„A költészet beszélő festészet, a festészet néma költészet”
Szimonidész
Khaled Abu Khaled író és művészettörténész vont párhuzamot Csontváry és Nyáry Éva munkássága között. Khaled szerint: „Nyáry Éva művészi élménye ugyanannak az ívnek az egyik vége, amelynek a másik oldalán Csontváryt találjuk.”
Ez kíváncsivá teszi az embert: ki ez a művész, aki Csontváryhoz hasonló témáival Csontváryhoz mért magasságokba emelkedett?
Szerencsére, kedves régi kollégám és barátom lehetővé tette számomra, hogy személyesen találkozhassunk.
A Csontváryval való hasonlatosságot ugyanaz a bűvölet idézte elő, ami Nyáry Éva témaválasztásain is nyomon követhető. Erről Egri Mária: „Nyáry Éva festőművész” c. könyvében így ír: „Szíria egzotikus atmoszférája megbűvölte. A sivatag csodája, az antik épületmaradványok, amelyek szinte misztikus álomszerűségben lebegtek a homoktengerben, a több ezer éves kultúra még látható emlékei. Kétszer is megfestette az ókori Palmyra romjait, a damaszkuszi háztetőket, utcákat, templomokat, a bazárok árusait, a kikötőt, a kis falvak öreg házait, a keresztény Maalulát, az ottani kolostort. Több keleti tárgyú csendéletet festett és néhány portrét is. Képeinek jó része már Damaszkuszban gazdára talált.”
Miért éppen Szíria?
Férje szíriai diplomáciai kintléte alatt fogalmazódott meg benne, hogy festészetet tanuljon. Ott végezte el a damaszkuszi képzőművészeti főiskolát, ahová – elsősorban anatómiai rajzismeretei miatt – rögtön a második évfolyamra vették fel.
1985-ben első szíriai kiállítása jelentős visszhangot váltott ki. Az Al Thawra napilap méltatása szerint: „Nyáry Évát különösen a színek érdeklik, impresszióit a színeken keresztül örökíti meg.” Ez jól látható pl. a „Pipacsos csendélet” c. képén. A keletiességet a meleg színek – piros-sárga – alkalmazásával varázsolja elénk egyéni jellegű festményein, pl. „Damaszkuszi tetők”, „Színes ábránd”. „Palmyrai látomás” c. képén – Khaled szerint – érzékletesen jelenik meg a különös szíriai hangulat: „Palmyra nála élőlény, … amelyet dacolva a nappal és a múló idővel a fennmaradás és az elmúlás közötti küzdelemben ábrázol.”
1985-ben első hazai kiállítását is megrendezi, melyen a szíriai tartózkodás csodálatos képeit mutatja be. Egri Mária könyvében megmutatott festmények közül talán a „Magányos kaktusz” külön kiemelést érdemel, mely „éveken át kiállításainak emblematikus képe. A sivatag égető napjának az egész képtérben sárga-fehéren tüzelő vibrálásában, a szinte motívum nélkül remegő különös atmoszférában az egyetlen élőlény a Kaktusz, a lehetetlen körülmények között is megmaradni képes létezés jelképe.”
Ekkor már képein a tájak mellett a portrék is megjelennek, melyek művészetének jelentős részét képezik a későbbiekben, pl. „Arab férfi portréja”.
Festményei impresszionista vonásokat hordoznak, de ezek – megfűszerezve a Kelet élményvilágával – egyéni jellegűvé teszik műveit.
Itthon – bár a környezet már nem olyan színes – képein visszacsempészi az ősz sárga, barna, vörös, arany színeit. Akkortájt így jellemzi saját festői hitvallását: „Mint egy látomás, úgy élnek már előre bennem a képek, amiket meg akarok festeni…. Ha festek, nem érzem az időt, megszűnik minden körülöttem. Szeretem teljesen átadni magam, mert akkor jönnek ki a csodálatos dolgok.”
1985-87 igen termékeny korszak. „A művészt hol erősebben köti a látvány, például a „Zsámbéki templom”, a tiszai, tanyasi képeinél. Illetve inkább szimbolikusabb megoldásában, belső világát közvetítik az „Egyedül” munkája két variációja, vagy a „Fák öreganyja” vászna.”
Nyáry Éva sokoldalúságát bizonyítja három könyve is. Nagybátyja, Nyáry Ernő nyugalmazott bagdadi érsek, aki igen nagy hatást gyakorolt művészi munkásságára is, rábízta hagyatékát. Ebből született az „Egy pillanat az örökkévalóságból” c. könyv, melyet nagybátyja különleges életútja bemutatásának szentel. Ezt megelőzően még két, igen érdekes munkát publikált: az első az általa megfestett koronaképek könyv formában történt megjelenése, míg a másodikat az „Ősmagyarok Életfája” „tervezése-festése kapcsán összegyűjtött népi díszítő motívumok inspirálták.”
„Az Életfa saját leírása szerint: az indákkal határolt 19 körcikke országunk jelenlegi 19 megyéjét szimbolizálja. Ma a „Fa” a történelmi Magyarország 63 vármegyéje legszebb ősi, nevezetes helyi jelleggel párosuló motívumaiból virágzik ki, melyek együttesen Magyarország ezeregyszáz éves történetét hirdetik.”Az Életfa fantasztikus bőségben tárja elénk eleink feltárt síremlékeinek fennmaradt díszítő motívumait. Emellett a ruhadíszek, házi eszközök, kapuk, faragások, templomi faliképek „összekötik a múltat a jelennel.”
A másik egyedülálló vállalkozás: a Magyar Szentkorona parányi, 19 darab zománcképének megfestése volt. 1991-ben a Budapesti Történeti Múzeum állította ki ezeket a festményeket, kiegészítve Szűz Mária koronáról hiányzó alakjának megfestésével. A képeknek olyan sikere lett, hogy a Daily News, a Neueste Nachrichten híradást adott a kiállítás megnyitásáról. A kiállítást Szófiában, Bécsben, Rómában is láthatták és természetesen több vidéki város is vendégül látta a tárlatot.
A Magyar Posta a festményekről bélyegsorozatot adott ki, mely 2005-ben „Az év legszebb bélyege” címet nyerte el és a siker a Magyar Posta művészeti díját is magával hozta.
Az utolsó témakör, mely Nyáry Évát különlegessé tette: a „Megfestett zenék” sorozat. A sorozat keretében neves zeneszerzőnk, Szokolay Sándor 12 zeneművére készített festményeket. Többek között – a Vérnász, Isten harsonája, Hamlet, Magyar zsoltár - muzsikája ihlette - a korábbi festészeti stílusától eltérő, - a zene lüktetésére vibráló színes képeit.
Nyáry Éva festői munkásságát a humanitárius segítésnyújtás kíséri: A Szent Lázár Katonai és Kórházi Lovagrendben évtizedek óta tevékenykedik. Ma már a Nagyperjel, a világszervezet Dámája és a magyarországi szervezet vezetője.
Ami talán a legfontosabb: személyesen megismerve Nyáry Éva egy sziporkázóan élénk, intelligens asszony – tele tervekkel és életörömmel.
Az Élet-tér Alapítvány honlapján fellelhető a Koronaképek kiállításról egy összeállítás.
Sajnos Nyáry Éva egy rejtőzködő művész, az interneten nem találtam ízelítőként közreadható műveiből.
És egy videó Nyáry Éváról – búcsúzóul: