"Hangjegyeim, legyenek azok szépek vagy csúnyák, sohasem a véletlen szülöttei, és mindig mondani akarok velük valamit"
Giuseppe Verdi
A romantikus opera sohasem megy ki a divatból: mély emberi érzelmek csodálatos dallamokkal - elröpítenek a hétköznapitól eltérő világba.
Most újra műsorára tűzte az Operaház a 2016-os rendezésű Traviatat. Mi jut eszébe a közönséges földi halandónak erről a remekműről? Valószínűleg a pezsgőária, mely egyike a zeneirodalom legnépszerűbb dallamainak. És sokan a "Micsoda nő!" felejthetetlen operaházi jelenetéből tudják felidézni a művet, a könnyes szemmel a darabot figyelő Julia Roberts-szel.
Köztudott, hogy az ifj. Alexander Dumas nagy sikerű regénye, "A kaméliás hölgy" szolgál alapul a Verdi műnek, mely a " Traviata" címet viseli, ami az útról letért, bukott nőt jelenti.
A múzsa
Azt kevesebben ismerik, hogy a regény hősnője élő személyről lett mintázva, a XIX. sz. egyik legnépszerűbb kurtizánjáról, Rose Alphonsine Plessis-ről, aki később Marie Duplessis-ként vonult be a történelembe. Keresztnevét egyszerűsítette, vezetéknevét pedig ellátta a nemesi származást jelölő "du" szócskával.
Egy szegény normandiai parasztlány, aki kecses, elbűvölő szépség volt, akár "egy drezdai porcelánfigura" - valószínűleg egy átutazó csábítására szökött meg alkoholista apjától 12 évesen. Varrólányként kereste először a kenyerét, de hamar rájött arra, hogy szépségével megélhetést teremthet magának. Előbb egy módos vendéglős kitartottja, majd Guiche herceg barátnője lett, aki taníttatta a lányt, és élénk szellemű, művelt, kellemes társalgóvá faragta. Tiszta Pygmalion történet!
A lány gyorsan önálló szalont vitt Párizsban, ahová hercegek, grófok, bárók voltak hivatalosak. Kinézetében is elegáns úrinő benyomását keltette, és így a társasági élet középpontjába került. Évi 100 ezer frankot költött fényűzésre, ami a többszöröse volt egy jól fizetett tisztviselő éves keresetének. Szalonjában megfordult Liszt, Chopin, Musset, Delexroix is.
20 évesen megbabonázta szépségével és intellektusával az ifj. Dumas-t, akivel több hónapos szerelmi viszonyt folytatott. Dumas szakított vele, mert tisztában volt azzal, hogy nincs elegendő pénze ahhoz, hogy Marie-t eltartsa.
Szerelmi bánatának gyümölcse "A kaméliás hölgy" c. regénye, majd rövidesen nagysikerű drámája is.
Miről kapta Marie Duplessis a kaméliás hölgy nevet?
Mivel nem bírta elviselni az illatozó virágokat környezetében, így az illatmentes kamélia virágot választotta, mely az ártatlanságot is szimbolizálja. A hónap valamennyi napján kamélia csokor vagy keblén kamélia virág díszítette megjelenését: 25 napon át fehér, 5 napon át vörös színben, tudatva férfi rajongóival fogadókészségét.
A drámai vég
A mesébe illő, pompás, főúri élet végül szegénységbe torkollott: TBC-ben megbetegedett, pártfogói elmaradtak. Szegényen halt meg, bár korai halála után (23 éves volt) ingóságai elárverezése több embert gazdaggá tett. A franciák annyira szeretik, hogy a párizsi Montmartre temetőben minden nap friss virág őrzi nevét.
Az előadásról
Anger Ferenc rendező vallja, hogy " az Operaház ne legyen múzeum! Az legyen mindig friss, dinamikus , indulatos, és mindig közölni vágyó." Fontosnak tartja az újszerű látványt, és a gondolatok sztereotípia mentes közlését. Ez a koncepció meglátszik az előadáson is. Ahhoz azonban, hogy a rendezői hozzáállást a műhöz megértsük, jó, ha előre tájékozódunk a magyarázatokat adó "Kódfejtő" internetes hanganyagból.
Megtudjuk, hogy a szinte teljesen díszletmentes terek a mélyebb mondanivaló megértését szolgálják.( Nem biztos persze, hogy a darab szerint fényűző környezet beárnyékolná az igazi érzelmek bemutatását.) Érdekes az a megoldás, hogy a betegségre számos jelzés van: a színpad padlóján egy beteg tüdő röntgenképe rajzolódik ki, és ez a motívum jelenik meg Violetta fehér ruhájának alsó szegélyén is. Ez utóbbi észrevételéhez igazi szemfülesség szükséges.
Vannak komikus eszközök is a rendezői elképzelésben a dráma fokozására. Ilyen pl. az ablakmosás az egyik legdrámaibb jelenetben, amikor Alfredo apja a fiáról való lemondásra kéri Violettát. Az ablatisztítás funkciója a rendező szerint, hogy megmutassa, miközben hétköznapi rutin folyik, az üvegfalak mögött az egész életet befolyásoló dráma zajlik.
A teljesen új Hófehérke jelenet, ahol a táncosnőt hosszú perceken át az üvegkoporsóban aszalják, valamint Alfredo kissé retardált húgának megjelenése vattacukorral a kezében - elvonja a nézői figyelmet. Csák Balázs az operaportal.hu-n így ír erről: " Az a baj ezekkel a provokatív rendezői ötletekkel, hogy messze jobban rányomják bélyegüket az előadásra, mint amennyire az jelentőségüknél fogva indokolt lenne, és könnyen elvonhatják a figyelmet a produkció egyéb értékeiről. Tartok tőle, hogy most is sokan elsősorban Hófehérke vagy a vattacukorral fellépő agyalágyult bakfis miatt emlékeznek vagy hivatkoznak majd erre a Traviatara."
A szereplők
Az előadás - a fent mondottakkal együtt is - élvezhető. Sáfár Orsolya kiváló hangú és drámaiságú Violetta. Boncsér Gergely derekasan megállja helyét Alfredo szerepében. Az apa, Serban Vasile baritonja és játéka is lenyűgöző.
Összességében elmondható, hogy érdemes megnézni az előadást, akár többször is, mert a csodálatos áriafolyamok mindig elvarázsolják a közönséget.
A"Micsoda nő !" Traviata jelenetével zárom cikkemet: