szex, a pénz, a profizmus, két ember szerelme, tündöklése, majd kegyetlen tragédiája is.”
Mai Manó császári és udvari fényképész volt, 1894-ben költözött a Nagymező utcai palotába. Az épületet úgy alakitották ki, hogy napos időben fényárban úszott, rossz időjárás esetén pedig olyan megvilágositást kapott, mely nagyban segitette a fényképezést. Aki itt akart fényképezkedni, annak türelmesen várakoznia kellett sorára és mélyen a pénztárcájába kellett nyúlnia.
Manó halála után 1931-ben fia eladta az épületet Rozsnyai Sándornak és feleségének, Senger Máriának, alias Miss Arizónának. A hölgy Sugár Mici táncosnőként kezdte a pesti éjszakában pályafutását. Magas rangú lovagok fejét csavarta el, majd Rozsnyai Sándor zeneszerző, artista és karmester személyében rátalált a szerelem. Kettejük valósitották meg 1932-ben az Arizóna luxus mulatót, melynek hirére – gazdasági válság ide, gazdasági válság oda – özönlöttek a látogatók.
Örkény István: Bubi c. novellájában jól érzékelteti a fülledt erotikájú szórakoztatás szinhelyét. A lépcsők világitottak és zenéltek, a táncoslányok a csillárokról lógtak le a közönség feje fölé, liftek voltak és elektromos legyezők, forgó táncparkettek és gyönyörű lányok.
Miss Arizóna madame-ként gondoskodott arról, hogy a vendégek elégedettek legyenek a lányokkal, bár a fő attrakció ő maga volt.
Idejárt pl. Karinthy Frigyes is, és a kor politikusai közül Gömbös és az ifj. Horthy, sőt látogatást tett a walesi herceg is. Itt lépett fel a XX. század egyik legnagyobb zongoravirtuóza, Cziffra György, akinek felesége, az egyiptomi Soleika a mulató táncosnője volt.
A II. világháború tragikussá tette az Arizóna sorsát. Rozsnyait zsidósága miatt elhurcolták, fia öngyilkos lett. Mici mindent megtett férje megmentéséért – állitólag kémkedett is, sőt egy SS tiszttel felvette a kapcsolatot, és drágakövekért cserébe kérte férje átadását. A Rozsnyai házaspár sorsa azonban tragikus véget ért: Mici eltűnt, valószinűleg a Dunában lelte halálát, férje fogságban halt meg.
Fertő a Király utcában – a Kék Macska mulató
A XIX. század közepéig „időutazunk”. A Király utca és környéke ekkor zsúfolt, koszos, büdös és tetves környék volt. Ennek ellenére egymást érték a kétes „dalcsarnokok, kuplék, varieték, revűk, amelyek hátsó traktusában dübörgött a szexipar.”
Az egyik legismertebb obszcén mulató a Kék Macska hires és hirhedt lokál volt, mely a Pollack Ágoston – Pollack Mihály neves épitész fia – tervezte házban működött 1855 és 1893 között. Először a német és zsidó polgárok, és a balkáni rácok jártak ide, de rövidesen magyarul is szóltak a burleszkek, a frivol sanzonok és a pikáns kuplék.
Jókai igen lesújtóan ir róla: „Minden nap ugyanazok a chanzonettek, az előre ismert több, mint kétértelműségekkel, ugyanazok az énekesnők, hol szőke, hol barna hajjal, az a visitozás, ser, bor, puncs…”
Mikszáth „az orgiák, kiélt sanzonénekesnők, a frivol couplettek hajlékának nevezte.”
Hiába azonban a lesújtó vélemények, a társadalom legfelsőbb csúcsáról érkeztek ide látogatók: pl. Habsburg-Lotharingiai Rudolf, VII. Eduard walesi herceg, később Nagy Britannia királya, Otto von Bismarck kancellár fia, I. Milán szerb király. Utóbbi több hétig volt a mulató vendége, diszes kiséretével együtt, jócskán megcsapolva a szerb állam jövedelmét.
A táncoslányok idomainak megcsodálása és az erotikus műsor után egy csapóajtón keresztül lehetett bejutni a rosszlányokhoz. A „kurtizánkapaszkodók”, a magukat kellető örömlányok „segédeszközei” ma is mementóként fennmaradtak a lépcsőházban. A Király utca és a Holló utca találkozásában ma is megtekinthetjük a hires lokál helyét.
Nagyon sok izgalmas történetet olvashatunk még a könyvben, megismerve Budapest egykori rejtett és titkos életét. Mindenkinek csak ajánlani tudom.
A Mai Manóházról készült videóval zárom cikkemet: