„A művészet azért születik, mert az embereknek szükségük van rá, nem pedig azért, mert az alkotó művész szeretne lenni”
Jirí Menzel
Büszke és boldog vagyok, hogy olyan emberekkel kerülhettem barátságba, mint Scheffer Lívia galerista és Kovács-Gombos Gábor festőművész-tanár.
A jelen cikkben felhasznált idézetek közléséhez a Scheffer Galéria hozzájárulását adta.
Lívia az idén 25 éve működő Sheffer Galéria alapító tulajdonosa, aki „Gárdonyi szavával élve „nem műértő”, hanem „műérző” akart lenni, amikor életének egy szép szakaszát a kortárs képzőművészet bemutatásának szentelte és szenteli ma is.
Galériájáról, annak megnyitása idején így vallott: „Galériám pici volt és zsúfolt, de mindig volt hely a virágnak, esténként pedig égett a gyertya. Záráskor a padlót is elborítottam képekkel és szobrokkal, hogy a kirakat előtt állók minden este új látványban gyönyörködhessenek. Gross Arnold – a kitűnő, tavaly elhunyt grafikusművész – úgy is jellemezte galériámat, hogy „ez az a galéria, ahol a padlót is berendezik”.
A Galériával kapcsolatos céljai szerint:
„A műkereskedelem helyett is mindig inkább a művészeti életet szerettem volna képviselni: a galéria művészeiről forgatott portréfilmek vetítésével, művészettörténeti előadás-sorozatokkal, irodalmi estekkel, verssel, zenével és vörösborral…”
Én is meg tudom erősíteni, hogy a Galéria – a kiállítások mellett - tartalmas beszélgetések színhelye is volt pl. Konok Tamással vagy Fehér Lászlóval. Emellett Kovács-Gombos Gábor a hallgatóságot mindig lenyűgöző művészettörténeti előadásokat tartott.
Martos Gábor művészettörténész – szakértőként és barátként is - végig kísérte a Galéria életének kiemelkedő mozzanatait, több kiállítás megnyitót tartott és a Galéria tíz-, tizenöt- és húsz éves évfordulóján is kedves szavakkal emlékezett meg Scheffer Lívia, és férje, Kovács-Gombos Gábor tevékenységéről.
Most a Galéria honlapjáról vett Martos Gábor idézetekkel érzékeltetjük, hogy milyen hely is ez a művészeti kuckó.
„A Scheffer Galéria (…) olyan hely, ahová bármikor jó betérni. Vásárolni, nézelődni, beszélgetni. Művészetet fogyasztani.” „ Egy hihetetlenül csendes és barátságos kis kuckó, ahol a falakon szebbnél szebb képek, a posztamenseken szebbnél szebb szobrok várják, hogy a megfáradt szemek megpihenjenek rajtuk,hogy a nagyvárosi emberek, akik – sokan csak alkalomszerűen, de mind többen rendszeresen – be-betérnek ide a nagyvárosi-kereskedelmi gagyi-dömping közepén, egy kicsit újra és újra feltöltődjenek általuk.”
Nehéz felsorolni, hogy kik voltak azok a képzőművészek, akik a Líviáék által megszervezett csodálatos kiállítások kiállítói voltak.
A teljesség igénye nélkül közreadjuk az alábbi kiállító művészek névsorát:
Aknay János – Bráda Tibor – Bohus Áron – Bohus Zoltán– Buczkó György )– Deák Ilona - Deim Pál – Farkas Ádám –Fehér László – Haász Ágnes – Ingo Glass - Kecskés András -Kelecsényi Csilla - Konok Tamás – Kovács-Gombos Dávid - Kovács-Gombos Gábor – Krajcsovics Éva – Lehoczky Krisztina - Lugossy Mária– - Manfred Karsch - Matzon Ákos – Olescher Tamás – Paál Zsuzsanna - Serényi H. Zsigmond – Szegedi Csaba - Szöllőssy Enikő – Szűts Miklós - Tölg-Molnár Zoltán – Vojnich Erzsébet - Zöld Anikó
Scheffer Lívia úttörő lépést tett a budai magángaléria meghonosításával, melyet több másik is követett. A Galéria működtetésén túl, - ahogyan azt Martos Gábor aposztrofálta – az „újbudai kortárs képzőművészeti kultúr-misszió” keretében, Scheffer Lívia következő tette volt: „Matzon Frigyes Bartók: Concerto című szobrának megmentése és a ház előtti parkban történő felállítása volt. A geometrikus, fehér szobor körül nyáron kék szarkalábak és piros rózsák nyílnak, borostyán és vadszőlő keretezi a galéria kirakatát, a felette nyíló lakásablakomban pedig encián és hajnalka virít. Vertikális kertem kárpótol azért a hajdaniért, amelytől azért kellett megválnom, hogy még nagyobb álmomat, a galéria és az otthon egységét megteremthessem.”
A házaspárt fenti tevékenységéért 2016. január 28-án a „Pro Kultúra Újbuda” kitüntetésben részesítették.
Lívia mostanában íróként is bemutatkozik: a Galéria és a saját otthonául is szolgáló Kosztolányi Dezső tér 4. sz. alatti, Martonosi Baráth Lajos építész által tervezett ház történetét kívánja megírni. A történeti leírásnak örömmel adunk helyet „Kulturális élvezetek” rovatunkban.
Kovács-Gombos Gábor festőművész-tanárnak külön cikket szentelünk.
Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy keresse fel a Scheffer Galériát a Feneketlen tó szomszédságában, ha egy kis intellektuális kikapcsolódásra vágyik.
Kovács-Gombos Gábor „Fényküszöb” c. kiállításának képeivel búcsúzunk: