„Az Alzheimer kór megelőzhető, a hozzá társuló szellemi hanyatlás pedig visszafordítható”
Dr. Dale E. Bredesen
Dr. Bredesen „Az Alzheimer kór vége” c. könyve gyógyír az e kórban szenvedőknek, valamint a más demencia-betegeknek. A családtagok lelki egészsége is megváltozik, ha a könyvben foglaltak megszívlelésével és követésével kevesebb aggodalommal, szorongással segíthetik a betegeket.
A könyv szenzációs eredményekről számol be, alátámasztva az az állítást, melyet a könyv címe is tartalmaz: Az Alzheimer kór megállítható, sőt visszafordítható! Ez az állítás gyökeresen ellentétes azzal az általánosan elterjedt orvosi felfogással, mely szerint csak idő kérdése a teljes, visszafordíthatatlan leépülés. Ami azonban igazán fantasztikus, hogy nemcsak az Alzheimer kórra, de a demencia más fajtáira nézve is ad ismereteket, életmódbeli és gyógyítási tanácsokat, sőt még az ezeket kísérő egyéb komoly betegségek kezeléséhez is útmutatóul szolgál. Ilyen pl. az újabban már a fiatalokat is elérő inzulinrezisztencia és a pajzsmirigybetegségek.
A szellemi hanyatlás elkerülése pedig mindannyiunk számára szent kötelesség, hiszen egyikünk sem óhajt vegetáló üzemmódban létezve nehéz éveket okozni sem saját magának, sem szinte erőn felüli feladatokat környezetnek.
Senki nem ígéri persze, hogy varázsütéssel lehet visszaállítani egy hosszú időszak alatt kialakuló betegséget. Az ajánlott ReCODE protokoll (lásd részletesebben később) szoros orvos-páciens együttműködést irányoz elő, de valamit valamiért. Ahhoz, hogy elkerüljük a demenciát, sok tennivalónk van, de jó hír, hogy ezekkel a teendőkkel teljes öregedési folyamatainkat sikeresen lassíthatjuk, elérve ezáltal a jó minőségű öregkort.
A 40-50 évesek, ha családjuk nem érintett e súlyos betegség által, legyintenek, ej ráérünk arra még, hogy ezzel foglalkozzunk. De Dr. Bredesen szerint ez koránt sincs így! Amikor a nyelvünkön van egy név, de nem tudjuk kimondani, amikor lista nélkül nem vagyunk képesek több tételben bevásárolni, vagy ha kényszeresség nélkül, csupán feledékenységből visszamegyünk a lakásba, hogy ellenőrizzük, bezártuk-e – már elindultunk a lejtőn, ha nem is az Alzheimer kór, de a demencia valamelyik szelídebb változata már fenyeget.
Bredesen szemléletesen írja le, hogy mi mindent teszünk azért, hogy megalapozzuk ezt a szörnyű betegséget: pl. semmi mozgás, kialvatlanság, feszültség-hegyek, bekapunk valamit ami a kezünk ügyébe kerül, ha éhesek vagyunk.
Ha átnézzük, mi is vezet az Alzheimer kórhoz, érzékelhetjük, hogy helyes életvitellel, melybe nemcsak a táplálkozás tartozik bele – segíthetünk elkerülni a demenciával való komolyabb foglalatosságot.
A könyv – szakkönyvi részletezettséggel – elemzi az összes lényegi kérdést. Ehelyütt próbálom a mindenki számára közérthető gondolatokat és javaslatokat közreadni, természetesen – a közérthetőség kedvéért – röviden összefoglalva azokat.
Mi is az Alzheimer kór?
Heuréka élmény lehetett azoknak a kutatóknak, akik rájöttek arra, hogy „az Alzheimer kór nem azért alakul ki, mert az agy nem tudja ellátni funkcióit.” Sőt! Az agy harcol három fronton is:
Ezeknek a nem kívánatos anyagoknak a jelenléte ill. a segítő anyagok hiánya az agyi szinapszisokban azt okozza, hogy idegsejteket fojtogató rostkötegek (amiloidok) jönnek létre, melyek szivacsossá teszik az agysejteket, és elindítják a szellemi hanyatlást.
Leegyszerűsítve: a mentális leépülés visszafordítása érdekében az alábbi lépéseket kell megtenni:
Orvosilag könnyű azonosítani, mérni és kezelni a folyamatokat, és javítani a funkciózavarokat. Minthogy minden mindennel összefügg, ha agyunk állapota rendben van, az jótékony hatással van egész szervezetünkre.
Lássuk, kicsit közelebbről a 3 ellenséget!
A gyulladás lehet fertőzés pl Lyme kórt előidéző Borrelia következménye. A kórokozók elleni védekezés része az amiloid-termelődés, az agyi plakkok kialakulása. Megdöbbentő, hogy az Alzheimer kórban elhunytak agyának vizsgálata során találtak szájban élő kártékony baktériumokat, orrból származó penészt, ajkakra jellemző herpeszvírust. Ezért a potenciális fertőzéseket le kell építeni.
A gyulladás eredhet nem fertőzés jellegű stressz-hatásból pl. cukor okozta fehérjekárosodásból vagy transzzsírok jelenlétéből. „Testünk arra is gyulladással válaszol, ha a bélben glutén, tejtermék vagy gabonafélék sérülést, szivárgó bélfalat idéznek elő.”
FONTOS! A cukor miatti gyulladás esetében inzulinrezisztencia is fennáll. „Az emberi szervezet csak kis mennyiségű (kb. napi 15 grammnyi, azaz egy 3.5 decis üdítőben található mennyiség kevesebb, mint felének (!) megfelelő cukrot képes feldolgozni.”
Az inzulinlebontást – a vércukorszint csökkentése érdekében – az inzulin lebontó enzim (IDE) végzi. Ennek az enzimnek a feladata lenne az amiloid-lebontás is, de egyszerre csak egy feladatot képes ellátni! Amikor inzulint bont le, nem tudja az Alzheimer kór ragacsos, szinapszis-romboló fehérjéjét lebontani. Így a krónikusan magas inzulinszint növeli az Alzheimer kór kialakulásának kockázatát.
A szinapszisokat erősítő vegyületek egyike a BDNF (agyi eredetű idegi növekedési faktor), mely az amiloid támadásoktól védi az agyat.
A BDNF termelődés növelhető:
- testmozgással,
- hormonok, (ösztradiol, tesztoszeron) segítségével,
- táplálékkiegészítők ( D vitamin és folát) szedésével.
A szervezetünkbe kerülő mérgek pl. higany, penész, réz kivezetése igen fontos. Az amiloid megköti ezeket a toxinokat. A keresztesvirágú zöldségek fogyasztása, a vizes hidratálás, a toxikus anyagok szauna-hatású eltávolítása méregteleníti a szervezetet.
A szinapszisokat romboló vagy képződésüket és fennmaradásukat akadályozó biokémiai, genetikai és egyéb tényezőket – részletes, összetett orvosi vizsgálatokkal fel lehet deríteni. Ezeket a könyv részletesen ismerteti.
A kognitív hanyatlást a ReCODE protokollal lehet visszafordítani. Hogy mi módon, arról a következő cikkünkben ejtünk szót.
Életünk szinte minden vonatkozására kiterjedő, zseniális programról van szó, melynek elemeit célszerű minél előbb életünk részévé tenni.
