„Te tanítottál szeretni a szeretet jegyében, tisztulni és üdvözülni egyedüli célja életemnek.”
Mednyánszky László naplójából
Előző két cikkünkben olyan asszonyok portréját próbáltuk megrajzolni, akik több művészre is inspiráló hatással voltak. Alma Mahler és Boncza Berta művelt, tehetséges, társasági szépasszonyok voltak, míg mai „hősünk” egy egyszerű fiatalember, aki egyik kiváló festőnk múzsájaként vonult be a művészettörténetbe.
Nevezetes, arisztokrata származású impresszionista festőnk, Mednyánszky László különleges életet élt: csavargóként vándorolt és útjai során – többek között – szegény sorsú férfiak portréit festette meg. Vonzódása az általa „naivnak” nevezett férfiemberekhez azzal egészült ki, hogy a legtöbbjükhöz plátói szerelem is kötötte.
Egyik múzsája azonban különösen érdekes számunkra, mert festészetének és egyben érzelmi életének is középpontja lett negyed évszázadon át! Ő volt Kurdi Bálint, a fiatal, szelíd, váci parasztlegény, akit a „Három nyúl kaszárnyában” bakaként ismert meg. Elképzelhető, hogy a kaszárnya nevéről kapta a Nyuli nevet.
Nyuli legfontosabb múzsája lett, gyönyörű képek születtek ebből a szerelemből. Kurdi Bálint halála után sem szűntek meg Mednyánszky iránta táplált érzései, naplóját négy éven át halott barátjához címezte.
Ki volt Nyuli?
Nyuliról, mint múzsáról keveset tudunk, mert Mednyánszky naplója sem ad túl sok támpontot: „erős, szép, egyszerű fiatal legény, aki mégis szelíd és lágy, némileg elfogult is, olyan fiatalember, aki a kialakult fura helyzetben egy darabig még kerülte az „urak” tekintetét” – írja Perneczky Géza: Töredékes morzsák a Mednyánszky recepcióhoz c. írásában.
Mednyánszky annyira szerette őt, hogy mellé akart temetkezni a váci temetőben, ezért a mellette levő sírhelyet meg is vásárolta. Örökösei azonban – végakarata ellenére – a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. Kurdi Bálint halála után Mednyánszky egyedüli életcélja az elesettek támogatása lett. Hatvan évesen az első világháború poklát járta meg haditudósító önkéntesként, ahol súlyosan megsebesült. Képeit a szenvedők ábrázolásának szentelte.
Miben áll Kurdi Bálint rendhagyó múzsasága?
A múzsák – szerepükből adódóan – általában nők, férfi művésznek férfi múzsája nagyon ritkán akad. Eltérés az is, hogy Nyuli nem készült modellnek, s talán nem is tudatosult benne múzsasága. Ezért mást nem is ihletett meg, kizárólag Mednyánszky örökítette meg arcmását. Fontos különbség az is, hogy a festő és múzsája között nagy volt a társadalmi különbség, bár ezt a művész még az egyszerű embereknél is szegényebb megjelenésével jól palástolta. Szemben pl. Alma Mahlerrel vagy Boncza Bertával, Kurdi Bálint – a források szerint – nem tűnik ki kortársai közül különleges tehetségével, egyszerűen csak – ahogy Mednyánszky nevezte – egy „tiszta lélek” volt, aki egyszerűségével, fizikai valójától eltérő lágyságával hódította meg a festő szívét.
Akár hogyan is lehetett, Nyuli léte csodálatos festményeket eredményezett, mely hatás nemcsak a róla készült portréban érhető tetten, hanem a múzsa megismerése után született képek megalkotásánál is.
Legyünk hát hálásak ennek az egyszerű parasztembernek a művészt megihlető, öntudattalan múzsa szerepéért!
Témánktól, a Mednyánszky festészetéről készített rövid videóval búcsúzunk: