“A Requiem nem más, mint belső megtisztulásunk hihetetlenül szép zenéje”
Horváth Imre karnagy
Az együtt éneklés a szeretet egyik legszebb kifejeződése. Kortól, nemtől és minden egyéb besorolástól függetlenül az együttműködés örömének, a lélek megtisztulásának diadala.
Egy mai dal igen szépen kifejezi a zene hatalmát:
“A zene mindig ott van benned,
hogy megszelidítse a csendet,
füledbe súgja, minden rendben
sosem vagy egyedül a világ ellen”
A Nemzetközi Kórusünnep azt reprezentálja, hogy háború, járvány, politika sem tudja megtépázni azt a természetes emberi törekvést, hogy az ember élni akar, örömöt érezni, fájdalmat elviselni, és ebben a közös éneklés segíti.
A zenei hang a legszebb hangszer, sokunkban benne van, csak élni kell vele.
A résztvevő kórusok 3 napon át a muzsikának adták életünkben a főszerepet. Szebbnél szebb művek hangzottak el a MÜPA különböző helyiségeiben: volt a capella, különféle neves szerzők kórusművei, a fantasztikusan látványos szentivánéji kórusmisztérium az Adam Mickiewicz University Chamber Choir Poznan előadásában, voltak jazzes elemekben bővelkedő dalok (Jazzation), filmzenék a Bat Kol Girl’s Choir (Izrael) fiatalokból álló leánykórusa látványos előadásában, és volt közös éneklés is.
Ami mégis e cikk megírására leginkább ihletett, az a zárókoncert volt, melyen én is énekelhettem. Mozart: Requiem és Handel: Halleluja tétele csendült fel a népszerű Budafoki Dohnányi Zenekar és kitűnő szólisták, valamint az Énekel az ország program énekeseit kibővítve kb. 400 magyar és külföldi amatőr kórus énekessel, Hollerung Gábor művészeti vezető-karnagy vezényletével.
A Requiem édesanyám kedvence volt, neki énekeltem. Remélem, eljutott énekünk az égiekhez is.
A darabot Horváth Imre karnagy a szeretet legszebb zenéjének titulálta. És ez a mű tényleg egy csoda! Gyászmise, melyet a fiatal, de halálos beteg Mozart nem tudott már befejezni, így a saját gyászmiséje lett.
Legendák a mű körül
Sok misztérium és legenda övezi ezt a zeneirodalom egyik legszebb alkotását.
Nézzünk meg néhányat ezekből a wikipédia segítségével:
“Legenda: Egy különös hírnök rendelte a Requiemet Mozart saját temetésére.
Valóság: Walsegg von Stuppach gróf rendelte. Valóban közvetítőn keresztül tárgyalt és titokban, úgy tűnik, hogy azért, mert sajátjaként akarta a Requiemet előadni.
Legenda: Antonio Salieri segített Mozartnak a halálos ágyán a Requiem befejezésében.
Valóság: Süssmayr fejezte be, Constanze szorgalmazására. (Úgy tűnik, Salierinek nem volt köze a Requiem egyetlen részéhez sem.)
Legenda: Mozart aktívan dolgozott Requiemjén egészen halála pillanatáig.
Valóság: Életének utolsó napjaiban már túl beteg volt ahhoz, hogy dolgozzon rajta. Valóban elénekelték neki a Requiemet (addig a pontig, ameddig elkészült) életének egyik utolsó napján (állítólag a Lacrimosán sírt, annyira meghatódott), és állítólag megpróbált dobszólamokat írni életének legvégén, de az Amadeus filmbeli bemutatás, miszerint a halála előtti estén átdolgozta, nem pontos.
Legenda: Eljátszották Mozart temetésén.
Valóság: Mozartot 1791. december 6-án egy, a járvány idején nyitott tömegsírba temették. Mozart barátja, Emanuel Schikaneder szervezett megemlékezést 1791. december 10-én, amikor is az egyik befejezett tételt (az Introitust) lehet, hogy eljátszották. Valójában nem tudni, hogy milyen zenét játszottak akkor.
Legenda: A Lacrimosa után minden zenét Süssmayr komponált.
Valóság: Bár a Lacrimosa nyolc ütem után félbeszakad, a vokális részek és a continuo a Domine Jesuban, valamint az énekelt szólamok a Hostiasban Mozart kezének nyomát viselik.”
Az előadásról
Sokféle előadásmód létezik a Requiem előadására a patetikusról, a drámain át, a természetes érzelmeket kifejezőig. Ez utóbbi jellemző Hollerung Gábor felfogására. Életerővel telítettük meg a színpadot, a halált az élet részének tekintve, de figyelve a mű első taktusaiban megfogalmazott fohászra: “Adj nekik, Uram, örök nyugodalmat és az örök világosság fényeskedjék nekik.”
Életre szóló élmény volt átélni a percekig tartó vastapsot. A szívet megérintő, olykor misztikusan drámai dallamokat napokig magamban énekeltem a koncert után is. Köszönjük Gábornak, hogy részt vehettünk a csodában!
Sajnos nem áll rendelkezésemre felvétel a mi előadásunkról, így "idegen tollakkal kell ékeskednem". Íme egy szép Lacrimosa előadás: