„Ha nem törődünk testünkkel, hol fogunk élni?”
Dan Millman
Unos-untalan halljuk, hogy vigyázzunk a koleszterinszintünkre, mert a magas koleszterin – több más tényezővel együtt pl. magas vérnyomás, dohányzás – súlyos károkat okozhat szervezetünkben, akár szívinfarktus vagy stroke kialakulását is elősegítheti. Azt is halljuk, hogy a koleszterinre szükségünk van, mert a D vitamin, ösztrogén és tesztoszteron előállításához szükséges. Az összkoleszterin színten belül az LDL a rossz, a HDL viszont – éppen ellenkezőleg - eltávolítja a koleszterint az artériákból.
Az elfogadott értékek szerint a bűvös szám az összkoleszterin színt esetében változó: a majd későbbiekben részletezett BBC Earth kutatási eredményei szerint 5 mmmol/l, míg a magyar egészségügyben 5,2, sőt egyes orvosok szerint 35 és 65 éves életkor között 6,2-ig még megfelelő. Az LDL-nél 3 mmol/l, míg az HDL-nél nagyobbnak kell lennie 1 mmol/l-nél. Van olyan orvosi álláspont is, hogy ne dimenzionáljuk túl a koleszterin szerepét, ne foglalkozzunk vele.
Az igazság valószínűleg megint az aranyközépút: foglalkozzunk vele, de koleszterincsökkentőkkel vagy anélkül? Az orvosok egy része azt vallja, hogy sztatinok adása nélkül, csupán étrendváltoztatással nem lehet jelentősebben csökkenteni a koleszterinszintet. Ugyanakkor a sztatinoknak kellemetlen mellékhatásai lehetnek pl. izomfájdalom, májkárosodás.
Ezért londoni kutatók étrendváltoztatással kísérleteztek a BBC Earth „Bízz bennem, orvos vagyok” c. műsorában - az alábbiak szerint.
Három csoportot alakítottak ki: az első nem fogyasztott koleszterinszint-emelő ételeket, növényi zsírokat ehetett, a tojás, a sajt, a vörös hús tilalmazott volt. A második csoport esetében minden maradt a régiben, csupán többletként napi 75 g zabot fogyasztottak. Erre azért volt szükség, mert a feloldódó rostok és a zab béta glükán tartalma kedvező lehet a koleszterinszíntre. A harmadik csoportban a plussz fogyasztás abban volt megfigyelhető, hogy 2 adag (60 g) mandulát fogyasztottak naponta, annak fitoszterol tartalma miatt, mely akadályozza a zsírok felszívódását.
A narrátor orvos saját kísérletet is végzett az étrendje változtatásával, kombinálva az előző csoportok által használt módosításokat is: nem evett vörös húst, még bacont sem, több zabot, mandulát, diót, pisztáciát, zöldséget, (bab és hüvelyesek, padlizsán) gyümölcsöt fogyasztott, és növényi szterinben gazdag margarint, valamint megbarátkozott a szójával és szója tejet ivott. Ráadásul vörösbort is ivott – mértékkel.
Lássuk az eredményeket!
Első csoport: az összkoleszterin 11 %-kal csökkent, az LDL 13%-kal!
Második csoport: összkoleszterin 9%-kal csökkent, az LDL 10%-kal!
Harmadik csoport: az értékek csoportszinten nem változtak- volt, akinél csökkent, volt, ahol nőtt!
„Negyedik”, kombinált diéta: az összkoleszterin 30%-kal csökkent, az LDL pedig 45%-kal!
Ez azt mutatja, hogy a kombinált változat hatása mindenképpen felér a sztatinéval – mellékhatások nélkül, sőt jobb közérzettel! Elgondolkodtató…
Íme egy egészséges és gusztusos zöldség-gyümölcs egyveleg képe:
