„Nem mindig kapod meg, amire vágysz, de ha próbálkozol, olykor megtalálod, ami neked jár”
Rolling Stones
A legnagyobb – máig kísérő – hatást valószínűleg a Stones Beggar’s Banquette (Koldusok bankettje) lemeze tette a Rolling kedvelőire.
Földes László (Hobó): „Rolling Stones könyv” c. művében így ír erről a lemezről:
„ A „koldusok Bankettjén” is megtalálható egy csomó dolog és eljuthatunk egy csomó helyre: a templomba, a pokolba itt a Földön, a tüntetésekre, a pályaudvarra, a sikátorokba, buszmegállókba, Amerikába, Bombayba, Szentpétervárra és az utcára. De ezzel a lemezzel a Rolling Stones nem felidézni próbált valamit, nem összefoglalni. A Világ, vagy a Társadalom már ítélkezett a Stones felett és a fiatalság felett. Ez a lemez a Rolling Stones válasza.”
Mick Jaggert – elmondása szerint – érdekelték az okkult dolgok, így az album első dala a „Simpathy for the Devil” (Szimpátia az ördöggel) meghökkentő zenéjének misztikussága sokakat megragadott akkortájt anélkül, hogy a szövegre különösebben figyeltünk volna.
Földes így méltatja ezt a korszakos számot:
„Sem a Stones korábbi dalaiban, sem az angolszász rock and rollban nem találni semmilyen zenei előzményét a „szimpátia az Ördöggel”-nek. Teljesen különálló és egyben mégis összefoglaló egység. Monoton lüktetés, recitatív jellegű ének, a zenei alapból hiányzik a gitár, helyette zongora van, és a kétszólamú vokál ilyen használata új a Stonesnál.”
Földes egy fordítást közöl, mely ördögi költőiségével igen jól érzékelteti a zene mondanivalóját:
„Engedd meg, hogy bemutatkozzam,
A jó ízlés és vagyon embere vagyok,
Hosszú, hosszú éveken át elloptam
Az emberek hitét és lelkét,
Ott voltam Jézus Krisztus mellett
A kétség és a hit pillanatában,
Megátkoztam Pilátust,
Megmostam kezeit és megpecsételtem sorsát.
Refrén:
Örülök, hogy találkoztunk,
Remélem, tudod, ki vagyok?
Csak a játék módja az,
Ami megzavar téged.”
A Rolling Stones nem véletlenül adja elő legtöbb koncertjén ezt a számot, mert a mai napig ön-azonos vele.
Hasonlóképpen meghökkentően őszinte az 1968-ban megjelent: "Jumping Jack Flash” ( A ravasz dróton rángatott bábú) zenéje és szövege, mely szintén ikonikus számuk.
Földes László az alábbi József Attila mélységű szöveg- fordítást közli:
„Tüzes hurrikán alatt születtem,
A zuhogó esőben anyámért üvöltöttem,
De már minden rendben,
Valóban, ez egy vicc,
De minden rendben,
Egy dróton rángatható bábú vagyok,
Ez egy vicc, vicc, vicc.
Fogatlan, vény banya mostohám,
Ostorszíja volt az iskolám,
De ma már minden rendben…
Megfojtottak, felmostak és a halálba vetettek,
Lábaimra zuhantam és láttam, hogy véreznek,
Kenyérmorzsa volt a vacsorám,
Tövisekkel verték ki koronám,
De minden rendben…”