TáplálkozásNot Only For Sexagenarians

Bélügyek

A bélügy - belügy, de közügy is

2024-04-05 10:49:09

"Az vagy, amit megemésztesz"

Dr. Josh Axe

A szóvicces alcím ( A bélügy - belügy, de közügy is)  komoly problémára hívja fel a figyelmet. A nyugati társadalmakban - köztük Magyarországon is - a lakosság 80 %-a bélrendszerrel összefüggő egészségügyi problémákkal küzd. 

Kezdetben a gyógyszergyárak által erőltetett szerekkel el lehet palástolni és súlytalanná lehet tenni az olyan gondokat, mint a reflux, a puffadás, az időnkénti hasfájás, a hasmenés vagy a székrekedés, de ezek a tünetek átcsaphatnak komoly gasztroenterológiai betegségekbe, mint pl. az IBS, a Crohn betegség vagy a vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa), nem beszélve az egyre több - akár halálesetet is okozó rákokról. Ez utóbbira jellemző példa, hogy 45 év körüli ismerősök majdnem mindegyike tud végbél- vagy vastagbél rákkal küzdő hasonló korú ismerősről.

És ami igazán szomorú, a gyulladásos bélbetegségek a fiatal, 20-40 év közötti korosztályoknál fordulnak leggyakrabban elő!

Persze mindezt még tetézi, hogy a bélbajok melegágyai számos, igen súlyos, akár halálos betegségnek is, melyek egy részt a köztudat nem is hozza összefüggésbe a nem megfelelő táplálkozással. Ilyenek, mint  az autoimmun betegségek, a magas vérnyomás, a reumás arthritis, az 1-es és 2-es cukorbetegség, a Hashimoto betegség, az allergiák, a Parkinson kór, az Alzheimer kór, az autizmus, a depresszió, az ADHD.

Mielőtt belecsapunk témánk tárgyalásába, egy percre elidőzünk annál a gondolatnál, hogy mennyivel többet foglalkozunk külsőnkkel, szaporodó ráncainkkal, fiatalságunk múlásával, mint az egészségünk megőrzésével. Ha a táplálkozás szóba kerül, akkor is csupán túlsúlyunkra koncentrálunk, és különféle diétákkal próbáljuk azt ideig-óráig leszorítani.

A bélrendszerrel való foglalkozás ki-ki belügye: gondot fordít-e az egészséges életmódra vagy csak legyint rá azzal, hogy minek él az ember, ha nem ehet-ihat úri kedve szerint.

És mitől mégis közügy? Közügy is, mert a szociológiai felmérések szerint az egészség Magyarországon a személyes értékek fontossági sorrendjében az értékek csúcsán áll ugyan, de a megvalósulásnál a magyar lakosság az Európai lakossági felmérés szerint egészség tekintetében majdnem a legrosszabb állapotú. Ez azt jelenti, hogy a magyarok többsége vágyakozik az egészségre, de nem vállal felelősséget saját egészségéért, nem él egészséges módon, betegsége gyógyítását teljes mértékben az egészségügytől várja.

A halál a belekben lakozik

Hippokratésztől, az ókor híres gyógyítójától származik ez a máig nemcsak, hogy érvényes, de fokozottan figyelembe veendő mondás. Dr. Josh Axe amerikai természetgyógyász, táplálkozástudományi szakértő “A piszok jó” c. könyvében részletesen megvilágítja, hogyan válunk egyre kiszolgáltatottabbá a betegségekkel szemben a feldolgozott, kész ételekre, a gyorséttermek választékára, az agyon növényvédőszerezettt növény- és gyümölcsökre, az esztelen mennyiségű szénhidrátra és transzzsírokra épülő táplálkozásunk következtében. Josh Axe ezért is változtatta meg a mondást: “Az vagy, amit megeszel”, helyett “Az vagy, amit megemésztesz”-re.

A bélrendszer működése és az áteresztő bél szindróma

Gondoljunk bele: egy teniszpálya méretű emésztő felület véd meg minket a betegségektől, fertőzésektől, szennyeződésektől. Ez a bélrendszer. Egészségünk fenntartásához több trillió mikroorganizmussal való állandó, szimbiotikus kapcsolatra van szükség. Az egészséges mikroorganizmusoknak 85%-ban, míg a patogéneknek 15%-ban kellene rendelkezésre állniuk ahhoz, hogy az immunrendszerünk ellen tudjon állni a fertőzéseknek.

Amennyiben a  beleinkben található immunrendszer (kb. 70 százaléka a teljes immunrendszernek) nincs környezeti méreganyagokkal, tápanyaghiányos étrenddel, gyógyszerekkel, stresszel túlterhelve, akkor minden rendben működik.

Ha azonban túlsúlyba kerülnek a patogének a fenti okok miatt, a káros baktériumok befúrják magukat a bél nyálkahártyájába, lyukakat vájnak bele, a sejtek közötti gátak meglazulnak, és bezúdul a véráramba a sok toxin, mikroba, emészthetetlen étel részecskék.

Amennyiben ez a bélszivárgás krónikussá válik, a toxinok egész testet érintő gyulladást okoznak. Ez testünk azon védekezését indítja el,, hogy immunrendszerünk állandóan aktív, és ebben a pihenés nélküli túlfokozott állapotban mindent megtámad. Így eshetnek áldozatul a saját sejtek is, ami az autoimmun betegségek kialakulásának kockázatát növeli.

De melyek még a rossz táplálkozás mellett az áteresztő bél szindrómát okozó tényezők?

  • A környezeti toxinok: rovarirtó szerek kombinálva az ételekben levő adalékokkal, tartósítókkal, tisztító- és kozmetikai szerekkel - óriási toxikus terhelést jelentenek a szervezet számára,

  • A túlzott stressz a jó baktériumok mennyiségét, diverzifikáltságát, és számát jelentősen csökkenti,

  • A kemikáliákkal történő állandó fertőtlenítés,

  • Az antibiotikumok használata,

  • A gyógyszerek sokszor indokolatlan bekapkodása fejfájás, hasi problémák, fájdalom esetén.

Axe a mikro kitettség fokozását tekinti a legfontosabb helyreállító módszernek. Így a szezonális és helyi termékek fogyasztása, több idő töltése a szabadban, de a kutyánk megölelgetése, miután a szabadban hempergett szintén segíti, hogy vissza tudjuk szerezni a korábbi jó kapcsolatainkat a mikrobákkal, ami által a bélbaktériumaink sokszínűsége helyreáll. Ha pedig ez a helyreállítás megtörténik, immunrendszerünk a régi módon óv meg bennünket a káros környezeti hatásoktól. Ezért választotta a könyv szerzője “A piszok jó” címet.

Hogyan tudhatom meg, hogy van-e áteresztő bél problémám?

Ha emésztési probléma pl. hasmenés, székrekedés, puffadás legalább heti egyszer gyötör, ha fenn áll valamelyik allergia vagy ételérzékenység, ha aszpirint vagy ibuprofént szedsz, ha rendszeresen fáradt vagy, ha sóvárogsz az édesség után, jó, ha utánajársz a kérdésnek.

JÓ HÍR: vannak olyan tesztek, amelyekből kimutatható az érintettség.

Tesztek

  • A szervezet gyulladás szintjét a HS CRP teszt mutatja meg,

  • A zonulin ( a bélfal illeszkedésére közvetlen hatással levő fiziológiai anyag) mértéke  vérből kimutatható,

  • A laktulóz-mannit oldattal a vizeletből megállapítható, hogy fennáll-e az áteresztő bél szindróma,

  • A székletből az alfa 1-antitripszin vizsgálat szintén eredményes lehet a megállapításra,

  • A vékonybelet érintő szindróma laktulóz kilégzéses teszttel mutatható ki.

Most, hogy tisztába kerültünk az áteresztő bél szindróma természetével, meg kell vizsgálnunk, hogyan szabadulhatunk meg tőle.

Az erre vonatkozó tanácsokat a következő cikkünkben adjuk közre.

Addig is érdemes az alábbi rövid videóval megismerkedni:




 

 

 

DrKónya Judit


Sixties.hu