„A pánik nem más, mint rettegni a félelemtől”
X - A rendszerből törölve c. film
A „Hiszti – nem hiszti?” cikk kapcsán megfogalmazódott bennem, hogy a felnőttek lelki problémáiról is írni kellene. Többen vannak környezetemben, akik az egyik ilyen, sajnos népbetegségnek számító, problémával élik napjaikat. A pánikbetegségről lesz szó.
Korántsem olyan vicces helyzeteket kell elképzelnünk, mint a Robert de Niro által megformált maffiafőnök esetében. Sokáig felnőtt-hisztinek tartották ezt a ma már betegségnek kezelt tünethalmazt. A rosszalló megjegyzések: „Miért nem tud uralkodni magán?” – sok ember életét keserítették meg, bélyeget sütve rájuk, és emiatt a kezelés sok esetben elmaradt. Pedig a pánikbetegség gyógyítható!
Először vizsgáljuk meg, mikor beszélhetünk pánikrohamról.
Az embert próbáló pánikroham tünetei
A Semmelweis.hu honlapon jól összefoglalva találtam meg ezeket.
„A bizonyos ideig tartó intenzív félelmen és szorongáson kívül az alábbi 13 tünetből még legalább négynek a jelenléte szükséges ahhoz, hogy pánikrohamot diagnosztizáljunk:
A 13 testi és lelki tünet:
Talán mindenki jól érzékelheti, hogy milyen rémisztő az ilyen helyzet. De mitől kerülhetünk pánikhelyzetbe?
A pánikbetegség kialakulásának okai
Meg kell jegyeznünk, hogy a pánikroham nem egyenlő a pánikbetegséggel. A hazipatika.com így mutatja meg a különbséget: „Ahhoz, hogy utóbbit kimondják, egy hónap alatt legalább négy pánikrohamot kell a betegnek átélnie. A betegség diagnosztizálásnál fontos, hogy a tünetek hátterében az orvos nem talál szervi elváltozást.”
Ha össze szeretnénk foglalni az okokat, leginkább a válsághelyzet kezelési képesség hiányában összegezhetnénk azokat. Ez a képesség lelki beállítottságtól, testi erőnléttől, egyéniségtől függ. Fási Katalin- Gyarmati Gábor: „Pánikbetegség” c. könyve szerint a pánik kialakulása az alábbiakra vezethet vissza. „A pánikbetegség kialakulhat megoldhatatlan problémákból, öröklött hajlamokból, feldolgozhatatlan lelki terhekből, a jövőkép bizonytalanságából, a lelkierő elvesztéséből, munkahelyi és családi konfliktusokból, idegi eredetű magyarázhatatlan félelmi érzésekből, és sokféle más okból.” A szerzők azt is leszögezik, hogy „a pánikbetegség valós oka mindmáig kideríthetetlen biológiai rejtély, amelynek végleges felderítése a jövő agykutatóinak a feladata.”
Mit tehetünk, hogy félelmeink, szorongásaink ne hatalmasodjanak el?
A legfontosabb a szeretetet sugárzó környezet. A szorongó ember szeretetközösségben kevésbé érzi kiszolgáltatottnak magát, sorstársakat talál leküzdhetetlennek tűnő problémái megoldásához. A jó szó, a figyelmes hallgatás, az együttérzés és a szeretet bármilyen más kedves megnyilvánulása csodákra képes! Az enyhe pánik, mely a beteg által kontrollálható B vitamin, magnézium, folsav, nyugtató teák pl. levendula, citromfű, macskagyökér, komló szedésével eliminálható. Ha azonban már heveny és rendszeresen ismétlődő rohamok következnek be, pszichiáter segítségét kell kérni.
Gyógyszer vagy magatartásterápia?
Mindig szakembernek kell megállapítani, hogy az adott helyzetben melyik megoldás hoz tartós eredményt. Általában érdemes elkezdeni a gyógyszeres kezelést annak érdekében, hogy a rohamoktól szenvedő beteg tünetei minél hamarabb csillapodjanak, szorongása enyhüljön, így kooperációs készsége nőjön, és elkezdeni a pszichoterápiás kezelést, amelynek során a gyógyszereket fokozatosan le lehet állítani.
Az un. kognitív viselkedés terápia gyógyszer szedése nélkül működik. A Mindsetpszichologia.hu szerint:
„Pszichés zavarok esetén az eseményeket és történéseket máshogyan, félreértelmezve észleljük, és ennek nyomán félreértelmezett jelentéseket tulajdonítunk nekik, melynek következményei akár negatív érzelmi állapotok is lehetnek. A terápia során a páciens megtanulja felismerni és megváltoztatni a torzított gondolkodási folyamatait.”
A kognitív viselkedésterápia rövidterápiás módszer (10-20 ülés), amely egy jellegzetes struktúrával bír. Meghatározott menete van, azonban rugalmasan kezeli a páciens szükségleteit. Pl. ha valaki nem mer kimenni az utcára, először gondolatban kell néhány lépést tenni, majd először néhány lépést az utcán, megtapasztalva azt, hogy nem történt semmi baja. Utána a távolságok növelhetők fokozatosan.A gyógyulást persze számos olyan folyamat segíti, amely stresszoldó hatással bír. Így a szakemberek javasolni szokták a naplóvezetést - amelyben a beteg leírja az őt ért stressz-szituációkat, és azonosítja az ezekkel kapcsolatos gondolatait, érzéseit -,
valamint a légzőgyakorlatokat, és a testmozgást, különös tekintettel a jógára és a tai-chi-re.
Különösen a hirtelen fellépő pánikok kezeléséhez ad praktikus tanácsokat egy szimpatikus blogger: