„Ha sorskovácsnak tekintjük magunkat, akkor főszerepet fogunk játszani életünk történetében”
Jean Shinoda Bolen
Néhány szó arról, hogy miért kerül ez a téma napirendre. Már régebben olvastam a könyvet, de most, amikor aromaolajokat kerestem, felfedeztem, hogy a PANAROM illóolajai között megtalálhatóak a 7 istennő esszenciáját tömörítő, és a jellemző női minőségeket erősítő 100%-os olajok. Ez jelzésértékű volt számomra, hogy megosszam a nőiség mitológia szerinti alaptípusait.
Többen nagyzolónak tekinthetik a könyv (és így a cikk) címét, pedig Jean Shinoda Bolen könyvében egyáltalán nem a női felsőbbrendűséget hangoztatja, csupán olyan önismereti tudásanyaggal szolgál, mely segít megérteni a nőiség, a női princípium alapvonásait. A mitológiai nőalakok (istennők) és a nő pszichológiája közötti összefüggésekre a Jung-követő Erich Neumann analitikus mutatott rá „Ámor és Psziché” c. könyvében.
Most eltekintünk a filozófiai részletektől, csupán annyit említünk meg, hogy Jung az ösztönös viselkedési alapmintákat a kollektív tudattalanban un. archetípusokra osztotta. Megállapította, hogy egy nő élete során több istennő vonásait is hordozza. És az, hogy melyik istennő aktiválódik, azt a velünk született hajlamok, a családi környezeti követelmények, a kulturális meghatározottságok, sőt a hormonok is determinálják.
De a misztikusnak tűnő megfogalmazásokból, térjünk át konkrétabban arra, hogy kik ezek az istennők, és mit testesítenek meg életünkben.
Bolen két alapcsoportba sorolja az istennőket: Az egyikbe az un. szűzistennők tartoznak (Artemis, Athene, Hesztia), akik a pszichológiában a függetlenséget, az aktivitást testesítik meg, akik nem követik szolgai módon a társadalmi elvárásokat,és nem társfüggőek. A másik kategória a sebezhető istennők (Héra, Démeter, Perszephone), akik kapcsolataiktól (szülő, partner, gyerek) függenek, és ha kudarcot vallanak a fontos életterületeiken, összeomlanak. Különálló típus Aphrodíté, aki külön kategóriában szerepel, az előző kettő vonásait is magában foglalja.
Az író megvilágítja, hogy az egyes istennői vonások hogyan jelentkeznek az egyes életszakaszokban - kislánykorban, serdülőként, partnerként és anyaként is. Megmutatja, hogy minden archetípusnak vannak erősségei és gyengeségei, és akadnak olyan életterületek, amelyeken jól érzik magukat, és olyanok is, amelyek idegenek számukra. Sőt az is világossá válik, hogy egy - egy életszakaszon belül hogyan kerekedik felül pl. Athéne ész-énünkön Aphrodité énünk, amikor szerelmesek vagyunk, vagy pl. hogy a családjuknak élő istennők közül egy családi vita kapcsán ki kinek ad igazat: a Héra típus a férjének, míg egy Démeter típus a gyermekeinek.
A női szerepek manapság sokkal sokrétűbbek, mint régen, amikor a társadalmi elvárások szerint a feleség és anya szerepkör volt a meghatározó egy nő életében. Ha dolgozott is, nem ő volt felelős a megélhetésért, de cserében nagyratörő álmai sem igen lehettek. Ma nagyobbak a lehetőségek, de Shiva istennő legyen a talpán, aki a kibővült szerepkörében minden fronton helyt tud állni. Az biztos, hogy nagyon nehéz karrier mellett jó feleségnek és jó anyának is lenni, és emellett nőiességünket is megőrizni. Azért fontos tudatára ébredni minden nőnek, hogy melyik típus pszichológiai vonásai jellemzőek rá, hogy ne szorongjon azért, ha pl. nem érez olyan erős anyai ösztönöket, vagy nincs vágya karrierre, holott erre nézve elvárások támadnak környezetében.
Nincs érkezésünk arra, hogy valamennyi típust végigelemezzük, de egyet követni fogunk egyes életszakaszaiban. Ez az egy Artemis lesz, hiszen a XXI. század kihívásaira talán legjellemzőbben ez a típus válaszol. De előbb nézzük meg a szűzistennők alapvonásait.
A szűzistennők alapvonásai
Bolen ide sorolja az Athéne, a Hesztia és az Artemis típusokat. Közös ismérvüket kiválóan megragadja egy mondatban:
„Minden nő, akiben valaha is fölébredt a vágy egy „saját szoba” iránt, aki otthon érzi magát a természetben vagy nagyra becsüli az egyedüllét óráit, lelkileg e három istennő valamelyikével rokon.”
Athéne leginkább karrierista vonásokkal rendelkezik, céljai megvalósítására koncentrál, belső életet jóformán nem él, igaz barátai sincsenek, így nagyon kevés meghitt pillanatban van része. A férfiakhoz egyenrangú vagy felsőbb rendű társként szegődik, hagyományos férfi szakmát választ.
Hesztia abban hasonlít Athénére és Artemisre is, hogy önmagában is teljes életet él, de az előző kettőnél introvertáltabb, befelé fordulóbb, a meditáció, az elmélkedés, sokszor az imádkozás legjellemzőbb tevékenysége. Nem tör karrierre, háziasszonyként elsőrangú, mert meleg, családias otthont tud teremteni, otthonát a rend és szépség jellemzi.
Az Artemis nő jellemzői
Férfi nélkül is egésznek tartja magát, nem társfüggő, követi saját céljait. Az intenzív koncentrációs képesség, céltudatosság és kitartás jellemzi.
Hosszú házasságának titka, hogy mindkét fél egyenlőségre törekszik. Érdeklődési körük jól körülhatárolható, és van saját baráti társaságuk is. Anyamedveként védi gyermekeit, segíti függetlenségüket.
A cornandsoda.com könyv-kritikusa az alábbi ajánlást fűzte elemzéséhez, mellyel én is egyetértek, és szívből ajánlom a mű elolvasását, mely igazi önismereti könyv:
„Javaslom a könyvet azoknak a férfiaknak, akik szeretnék megfejteni a női lélek rejtelmeit, azoknak a nőknek, akik nem találják a helyüket a társadalmi elvárások által erőltetett szerepekben, és azoknak az asszonyoknak, akik képtelenek megérteni a korlátokat döntögető, kívülálló társaikat.”
Legközelebb néhány bölcs gondolattal szeretném kiegészíteni az istennők jellemzőit az írónő „Bennünk élő idősödő istennők” c. műve alapján.
Búcsúzóul Artemis római istennő-párja, Diána szobor-fotója.
