„Az egészség önállóság, önismeret, egyfajta belső tudás, amelynek birtokában az ember önmagával teljes összhangban, a lehető legteljesebb életet élheti.”
Marylin Diamond
Egy 1987-ben íródott szakácskönyv az egészséges táplálkozásról már-már muzeálisnak hat. Ekkor még Magyarországon a zöldségevést sokan legelésnek tartották és a gyümölcsöket is össze-vissza ették, legtöbbször a kalóriadús ételek után.
Fordult a kocka, de nem eléggé!
Nőtt az egészségre figyelmet fordítók száma, már többen legelészünk, de a sok túlsúlyos felnőttet és gyereket látva, van még bőven hová fejlődnünk. A nők – sokszor időlegesen – próbálnak diétázni, látva magukat a ruhaboltok rémes megvilágítású, torzító tükreiben, de áttörés csak életmódváltás esetén következhet be. Ennek része a táplálkozás mellett a megfelelő mozgás, a megfelelő stresszkezelés és a pihentető alvás is.
Marylin Diamond sokat próbált tenni azért, hogy a táplálkozást illető szemléletváltás bekövetkezzen. Bár már sokat foglalkoztunk cikkeinkben az egészséges táplálkozással, e könyv néhány újszerű gondolatot tartalmaz akkor is, ha megjelenése óta 40 év eltelt. Az egészség nem adottság, nem statikus állapot, hanem „folytonos fejlődésen alapuló létforma.”
A könyv néhány igen lényeges alapvetést tár elénk:
A magas víztartalmú, nyers táplálékok fontosságát ( hiszen testünk 70%-a víz),
A megfelelő ételtársítás fontosságát, mert elkerülendő, hogy az emésztőszervekben keresztezzék egymás útját az ételek, puffadást, telítettséget és későbbi súlyos betegségeket okozva. Elkerülendő, hogy az étel erjedésnek induljon az emésztőrendszerben, mielőtt a tápanyagok felszívódnának.
A helyes gyümölcsfogyasztással elérhető a testben felhalmozódó lerakódások kitisztítása.
Azt mondani sem kell, hogy a legtisztább, legjobb minőségű, friss, tartósítószerektől és adalékanyagoktól mentes, lehetőleg szezonális anyagokat kell használnunk.
A kiegyensúlyozott étrend elsődleges szempontja, hogy a nyers, magas víztartalmú ételek kerüljenek túlsúlyba. Az állati fehérjéket javasolja a szerző a minimálisra csökkenteni, mert az elhízás, a folyadékvisszatartás, az ingerlékenység, a levertség, a bőrbetegségek a túlzott állati fehérje fogyasztásának következményei.
Savasodás helyett lúgosodjunk!
Sajnos a megszokott ételeink nagy hányada rombolja a szervezetünket, elsavasítja azt. Az emésztőrendszerünk bolyhos falát nem szabad maró hatásnak kitennünk. „Az épségét minden körülmények között megőrizni törekvő test nagy mennyiségű vizet raktároz el e savak higítására, hogy ezáltal védje meg a legfontosabb szerveket.”
Mit okoz a savtúltengés?
A nők által rettegett cellulitisz (laza kötőszövetek gyulladása) a savtúltengésre vezethető vissza. Nagyon fontos tehát, hogy ne csak cellulitisz-eltüntető szépészeti kúrán vegyünk részt, - melyek önmagukban hosszú távon nem váltják be a hozzájuk fűződő reményeket, hanem mozogjunk és étkezzünk a későbbiekben részletezett módon. A folyadékvisszatartás, a felfúvódás, a hajhullás, az őszülés, a szem alatti sötét karikák – szintén e folyamat első jelei.
Emellett a látás és a hallás is gyengülhet, a fogakban és a csontokban kálcium-hiány állhat elő, és érzelmi labilitás, ingerlékenység is hatalmukba keríthet bennünket. A korai öregedés sem szívderítő mellékhatása elsavasító tevékenységünknek.
Bár tudjuk, hogy a közellenségek közé mely élelmiszerek tartoznak pl. hús, kávé, alkohol, gyorsételek, készételek, finomított liszt és cukor – mégis engedünk a csábításnak, és még a tudatosnak számító fogyasztók is a kelleténél többször bűnöznek szervezetük ellen.
A könyv segít abban, hogy a savképző ételek romboló hatásait mi módon lehet kiegyenlíteni.
A szervezet áldásos takarítói: a friss gyümölcsök és zöldségek
Még sokakban mindig tartja magát az a helytelen nézet, hogy a gyümölcsök savasítanak. „Bár sok gyümölcs növénytani osztályozása alapján savas, a testen belül lúgos kémhatásúvá válnak, s csak akkor válnak savassá, ha megfőzzük, vagy nem éhgyomorra fogyasztjuk őket.”
A szerző, aki sok tudóssal együtt vallja, hogy „a természetes cukrok föllazítják és kimossák a melléktermékeket és a méreganyagokat. A zöldséglevek serkentik a belső tisztulás folyamatát, és fontos elemeket szolgáltatnak a vér, a csontok és a kötőszövetek egészséges regenerációjához.”
Jó tanács: Gyümölcslén és friss gyümölcsön kívül lehetőleg ne fogyasszunk mást a reggeli órákban! A szervezet ilyen esetben nem a nehéz reggeli feldolgozásával lesz elfoglalva. Jó tudni, hogy a reggeli kávé áthaladása a vesén 24 órába telik!
Ha energikusabban akarja kezdeni a napot, sőt a zsírlerakódásokat fel akarjuk számolni, fogyasszunk reggelire, éhgyomorra gyümölcsöt! Az alma, narancs, grapefruit, szőlő, görögdinnye – kiváló választás, akár párosítva, frissen átfuttatva a gyümölcscentrifugán. Ha túl karcsúnak találjuk így a gyümölcslét, egy banánt is turmixoljunk hozzá. Ha a gyümölcslevet étkezés közben vagy után isszuk meg, erjedésnek indulnak és megzavarják a nyugodt emésztést, tompítva az emésztőenzimek hatását. Ez a szabály vonatkozik a zöldséglevekre is!
„Ha megszokta, hogy ebéd előtt elkortyolgat egy pohár bort vagy más italt, most próbáljon meg áttérni a gyümölcs- vagy zöldséglevekre.” Érdekes, hogy Diamond a sárgarépalevet tartja a legfontosabb zöldséglének. Ezzel szemben pl. Anthony Williams esküszik a tiszta zellerlé betegséggyógyító hatásaira. Persze Diamond is javasolja a sárgarépa-zeller kombót, de a zellerlé ¼ -e legyen csak az ivólének. A zellerről így ír: „A zeller erős lúgos hatása révén semlegesíti azokat a savakat, amelyeket a szmog, a dohányzás, az alkohol, a hús, a kávé és a cukor, valamint a tartósított élelmiszerek fogyasztása következtében beépül a szervezetbe.” Ez a vegyes lé a tejtermékek fogyasztása során keletkezett savak semlegesítését is elvégzi. Lehet a palettát bővíteni uborka, paraj, saláta vagy fehérrépa hozzáadásával is.
A gyümölcsturmixok (tej nélkül) és a gyümölcssaláták jó nagy adagban fogyasztva – akár egy könnyű ebédre vagy vacsorára is kielégítőek a nyári hónapokban.
A másik hidratáló élelmiszerünk: a zöldségsaláta
A fentiek elmondhatók a salátatálakról is, melyekbe bármilyen salátafélét, uborkát, paradicsomot pakolhatunk. És még egy kihagyhatatlan összetevő: a friss csíra, mely igazi enzimbomba! Az enzimek segítik az anyagcserét, a vérkeringést, és az emésztés megújhodásához vezetnek. Az alapsaláta bővíthető nyerszöldségekkel, fehérjékkel (pl. sajt), diófélékkel, magvakkal, kenyérdarabokkal, burgonyával. A recepteket a következő cikkünkben adjuk közre.
Fontos: „Ne tegyünk minden alkalommal avokádót, sajtot, olívabogyót és magvakat a salátába, s főként ne egyszerre!” Lassítják ugyanis emésztésünket. A saláta legalább napi egyszer legyen főétkezés!
Még egy jó tanács: Ha a salátába tettünk fehérjét, pl. sajtot, a szénhidrátot pl. kenyérkockákat tegyük másik ételünkbe!
Egy újabb megszívlelendő javaslat: Bátran fogyasszunk napi többször is ugyanazt a salátát vagy akár több nap egymás után. Diamond úgy tartja, hogy „egyedül az ember variálja folyton az étrendjét, és ami ebből egyenesen következik, betegségei is igen sokfélék.”
Legközelebb gyümölcs- és salátareceptekkel bővítjük táplálkozási ismereteinket.
Egy ideális reggelivel búcsúzom:
