"Ha belátod, hogy az élet a sok-sok vagyontárgyad nélkül, önmagában is hatalmas boldogság, akkor mi más érdekelne még?
OSHO
Vannak emberek, akiknek gondolatai akkor is érdekelnek bennünket, ha nem értünk mindneben egyet velük. Különösen a keleti bölcsek vannak ránk nagy hatással, mert átlátnak a nyugati világ sokszor sekélyes, anyagi gazdagságot hajszoló és mégis - vagy éppen talán ezért - boldogtalan életszemléletén.
OSHO ilyen életfilozófusnak tekinthető, aki a vallásokon túlmutató, mindennapjainkat segítő eszméivel sok-sok embert átsegített az élet komoly vagy sokszor csak komolynak gondolt akadályain.
Bár 1990-ben elhunyt, követői nem hagyják elveszni bölcsességeit, és számos könyvben összefoglalva egymás után jelennek meg ezek.
Én a "Férfiak könyve" c. művéből szemezgetek.
Ki volt OSHO?
Rajneesh Chandra Moha Jain néven látta meg a napvilágot, Indiában, 1931-ben. Agnosztikus vallási vezetőként, filozófusként aposztrofálják. (Az agnoszticizmus azt jelenti, hogy a felsőbb hatalmak -Isten vagy Istenségek - létezését nem tudhatjuk, és enélkül a tudás nélkül kell élnünk a világban.)
OSHO vallotta, hogy a tudást tapasztalás útján magunk szerezhetjük meg. A jabalpuri egyetemen filozófiát oktatott, de megismerte a hit és a pszichológia vlamennyi lényeges gondolkodójának nézeteit is.
Előadásait 600 kötetben 30 nyelven adták ki.
Most az általam összegyűjtött gondolatai közül adok közre néhány megszívlelendőt.
A létezésről
Érezd azt az örömöt és büszkeséget, hogy a létezésnek szüksége van rád!
Amíg élsz, légy teljesen életteli. Ebből a teljességből és intenzitásból hajt ki a boldogság.
A valóság számára a kell és a kellene ismeretlen. Élj pillanatról pillanatra, mérhetetlen elfogadással. Hallgass az ösztöneidre, a testedre, a szívedre, az intellegenciádra. Fogadd el, ha szomorú vagy ha haragos vagy. Az elfojtás, amikor nem azonosulsz azzal, aki valójában vagy. Az elfojtás az önpusztítás egyik formája.
Szereteted ne a rajtad kívül álló dolgokra fókuszáljon, az önzetlenség csak az önmagunk iránti szeretet és tisztelet mellékterméke lehet.
Ha szereted magad, kifejezel mindent, örömöket, bánatokat, csúcspontokat és mélypontokat. Téged azonban úgy neveltek, hogy képmutatóvá válj. A világ nem engedi meg senkinek, hogy azzá váljon, aminek a természet szánta. Amikor belül tombolsz, elfojtod. A tantra azt mondja: intelligensen fejezd ki magad, így senkit nem ér sérelem általad.
A létezés csak egyetlen nyelvet ismer: ez pedig a csend. Ha képes vagy csendben maradni, akkor megérted az igazságot, felismered az élet értelmét, és minden létező jelentőségét - és senki más nem tolmácsolhatja azt neked. Erre szolgál a meditáció.
A boldogságról
Itt van - benned, körülötted, mindenütt ott van a boldogság. Semmi más nem valós. Figyelj, és pillants bele mélyen a világba: a fákba, a madarakba, a sziklákba, a folyókba, a csillagokba, a Holdba és a Napba, az emberekbe és az állatokba! Nézz mélyen beléjük: maga a létezés a boldogság, az öröm anyagából épül fel. Nem kell érte tenni semmit. Ha teszel valamit, az már gátolni fogja.
Minél jobban élvezed a haszontalan, cél nélküli dolgokat, annál boldogabb leszel. Amikor nincs szükséged semmilyen célra, egyszerűen a létezést ünnepled. Hálát érzel pusztán azért, hogy létezel, hogy lélegzel.
Ha gazdagon akarsz élni, akkor itt és most kell élned, egyetlen pillanatot sem vesztegethetsz el. A gazdag emberek miden erőfeszítése arra irányul, hogy az életet anyagi javakká változtassák. Keleten az a mondás tartja: Élj gazdagon!, míg nyugaton: Halj meg gazdagon!
A lázadásról
OSHO szerint a lázadás - életstílus. Számára ez az egyetlen hiteles vallás.
De mit is jelent ez?
A lázadó olyan ember, aki csakis a saját belső fénye szerint él, és mindent kockára tesz a számára legértékesebb szabadságért... A lázadó egyszerűen kilép a múltból. és soha nem engedi többé, hogy az uralkodjon felette... Lehet ugyan, hogy sokszor eltévelyedsz, és talán sokszor visszaesel, de minden esés, eltévelyedés csak bölcsebbé, intelligensebbé, megértőbbé és emberibbé tesz majd. Csak egyféleképpen tanulhatsz: ha hibázol. Csak arra figyelj, hogy ugyanazt a hibát ne kövesd el kétszer!
Az öregedésről
Az öregedés a testedet érinti, a tudatod - te magad - azonban nem öregszel, hanem megérsz. Felnőtté válsz. Ha valaki éretté és megértővé válik, soha nem öregszik meg, mindig fiatal marad, mert mindig tanul.
Zorba, a buddha
Kicsit furcsának tűnik ez a szó párosítás: az anyag és a szellem szintézisét jelenti.
Zorba, a buddha az új ember,a lázadó, aki otthonának az egész világot tekinti.
Zorba a földet képviseli, annak minden virágát, zöldjét, a hegyeket, a folyókat és az óceánokat. Buddha pedig az eget képviseli, s annak minden csillagát, felhőjét és a szivárványt. Az ég a föld nélkül nagyon üres volna. Az ég nem tud kacagni a föld nélkül. Ám a föld is halott volna az égbolt nélkül. De ha együtt vannak, a létezés táncra perdül.
És legyen ez a cikk zárógondolata:
"Azt tanítom neked, hogy ismerd meg a lét csodáját és misztériumát - ne elemezgesd, csak élvezd, ne elméletet, hanem táncot gyárts belőle."
Mi lehetne kifejezőbb képi befejezés, mint a létezés ünneplőjének, Zorbának a tánca, sajnos az URL-ek lázadása miatt - csak képen imitálva:
