“Hiába való minden okoskodás, picturát megtanulni nem lehet csak egy mestertől, s ez a mester a Természet”
Szinyei Merse Pál
Szeretek gyönyörködni a festményekben. Különösen azokban, melyek nosztalgikusan visszaröpítenek a boldognak nevezett békeidőkbe. Ilyen Szinyei Merse Pál művészete. Élénk, de sohasem harsány színeivel, nyugalmat, szemlélődést tükröző alakjaival üde színfoltot nyújtanak sokszor zaklatott, békésnek nem mondható világunkban.
Szeretem belehelyezni magam egy-egy festmény-szereplő helyébe, így szívesen sétálgatnék a “Parkban” c. kép légies, kalapos, rózsaszín ruhás kisasszonyként.
Szinyeihez - áttételesen - személyesnek mondható kötődésem is van. Ismertem Szinyei Merse Pál unokáját, Félix bácsit, aki mindig elegánsan sétapálcával és bricsesz nadrágban járt. Lénye visszaidézte nagyapja alakját.
Az MNG fantasztikusan gazdag életművet felvonultató kiállítása - lenyűgöző.Szebbnél szebb képek varázsolnak el bennünket, a Pacsirta, a Léghajó, a Pipacsos mező, a Szerelmespár, a Lilaruhás nő és a legismertebb remekmű, a Majális. De a kevésbé ismertek sem okoznak csalódást: egy nagy művész édes gyermekei azok is. Órákig elnézegetném őket! Még a vázlatok is olyan gyönyörűek, hogy felérnek néhány nagy művész véglegesnek szánt alkotásaival.
Nagyon tetszett, hogy a művész nagyágát még összehasonlításokkal is fokozták. Kortársak magyar és külföldi művei mellé állították ki egy-egy alkotását. Így pl. Ferenczy Károly, Rippl-Rónai József képeit is megcsodálhatjuk. Sőt Monet “Pipacsok” c. képét is módunk van összevetni - hatásában - Szinyei hasonló tárgyú festményével. (Rám nagyobb hatással volt a Szinyei kép.)
Érdekes volt a világméretekben is jelentős “Majális”-ról készült kisfilm is. Ebből sok minden megtudható e csodálatos alkotásról. Szinyei korában - nemzetközi viszonylatban is - sok korszakos alkotó is szembefordult az akadémiai elvárásokkal, így szakítanak a reneszánsz festészet eszményeivel és festés-stílusával, a természet megfestése felé fordulnak.
Manet “Reggeli a szabadban” c. képe meglehetősen provokatívnak számított, mert a kép két női alakja mindenféle bibliai utalás nélkül meztelen, illetve majdnem az. Ráadásul egyikük mintegy flörtölve kinéz a képből.Így Párizsban a Visszautasítottak Szalonjába került.A művészek körében azonban nagyon népszerűvé vált a természet ilyenfajta ábrázolása. Picasso például 27-szer festtette meg újragondolva a Manet képet.
Claude Monet viszont nem provokatív képet mutatott egy árnyas erdő szélén reggeliző polgári társaságról.Hasonló polgári életképet festett Szinyei is. Célja egyszerűen egy kellemes piknik megmutatása volt, mindenféle, a reneszánszra visszautaló szándék nélkül. Monet képével abban mutat hasonlóságot, hogy az ő képén is egyik családtagja és egyik barátja szerepel, sőt a hason fekvő férfi maga Szinyei. És még egy a Majálishoz hasonló életérzést kifejező kép. Eugene Boudin: “Ebéd a füvön” c. alkotása. Az is gyönyörű.
Fontos kiemelni, hogy Szinyei nem ismerte sem Manet, sem Monet alkotását, hiszen Párizsban csak 35 évvel a Majális megalkotása után, 63 évesen járt. Viszont látogatásakor kifejezte azon vágyát, hogy szeretné, ha a Majális a XIX. századi festők csarnokában foglalna helyet.Reméljük, hogy egyszer ez meg is történhet.
Régen láttam ilyen szép kiállítást! Aki teheti, még ma vagy holnap este 8-ig megtekintheti.
Egy rövid videó művészetéről: