„Minden egyes lélekben ott van egy szikrája a Messiás lelkének”
Rabbi Jiszráél Bál Sém Tov
Handel híres oratóriumával három alkalommal is találkozhattunk ez év tavaszán: Március 29-én a MOMkult-ban, május 15-én, május 20-án, valamint 21-én a MÜPA-ban.
Miért ilyen népszerű ez a Megváltó eljövetelét váró monumentális zenealkotás?
Talán azért, mert csodálatos, harmonikus művel van dolgunk. Emellett izgalmas a téma ma is. Erre utal az is, hogy még rockoratorikus passió is született 2017-ben Handel művéből, Messiás.ma címmel, melyről így emlékezik meg a Válasz. hu:
„Várkonyi Mátyás Erkel Ferenc-díjas zeneszerzőnek ugyanis sikerült Händel Messiás című művéből olyan átdolgozást létrehoznia, amely méltó a Reformáció 500. évfordulójához, és ahhoz is, hogy a Müpa egy estére összegyűlt közönségén túl mások is láthassák és hallhassák.”
Mielőtt rátérnénk az előadásokkal kapcsolatos részletekre, néhány szót ejtenünk kell a műről.
Georg Friedrich Handel: Messiah
A Wikipédia nyomban a segítségünkre siet:
„A Messiás szövegét Charles Jennens (1700–1773) angol költő állította össze, aki művelt földbirtokos családból származott, maga is jómódú és nagy műveltségű ember volt. Egy kizárólag bibliai szövegre épülő darab ötlete feltehetően tőle származik.
Händel 1741 augusztusától foglalkozott a téma megzenésítésével, és mindössze huszonnégy nap alatt (augusztus 22. és szeptember 14. között) készült el vele.
A londoni bemutató 1743 tavaszán volt a Covent Gardenben, s ezután szokássá vált, hogy az oratóriumot – jótékonysági céllal – minden évben előadják a Foundling Hospital (árva- vagy lelencház) kápolnájában. Händel életében összesen harmincnégyszer adták elő, mindannyiszor az árvaház javára.
A Messiás nem drámai oratórium, nem Krisztus életét meséli el, és nincs közvetlen köze a liturgiához sem, amolyan hitvallás. A szövegek nagy része ótestamentumi prófécia és zsoltár, nem Krisztusról van szó, hanem a Messiásról, a várt, a majdan eljövő, megfoghatatlan alakról.
Az oratóriumban kiemelkedő a kórus szerepe (ez nem szokatlan Angliában, ahol igen fejlett kórusmozgalom volt), ezen kívül egy vagy két szoprán, egy alt, egy tenor és egy basszus működik közre. Händel eredeti zenekara huszonöt vonósból, két oboából, két fagottból, két trombitából és üstdobból állt, a basso continuót csembaló adta, a kórus 20–25 fős volt.
Händel az első bemutató után, és majd a későbbiekben is, egyre több változtatást, módosítást hajtott végre a Messiáson, amely változtatások oka főleg a mindenkori előadói apparátushoz való igazítás volt. Ennek következtében az oratóriumnak nincs állandósult verziója, a mai előadások és hangfelvételek során általában feltüntetik, melyik változatról van is szó.
Az oratórium a Messiás történetét meséli el. Az első rész a Krisztus előtti időkről és a Megváltó születéséről, a második a szenvedéstörténetről szól, a harmadik rész pedig a megváltásról elmélkedik. Az áriák egy része visszafogottan operaszerű, de az oratórium meghatározó karakterét a kórusszámok adják. A Halleluja utáni első szopránária bevezető sorát („I know that my Redeemer liveth” – „Tudom, hogy megváltóm él”) vésték rá Händel westminsteri apátságbeli sírjára.”
Hollerung Gábor a próbákon megvilágította számunkra, hogy Handel oratóriuma miben tér el más oratóriumoktól. Az oratóriumot a zeneirodalom színpad nélküli operának nevezi, ahol a kórus történet-mesélését áriák szakítják meg, mintegy reflexióként a kórus által előadottakra. Általában drámai szempontból sűríthető párbeszédeket hallunk. Ez alól Handel Messiása kivétel, mert itt semmilyen drámai szöveg nem hangzik el, ugyanakkor a képszerű jelenetekben követhetjük a történetet pl. a második részben (Passió) a Jézust eláruló, szétszéledt nyájként kószáló embereket.
Messiás a MOMkultban
2018. március 29-én én is helyszíni élvezője voltam a Concerto Kamarazenekar és az Ars Nova Sacra Énekegyüttes közreműködésével előadott műnek. A Zenekar és a Kórus már 2013. május 12-én előadta az oratóriumot a kőbányai Mindenki Templomában. Most ismét műsorra tűzte. A 25 tagú zenekar és ugyanilyen létszámú énekkar hűen tolmácsolta a kivételes hosszúságú művet. Érdemes megemlékezni a közreműködőkről is: Horti Lilla – szoprán, Kiss Judit Anna – alt, Kéringer László – tenor, Jekl László – basszus, az Ars Nova Sacra Énekegyüttes Karigazgatója Dr. Répássy Dénes, és a Concerto Kamarazenekar művészeti vezetője és karmestere: Cser Miklós
Messiás május idusán a MÜPA-ban
2018.május 15-én az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus örvendeztette meg a komolyzene értő közönséget. Ezt a koncertet módunk volt követni a MÜPA online felületén. Így tettem én is. Sajnos az adás akadozott, és meghökkentett, hogy ráadásul az egyik szoprán szóló közben a közvetítést a MÜPA saját programjainak reklámozásával megszakította. Érdekes volt számomra, hogy a később taglalt előadáshoz képest bizonyos tételek kimaradtak, és bekerült olyan tétel is, amelyet mi nem énekeltünk.
Vashegyi György karnagy így vallott az előadás céljáról:
„Célunk annak hangsúlyozása is, hogy - bár mindannyian hozzászoktunk monumentális Messiás-előadásokhoz is - a mű eredetileg szerény apparátusra íródott: Händelnek Dublinban egyáltalán nem álltak rendelkezésére fafúvós hangszerek. Így mai hangversenyünk előadó-apparátusának összeállításakor igyekeztünk minél inkább az 1742-es dublini bemutató körülményeit felidézni - bízunk abban, hogy közönségünk ezáltal új színeket és szépségeket is talál e már sokszor és méltán megcsodált zeneműben.” Az előadás érdekessége volt a korabeli hangszerek használata és a női alt hangot helyettesítő kontratenor éneklése. A közreműködőkről itt sem felejtkezhetünk meg: Szutrély Katalin – szoprán, Bárány Péter – kontratenor, Komáromi Márton – tenor és Najbauer Lóránt – basszus.
Messiás Pünkösdkor a MÜPA-ban
Természetesen ez az előadás a szívem csücske, hiszen én is énekelhettem 21-én és igen zajos sikerrel szerepeltünk. Így volt ez 20-án is. A két előadásra a mintegy hatszáz fős kórussal a III. Nemzetközi Kórusfesztivál keretében került sor, amely eseményre közel ezer külföldi énekes volt hivatalos. Fergeteges estéken ismerhettük meg más népek kultúráját a lelkes kórusok közvetítésével. Közös éneklésben is részt vettünk, amikor az „Oh, happy day”, a Handel Messiás „Halleluja” tétele hangzott el Szentpáli jazzfeldolgozásban, valamint George Michael: „Freedom” c. dalát énekeltük el a világhírű „The Real Group” a capella kórus vezetésével. A hangversenytermi gálakoncerteken kívül fesztiválkoncertek, közös éneklés, workshopok színesítették a programot, és ismét sor került éjféli kórushangversenyre is.
A két esti koncerten „a Messiásnak egy Magyarországon eddig soha nem hallott verziója hangzott el, amely átmenetet képez az évszázados, monumentális előadó-gárdát igénylő tradíció és a hetvenes évektől alkalmazott autentikus előadásmód között. A Sir Eugène Goossens nevéhez fűződő hangszerelés mai fogalmaink szerint még mindig nagy szimfonikus zenekart és kórust igényel. A hangverseny az Énekel az ország évtizedes hagyományát folytatja, a magyar kórusokhoz ezúttal külföldi énekesek is csatlakoztak.”
A hatalmas kórus mellett, Hollerung Gábor vezényletével a Budafoki Dohnányi Zenekar és az alábbi szólisták voltak a siker részesei: Szemere Zita – szoprán, Schöck Atala – alt, Megyesi Zoltán – tenor és Cser Krisztián – basszus.
Handel mondata a Halleluja kórusról jól visszaadja a hallgató művel kapcsolatos érzéseit: „Azt hittem a mennyországot látom, és benn magát a nagy Istent.”
Kedvcsinálóként, egy csodálatos előadásnak titulált Messiás előadásból idézünk: