„Meg kell találnunk azt a jót, amiért az élet létezik ezen a mi földünkön”
Arisztotelész
Az ellenpápák palotája
Ha már Avignonban voltunk, időzzünk el még egy kicsit a Pápák Palotájánál, mely a pápák „avignoni fogságát” szolgálta 1309-től 70 éven át.
A kereszténység kettéválásának eme periódusa Szép Fülöp király hatalmi ténykedésének következménye. A rövid történet: A király kincstára finanszírozása céljából rendeletben elvonta a papi tizedet az egyház fennhatósága alól. A pápa ellenlépésként kiátkozta a királyt, aki válaszul egy francia bíborost ültetett a pápai trónra és Rómából áttetette a pápa székhelyét Avignonba, ahol ezután összesen 9 pápa trónolt.
A palota egy óriási erődítmény, hatalmas, ma már feltűnően kifűthetetlen termekkel. Az időjárás ugyan télen sem megy gyakran +10 C fok alá, de azért a mai ember már nem viselné el ezt az angolos hűvösséget. A termek kinézete – összehasonlítva a Vatikán kincsekben, kárpitokban és pompában dúskáló pápai termeivel – meglehetősen mértéktartóak. A termek festése, a festmények és a megmaradt használati és dísztárgyak alapján megállapítható, hogy az „ellenpápák”-ra nem a luxus volt jellemző. Ennek igazolására íme a palota:
Orange-ban színház az egész világ
Még két ókori világhírű építmény említése nélkül nem zárhatjuk le rövid provence-i beszámolónkat: az egyik az Orange városkában található antik színház, mely a rómaiak azon szokásának köszönheti létét, hogy a rómaiak mindig átvették a meghódított területek számukra vonzó kulturális elemeit. Így a görögöktől – a „Panem et Circenses!” ( „Kenyeret és cirkuszt!”) elvét követve – a színház intézményét. A görög színháztól eltérően a rómaiak már használtak díszleteket és meghonosították a háttér intézményeket is. A színház még ma is használatos, impozáns, jó akusztikájú. Nagyon tetszett, hogy megmászva a színház legfelső sorát, a hátsó részben folyamatos kisfilmeket vetítenek, melyekben pl. a XX. század elejének közönségét és az ott zajló előadásokat úgy tették élővé, hogy a némafilmekhez hasonlóan rávetítettek történéseket a korabeli fényképfelvételekre.
A kép forrása: http://www.theatre-antique.com/en/home
Arénázzunk Nimes-ben!
Ugyancsak fantasztikus hatást kelt a 20.000 főt számláló lakosságú Nimes-ben található 24.000 fő befogadására alkalmas 2000 éves aréna. A város létszámát meghaladó méretű aréna létét a környék lakosságának figyelembe vétele is indokolta, hiszen akkor szintet egyedüli köznépi szórakozás az arénalátogatás volt. A rómaiak zsenialitását dicséri, hogy a színházi előadások, gladiátorversenyek mellett a színteret el lehetett árasztani vízzel és így vízi csaták megrendezésére is sor kerülhetett. Még a mai időkben is – a veronai arénához hasonlóan – impozáns opera- és színházi előadások helyszíne, sőt befedhető, így télen is rendezhetnek benne közönséget vonzó eseményeket.
Ehelyütt ennyi szépséget tudtunk felvillantani a sok-sok Arles-i, Aix en Provence-i, Beau de Provence-i, Saint Remy-i, Marselles-i és nizzai élmények közül. Sajnos a szabadon élő flamingókat és a camargue ménest nem láttuk, de majd legközelebb!
A kis ízelítő alapján is látható, hogy érdemes személyesen barangolni a napsütötte, még október elején is üde zöld szőlőben és olivában gazdag tájakon és „időutazgatni” a csodálatos római időkben.
