„Azt hiszem, bolygónk immunrendszere igyekszik megszabadulni az embertől. És ezt is kell tennie”
Kurt Vonnegut
Vonnegut igen keserű megállapítása sajnos helyes. És ezért sürgetően szükséges, hogy Földünk élhető maradjon a következő generációk sora számára is.
A táplálkozásunk megreformálását eddig mindig az vezérelte, hogy mi a jó nekünk, egyéneknek egészségünk megőrzése érdekében. Talán a flexitáriánus étrend az, amely tekintettel van a fenntarthatóságra is. Ezt az Oxfordi Egyetem kutatói fejlesztették ki, és a csatolt cikkünkben már leírtuk jellemző vonásait.
A The Lancet, neves folyóirat közzétette a több tucat neves kutató által összeállított un. Föld étrendet (Planetary Health Diet – PHD). Ez az étrend a fenntarthatóság mellett, a tápanyagokban gazdag étkezés mellett teszi le a voksát, melynek alkalmazásával az elhízás, az alultápláltság és a hiánybetegségek is kiküszöbölhetők lennének.
A legfőbb elvek:
Ismerősnek tűnnek ezek a kritériumok más étrendeknél is, de könnyebben betartható, hogy alapvetően nincs száműzve sem a cukor, sem a hús, csak mértékkel (43 g hús/nap).
Az Alimento blog további részleteket is közöl.
A húsfogyasztás esetében a korlátozás „minden másnap egy gyengébb hústartalmú levesre vagy 3-4 naponta egy közepes adag húsételre elegendő.”
Tojásból 13 g/nap mennyiséget javasolnak, ez 3-4 naponta mindössze 1 tojást jelent.
Halból a fejadag 28 gramm, ami heti 1 sovány halételt jelent.
A tej 250 g/nap, amibe a tejtermékek is beleértendők.
Az étkezés alapját a kis keményítő tartalmú, alacsony energia tartalmú zöldség (300 g/nap), teljes kiőrlésű gabona (232 g/nap), gyümölcsök (200 g/nap), hüvelyesek és olajos magvak (125 g/nap).
A keményítő tartalmú zöldség pl. burgonya a napi n50 g mennyiséget nem haladhatja meg.
A cukor napi 31 gramm, növényi olajok és zsírok napi 52 gramm. (A dietetikusok egy része e két utóbbi tétel nagyságát sokallja.) Az persze egyáltalán nem mindegy, hogy milyen növényi olajokról beszélünk.
A bolygó megmentésének további problémái
Ami az étrend adaptációját illeti, az mindenképpen nehézséget okoz, hogy a Föld lakói teljesen eltérő földrajzi-gazdasági- társadalmi környezetben élnek. Az étrend, még ha be is tartható volna, nem oldja meg a túlnépesedés problémáját, mely az alapvető erőforrások kimerítését jelenti.
További gond, hogy az előállított élelmiszerekhez nagyon sok, olykor felesleges erőforrást használunk, pl. utaztatjuk a termékeket, ahelyett, hogy lokálisan és szezonálisan, organikus termékeket állítanánk elő.
Meg kellene állítani a túlfogyasztást, az ételpazarlást, azaz a szemétben kikötő mérhetetlen mennyiségű ételt, és a túlzott mennyiségű csomagolóanyagot. A csomagolásmentességet azzal segíthetjük, hogy piacon vásárolunk, használva az otthonról hozott vászonzsákjainkat vagy kosarunkat. Az ételek kidobása pedig azzal előzhető meg, ha heti 2-3 alkalommal nagyobb mennyiségeket főzünk, és dobozokba porciózva használjuk fel a kívánt mennyiséget.
A jó hír az, hogy legalább elindult az élelmezéssel kapcsolatos gondolatok cseréje, a rossz pedig az, hogy az ilyen, egész emberiséget érintő változások nagyon nehezen kivitelezhetők. De a kis lépések is lépések! Ne várjunk mindig a másikra, saját lehetőégeinken belül változtassunk!
Azért, hogy ne ilyen borúsan záródjék a cikk, és kedvet csináljak az étrend kipróbálására, ide idézek néhány receptet a Marie Claire magazinból:
Mandarinos céklasaláta
2 főre
A salátaöntethez:
Kelbimbó másképp
Ez a nagyszerű kelbimbórecept újrafogalmazza a köret jelentését és olyan fontos növényi zsírforrást tartalmaz, mint a mogyoró vagy az olívaolaj.
Pirított kelbimbó mogyoróval és lime-os öntettel
2 főre
Az öntethez:
Édesburgonyás bulgur karamellizált hagymával
Ebben a salátában minden megvan: édes és sós, gabonás és zöldséges, fehérjedús és szénhidrátgazdag, egészséges növényi zsírokkal megspékelt szuperebéd.
(2 főre)
A Föld nevében is jó étvágyat kívánunk!
Ezzel a gusztusos avocadóval a Föld tetszését is elnyerhetjük: