„Csendben válnak el,
egy szót sem szólva,
kiket az élet űz tovább,
és az ár, a tengerár lemossa
a tűnt szeretők lábnyomát”
Halott levelek: Kozma-Prevert-Baranyi
Újra meg újra elmegyek a jazz- és boogie klubjáról is nevezetes vendéglőbe, a Pali bácsi borozójába, ahol a Dr. Jazz Band játszik. Tegnap a zenekarvezető, dr. Tóth Gábor zongorán és Dobai István gitáron öröm zenélt. A zenekar megálmodójáról, dr. Tóth Gáborról a kapcsolódó cikkünkben emlékezünk meg.
A fantasztikus blues és boogie dallamok sorában felcsendült a „Hulló levelek” c. világsláger is.
Miközben hallgattam, az jutott eszembe: hogyan tudunk, mi magyarok megfeledkezni egy ilyen világhírű zeneszerzőről, Kozma Józsefről?
Miért tudunk róla legfeljebb csupán annyit, hogy ő szerezte ezt a dalt, pedig mennyivel többet köszönhetünk az emigrációba kényszerült honfitársunknak.
Anélkül, hogy évszámokba bocsátkozunk és felvázolnánk a teljes életutat – ezt megtette a 24.hu/2021.11.11-én – kiemelünk néhány fontos epizódot.
Az életút
1905. október 22-én Budapesten született zsidó polgári családban. Anyai nagyanyja Liszt Ferenctől tanult zongorázni. József is ezen a hangszeren kezdett zenélni. Csodagyerek volt, hiszen 12 évesen már operát írt. Később a Zeneakadémián Weiner Leó tanította zeneszerzésre és a karmesteri hivatásra.
Már 18 évesen karmesterként kezdett dolgozni a Renaissance Színháznál. Aláfestő zenéket szerzett Andersen mesékhez, majd 1928-ban az Operaház korrepetitora és segédkarmestere lett.
1929-ben egy mozifilmhez készített zenét: Gróf Bethlen István miniszterelnök feleségének filmjéhez, „A szerelem örökké él” címűhöz, mely az első táncfilm volt. A korszak nagy színészei, Rákosi Szidi és Hegedűs Gyula főszereplése mellett két Zichy grófnő is feltűnt a filmben.
1931-ben Németországba ment, ahol – többek között – Bertolt Brecht-tel és Robert Capa-val kötött barátságot. A Collegium Hungaricum igazgatója és a Berlini Operaház munkatársa lett.
1933-ban Hitler hatalomra jutása után Párizsba emigrált, ahol Sartre-val, Aragonnal és Prevert-tel került baráti kapcsolatba. Apollinaire, Éluard, Aragon és Prevert verseit zenésítette meg kiváló sanzonok formájában, melyeket Juliette Greco, Yves Montand és Edith Piaf tűztek műsorukra. Az elhagyott Szajna-part, a külvárosi szállodák világa, a számkivetettek, az otthontalan szerelmesek több mint 80 Prevert versben váltak Kozma által örökbecsű dalokká.
A sanzonok mellett operákat, baletteket is alkotott. És több mint 50 film zenéje is az ő nevéhez fűződik: „ A Lange úr vétke” után „A nagy ábránd” is a filmművészet kiemelkedő gyöngyszemei. Érdekesség, hogy az említett filmek rendezője, Jean Renoir, a világhírű festőművész fia.
Alkotó energiája mindhalálig kitartott: balettek, Sartre műveihez színpadi kísérőzenék, zenekari. kamara- és vokális művek, operett és operák – követték művei sorát. 64 évesen hunyt el szívrohamban Párizsban.
A Hulló levelek
A dal elnyerte 1980-ban a francia filmművészet legszebb dala címet. Története azonban nem ígért happy end-et, mert Kozma egy később bemutatásra nem kerülő baletthez komponálta, majd felhasználta az „Éjszaka kapui” c. 1946-os filmhez. A sikert azzal várták, hogy az akkor már sztár Yves Montand énekli majd. De végül két sor híján Montand csak dúdolta a dalt, így a dal megbukott. 1949-ben Edith Piaf felkarolta és ő vitte világhírre. Azóta 1500 (!) feldolgozást jegyeznek. Előadta – többek között - Bob Dylan, Eric Clapton, Nat King Cole, Miles Davis, Frank Sinatra, Duke Ellington, Serge Gainsbourg, Jerry Lee Lewis, Yehudi Menuhin, Iggy Pop, Grace Jones.
A sok-sok neves előadó mellett nem kell szégyenkeznie a Dr. Jazz Band-nek sem. Emlékeztes prezentációjuk egy korábbi felvételét most közreadjuk.