Reggel vagy este,
Szélben vagy csenddel,
Eljön magától
Sorsod mit rendel:
Miként nyár és télKölcsey Ferenc
Rövidesen érthető lesz, hogy miért Kölcseytől választottam idézetet. Kis nosztalgiával gondoltam vissza a nyáron, Kárpátalján tett kirándulás nyomán arra, hogy kis hazánk legkeletibb csücskében jártunk. Fantasztikus kincsekre bukkantunk!
Túristvándi egy olyan, még ma is működőképes vízimalommal büszkélkedhet, amely egész Európában párját ritkítja. A malom három hajtókerekű, alulhajtott. 1752-ban épült a Kölcsey-Kende családé volt. 1899-ben betonalapot kapott és cölöpökre került. 1904-ben már nem kövekkel, hanem fémhengerekkel őrölt. Hét serleges felvonója van a terményszállításra, három osztályozó szitája a finom, a grízes és a kenyérliszthez. 1952-ig működött. 1962-ben múzeum lett. 1996-2000 között felújították. 2017-ben az új kenyér ünnepén őröltek rajta!
Nagyon jó volt látni ezt a szép minőségben megmaradó, ma már műemléket. A hajtókerekeket bekapcsolták a tiszteletünkre, igazi múltidézés volt.
Szatmárcsekében a világon egyedül álló (!) csónakos, fejfás temetőt tekintettünk meg. Szépen gondozott, csendes temető, virágokkal, gondosan nyírt bokrokkal, mely békés, nyughelyet nyújt a végső pihenésre. De ez még kevés ahhoz, hogy világraszóló legyen! Megtudtuk a még ma is csónakos fejfákat készítő mestertől, hogy az első ilyen egy tölgyfából készült, csónakot jelképező fejfa 1820-ból származik.)0 cm-re van a föld alá behelyezve, súlya több mázsa ( 1 köbméter tölgyfa ugyanis 12 mázsa!) A kb. 600 fejfa mindegyikén található az alábbi 5 betű: ABFRA, azaz „A boldog feltámadás reménye alatt” itt nyugszik X.Y. Az is szerepel a fejfán, hogy ennyi és ennyi „párosan eltöltött boldog esztendő után” , így a házastárs nevét is őrzik a bevésések. A reformátusok még ma is temetkeznek ily módon, egy májusban elhunyt személy fejfáját is láttuk. Nagyon tetszett az a betartott előírás, hogy a temetőben nincs helye művirágból készült koszorúknak. A fafaragó mester elmondta, hogy Indonéziában van hasonló fejfa, de az kőből készül. Emellett az Urálon túl a hantiknál-mansiknál is van csónakos fejfa, de az fektetve van elhelyezve, azt szimbolizálva, hogy a lelkek az Északi tenger felé hajóznak.
Az itt tett látogatás megidézte Kölcsey alakját is, aki 1815-től haláláig itt élt, és alkotta meg 1823.január 22-én a Himnuszt. Szép emlékmű emlékeztet bennünket a sírkertben rá. Az alkotás napja – 1989 óta – a magyar kultúra napja.
A csónakos temető:
A Kölcsey emlékmű:
Gyönyörű középkori templomok: Csaroda, Tákos, Tarpa
És most következzék három olyan református templom felidézése, melyek felkeresése nem maradhat le bakancslistánkról. Névsorba tettem őket, mert egyik szebb, mint a másik. Mind a háromban szívet melengető ismertetést hallottunk, melyet nagy örömmel idézek fel.
A csarodai mosolygó szentek temploma
Román és korai gótikus stílusban épült ez a XIII. századbeli fatemplom. Bizánci festők freskói díszítik, melyek szinte épségben megmaradtak. Ez annak volt köszönhető, hogy a református hitre áttérés után, nem verték le a falakról a díszítéseket, csupán befestették. A szentek tényleg mosolyognak, János, Damián - Kozma ikerpár a test-lélek gyógyítói, Pál, Péter, és Szent Heléna (Ilona) – a hogyan a lelkész-asszony mondta – a szemükkel szólnak hozzánk A freskókon helyet kapnak Mária és a kis Jézus mellett a csarodai nemesi család tagjai, akik így Jézus oltalmába kerültek. További érdekesség, hogy Krisztust nem keresztre feszítve ábrázolja a festő, hanem a koporsóból felülő, fájdalmas Jézus tekint ránk. Az ablakmélyedésben két vértanú Szent Dorottya és Alexandriai Szent Katalin képe látható. 1642.július 9-én Ostopán Perjésy Gábor szűrmintát festett a falakra. A keresztszemes szív-életfa minta nincs előrajzolva. A festés dátuma is meg van örökítve. A míves fa bútorzatot a Rédey família csináltatta 1777-ben.. A szószék barokk, az egyszínű, (eredetileg kék) kazettás mennyezetet rózsadíszítés fogja össze, a közepén az égboltot jelképező csillaggal. A torony a hajóba beépült, harangot nem bír el, így a 17 méter magas haranglábat 1855-ben Sebestyén János készítette néhány méterrel a templom mellé.1902-ben restaurálták először a templomot. A templom megmaradásának magyarázata, hogy a beregi lápos, 6-7 méteres tőzegmohás mozgó talaj megvédte az összedőléstől. A növényi és föld eredetű festékeket pedig a tégla beszívta és a mész és a vakolat konzerválta. Minden vasárnap 10 órakor a mai napig tartanak istentiszteletet.
A mosolygó szentek:
A Tákos-i Mezítlábas Notre Dame
Ez a favázas, zsindelytetős, egyhajós. 1700-as években épült templom is igazi kuriózum. Padlója döngölt agyag, melyet a készítők saját maguk, mezítlábasan taposták. Innen a Mezítlábas Notre Dame elnevezés. Európán belüli egyedülállóságát a falszerkezete is bizonyítja: un. paticsfal, a földbe ásott oszlopok közét vesszővel befonják, majd a fonott falat agyaggal kívül-belül betapasztják és tölgyfaszegekkel rögzítik a tartószerkezethez.
A mennyezetet 58 darab kazetta díszíti, más-más virágmotívumokkal pl. tulipán, liliom, szegfű, rózsa. A készítő neve és a készítés dátuma felkerült a gyönyörű virágmotívumok közé: Asztalos Lándor Ferenc 1766.június 30. A virágmotívumok egyben a 12 égövi jegyet is szimbolizálják, pl. a bika jegyét, a májust tulipánnal örökítették meg, a virág két leágazó ágán a szív motívum a szeretetet, az érzelmeket jelképezi.
A padsorokat a hagyomány alapján használták: a napkeleti padsoron a férfiak foglalnak helyet, a napnyugatin pedig a nők. A nemeseken kívül a módosabb családok is csináltattak padsort, így minden padsor más és más. Külön érdekesség, hogy 1779-ben elkészült a gyermekek számára egy külön rájuk méretezett karzat, melyben konfirmálásukig foglalhattak helyet.
A templom kelet és dél tájolású, így a mennyezetet mindig körüljárja a nap. Ezért a Nap templomának is nevezik. A szószék egy használt malomkőre épült, a Lándor Ferenc által készített, festett-faragott hangvető-koronára Ésaiás verse került. Az első lelkipásztor nevét is megörökítették V.K. Nagy János. Az első padsor oldalára turul-madarat faragtak. Ezt a padsort Karácsony első napján világítja meg a Nap. A szószék mellett található, a kántor által használt pulpituson az életfáját festették, alma, körte, füge és gránátalma motívumokkal, a termékenység szimbólumaként. A templom 1953. óta műemlék. A 2001-ben az árvíz miatt a padló tönkrement és a falak, oszlopok is megrepedeztek. Adományok segítségével helyreállították és új világítással is ellátták.
A híres padsor:
A Tarpa-i középkori falképek
Már a XIII. században, Szent András tiszteletére létezett itt egy templom. Valószínűleg ezt bővítették keleti irányban a XVII. században. Jelen állapotában Bereg legnagyobb méretű középkori temploma. A szószék és a torony barokk, a torony sisakja többször a tűz martalékává lett, legutóbb 1942-ben. Egyik érdekessége a templomnak az egy fából kifaragott, eredeti vasalattal, és zárral ellátott kapu, melyet valahonnan idehoztak, minthogy méreteit tekintve nem illik a templomhoz. Az igazi unikum a három középkori falikép, mely szinte hibátlan állapotban örvendezteti meg a hívőket és az ide látogatókat. Az egyik festményen Mária és János látható. A Szent György és a sárkányt ábrázoló kép, mintegy folyamatábraként örökíti meg a gonosz legyőzését. A sárkány az erős gonoszt jelképezi, míg a másik képen a Lélekmérő Szent Mihályt ábrázoló freskón szereplő rosszcsont ördögöcskék nem olyan rémisztőek, inkább a csalóként megjelenő gonoszt ábrázolja. Nincs róla adat, hogy ki festette a faliképet, de az alázatosságot és békességet sugároz. Az ablakon beáramló fény jól kiemeli a kép részleteit. A déli kapu fölötti „Utolsó vacsora” freskó megsemmisült. Érdekességként hallottuk, hogy egy - nem tudni miért zöld fényű - ablakon bejövő fény böjti időszakban bevilágítja azt a falat, ahol az Utolsó vacsora képe volt. Kutatások folynak majd további freskók feltalálása végett, valamint azért, hogy a XIII. században létezett pálos kolostor romjait megtalálják.
A szenzációs középkori freskó:
Nekem nagy élmény volt ezen gyöngyszemek megismerése, kívánom, hogy kedves olvasóim is meglátogassák ezeket a büszkeségeinket képező helyeket.