A boldog munkavégzés 1. rész

„Munka nélkül nincs nyugalom, küzdelem nélkül nincs győzelem”

Kempis Tamás

Életünk jelentős része munkával telik, és nem csupán azért, hogy ne haljunk éhen. Szükségünk van arra, hogy hasznosnak érezzük magunkat, hogy lássuk munkánk eredményét.

Sokak számára azonban a munka és a boldogság egymásnak nem köszönő fogalmak: teszik a dolgukat, hogy pénzt keressenek, de úgy vélik, nem is érdemes gondolkodni azon, hogyan lehet bármilyen munkát energikusan és egészségesen végezni. Pedig ez nem így van, ha értelmesnek tartjuk az általunk végzett bármely munkát, akkor bizonyos – egyáltalán nem irreális – feltételek mellett megélhetjük a boldog és elégedett munkavégzést, mely által javíthatjuk életminőségünket, belső elégedettségünket és egészségünket.

Lássuk, hogyan!

Az idézetben foglaltakat tehát igazából akkor érezzük igaznak, ha az alkotói öröm és szenvedély állapotában, erőlködésmentesen tevékenykedünk. Ez az örömteljesség érzés bármilyen tevékenység esetén fennállhat: érezheti ezt pl. egy kutató feltalálás közben, egy hegymászó az áhított csúcs megmászása közben vagy egy asztalos, amikor bútort alkot. A lényeg az, hogy teljesen feloldódjunk az adott munkában és ellazultan tökéletes koncentrációban végezzük azt.

Ezt az érzést – Csíkszentmihályi Mihály világhírű pszichológus után – flow-nak nevezzük.

Markus Hornig: „Flow” c. könyvében a Flow tízparancsolataként az alábbi tényezőket említi, melyek a flow állapot jellemzőit adják:

• belső motiváció, azaz szeressük, amit csinálunk,
• világos cél, melyet saját magunk tűzünk ki,
• kihívás jellegű legyen, azaz ne haladja meg erőinket, de ne is legyen túl könnyen elvégezhető,
• öntudatlan koncentrálás, ösztönös, spontán cselekvés, akár egy robotpilótáé,
• az itt és most megtapasztalása, amikor mentálisan és érzelmileg is jelen vagyunk, nemcsak fizikailag,
• kontroll érzése, azaz annak felismerése, hogy képességeink elégségesek a feladat megoldásához,
• visszacsatolás, az agy tervet készít, cselekedeteinket összeveti a valósággal („azt csinálom, amit kell”)
• szubjektív időérzékelés, az elmerülés miatt nem érezzük a valóságos időt,
• önfeledés, a cselekvés és a figyelem eggyé olvad, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy gyermek játszik,
• erőlködésmentesség, a tevékenységet tényleg játszva végezzük, örömünket leljük benne.

Az író a könyvében egy kiváló tesztet közöl, amivel lemérhetjük, hogy mi vajon olyan munkát végzünk-e, amelyben a flow társunkká válhat.

A flow egészségessé tesz

Egy meglepő felfedezés: a flow – orvosi vizsgálatok által bizonyítottan - egészségessé tesz, mivel energiatakarékos üzemmódban vagyunk, szívverésünk, vérnyomásunk, légzésünk szinkronba kerül. Tudatos gondolkodásunk agyterülete teljes harmóniában van, nem termel stressz-hormonokat. Ez az un. alfa állapot, a belső világosság, az odaadás és a dinamika állapota. Nevezhetjük „munkameditációnak” is.

A kiégés ellenszere

Semmi sem motivál jobban, mint a siker. Ez a siker nem a vagyonnal, a külsőségekkel mérhető, hanem azzal, hogy hajt az, hogy folyamatosan egyre jobb legyek. Az élettel és önmagunkkal szembeni erős beállítottság nem engedi, hogy fejfájással, kimerültséggel, belső nyugtalansággal vagy depresszióval küzdjünk. Ahhoz azonban, hogy a munka támogassa az egészséget, fontos, hogy értelmes, érthető (értsük az elvárást) és kezelhető legyen, mikor is az elvárásoknak saját erőből meg tudunk felelni. A kiégést az okozza, ha teljesítménykényszer alatt vagyunk, ha a célok nem világosak, ha szűk a cselekvési és mozgásterünk, ha nem érezzük a munkát értelmesnek, ha rossz a munkahelyi légkör vagy a megbecsültség hiányával szembesülünk.

Legközelebb azon munkálkodunk majd, hogy tudunk a flow érzéshez megfelelő környezetet kialakítani.