„A tudatlanság a legrosszabb orvos, a pihenés és alvás a legjobb ápolónők.”
Yann Martel
A stresszoldás egyik legkézenfekvőbb formája: az alvás, bár a pihentető alvás nem mindenkinek adatik meg automatikusan.
Mindnyájan ki vagyunk téve különféle egészségkárosító tényezőknek: a napfény hiánya, a víz rossz minősége és a nem kellő mennyiségű ivás, a tápanyagok nem megfelelősége, a sok adalékanyag, és a levegő szennyezettsége hozzájárulhat ahhoz, hogy a sejtekben a sejtosztódás, sejtszaporodás és sejthalál egyensúlya felboruljon és akár rákos sejtek jelenjenek meg.
Ezen sejtbeli egyensúly fenntartásához szükség van a szervezet folyamatos regenerálódására, melynek a minőségi alvás elengedhetetlen feltétele. A jó minőségű alváshoz kellő mennyiségű melatoninra van szükség, melyet a szervezet éjszaka csak 22 és 03 óra között képes előállítani. Ezért törekedni kell arra, hogy ezt az időszakot mély alvással töltsük, hogy szervezetünk immunrendszerének jó működtetésére fordítható energiamennyiség megnövekedjék.
A jó alváshoz igen fontos az elektro-szmog lehetséges elkerülése, ne legyen a hálószobában elektromos készülék, sem TV, sem mobil telefon, mert ezek még kikapcsolva is sugároznak és álmatlanságot vagy rossz minőségű alvást okoznak. (A Hartmann-rácsokról és a vízerekről majd máskor szólok.) Az ORIGO 2015. február 3-án „Látványos táblázat az alvásigényről” c. cikkében közreadja, hogy az USA Nemzeti Alvás Alapítványa több, mint 300 alvástanulmányt tekintett át 18 elismert alvásspecialista szakorvos segítségével. A kutatás azt mutatja, hogy 7-8 óra nyugodt alvásra az idősödő felnőtteknek is szüksége van.
Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint a napi 5 óra alatti és 10 óra feletti alvásmennyiség növeli a depressziót, az elhízást és a korai halálozás kockázatát.
Javasolja, hogy amennyiben az alvásprobléma (ideértve a nehéz elalvást, a többszöri felébredést, a horkolást, a rémálmokat stb.) egy hónapnál tovább fennáll, kivizsgálást kell kérni a háziorvostól, aki szükség esetén alvásközpontba utalja a beteget.
Az alvászavarokat okozhatja pl. pajzsmirigybetegség, magas vérnyomás, de a túlzott stressz, szorongás is.
Budapesten a Semmelweis Egyetem két klinikáján is van alvásközpont: az I. sz. Belgyógyászati Klinikán és a Pulmonológiai Klinikán is.
Dr. Purebl szerint a normál bioritmushoz hozzátartozik az ebéd utáni szunyókálás is, ezt teszik a mediterrán vidékeken a szieszta idején, de ezt itthon kevesen engedhetik meg maguknak. Hátha a napi „taposásból” visszavonultan lehetőség lesz erre a luxusra.
Az alvás minőségének javításához a rendszeres testmozgáson kívül a korai könnyű vacsora is hozzájárul.
Hogy mi még? A folytatásban kitérünk majd rá.
Igyekezzünk megszívlelni a fentieket és az életmód változással kapcsolatos tennivalóink közzé jegyezzük fel a minőségi alvásra való törekvés fontosságát. Mindig az egészség megtartása legyen az elsődleges szempontunk!
