"Budapest, Budapest, te csodás,
...
Sehol nincs a világon ilyen szép város"
dalszöveg
Egy élő, lüktető világváros sok-sok múltbéli titkot rejt. Vannak köztük ámulatra méltóak, vannak rémísztőek és vannak megmosolyogtatók is.
Kordos Szabolcs: "Egy város titkai" c. könyv igazi csemege azoknak, akik szeretik megismerni a történelem rejtett, de annál izgalmasabb háttértörténeteit. Ezekből mazsolázunk cikkeinkben.
"Legyünk túl" először a meglehetősen hátborzongató történeteken! Ki ne rettenne meg attól a hírtől, hogy a Rákóczi úton valaha nyilvános kivégzőhely működött, vagy attól, hogy a Bazilika helyén véres állatviadalok folytak? S mi a közös a két rémségben? A csőcselék vérszomjassága.
Kivégzőhely a Rákóczi úton
1868.-ba időutazunk. Ez ideig még nyilvános akasztások voltak, melyek "féktelen mulatozásokba, tömegverekedésekbe torkolltak."
A csőcselék az akasztott ember ruhájának vagy a kötélnek egy darabkájáért, mint szerencsét hozó ereklyeként harcolt. Az egyik ilyen rendbontással végződő akasztás után Ferenc József császár elrendelte, hogy zárt helyen legyen az ítéletvégrehajtás, és ez a helyszín a Rákóczi út 66. lett. A császári rendelet után már csak hivatali emberek, újságírók és "jegyet váltó VIP vendégek" vehettek részt ezen a "társadalmi eseményen."
1844-ben Majláth országbíró gyilkosának kivégzésekor botrányos, szinte háborús állapotok uralkodtak, így későbbiekben már nem használták az épületet.
"A rossz emlékű épületben szikvízüzem, cukorkagyár, női kalapszalon és fehérneműtisztító üzemelt. 1928-ban egy hatemelete épület került a helyére, melyet 1950-ben lebontottak. Ma egy félkész betontorzó emlékeztet a "véres időkre."
Állatviadalok a Bazilika helyén
1787.-1796. között a gyönyörű templom helyén a Hecc-színház működött, mely fából készült és 2000 ember befogadására volt alkalmas. "Farkasok, medvék, kutyák, bikák, egzotikus állatok, oroszlánok, tigrisek ölték egymást, vagy a "pesti matador", az un. heccmester gyilkolta le őket a vérre szomjazó tömeg szeme láttára." Borzalmas látvány lehetett!
A színház tulajdonosa, Tuschl Sebestyén kétes hírű vállalkozó volt. A legfelső körökben mozgott: ő üzemeltette a Váci utcában a Magyar Korona kávéházat, a Vörösmarty téren a Krajcáros Komédiát, de ő irányította a budai Várszínházat és a pesti Rondellát is.
Sok balhéja volt! Vizsgálat is indult ellene tiltott szerencsejáték szervezés miatt, amit megúszott, mert a pincérek mellette szavaztak.
Állítólag a Hecc-színház üzemeltetését úgy szerezte meg, hogy a más nevére szóló engedélyt kicsavarta a jogosult kezéből. A bérleti díj nem fizetése miatt a Magyar Korona tulajdonosa alaposan szétverte a helyiséget.
További sorsáról a várostörténet nem őriz emlékeket.
Titokzatos, bár véresnek nem mondható történetek következnek.
Tizenegy emelete bunker a budai Vár alatt
Úri utca 72. - több száz éves, barokk jellegű épület, mely szinte észrevétlenül simul bele a Vár többi régi házai közé.
Bár külleme nem túl izgalmas, a ház alatt meghúzódó óriási, titkos bunker ( óvóhely) annál inkább!
Az 1930-as években ide tervezték és valósították meg 33 méter mélyen (!) a Nemzeti Bank által őrzött állami kincsek biztonságos elrejtését. Három éven át - egy másik üres telek segítségével, jól álcázva - éjjel-nappal építették a bunkert. Öt éves börtönbüntetés várt arra az építkezésről tudó vagy abban résztvevőre, aki kikotyogta a titkot.
1944.-ben a Nemzeti Bank vezetői és családjai, az állami szervek képviselői és a pénzügyi élet irányítói bújtak meg itt, viszonylagosan jó körülmények között. Budapest ostroma alatt már e körön kívüliek is szép számmal menekültek ide. Szerencsére, mindössze hárman haltak meg, ők is természetes halállal, és egy gyermek is született. Persze az aranynak nyoma veszett!
1951.-től 1980.-ig az Országos és Budapesti Elektromos Teherelosztó vezérlőterme működött a mélyben. Ma csupán a felszínen látható ház használatos az MNB alapítványi céljaira.
Szabadkőműves páholy a Budai Táncklub helyén
Ki gondolná, hogy a Margit körút és a Kapás utca sarkán álló egykori bérház, - melyben ma is táncklub működik - a szabadkőművesek budai páholyának adott otthont a XX. század elején?
Míg a Podmaniczky utcai Nagypáholy többször szerepelt már a médiában, budai kistestvére, a Galilei páholy rejtve maradt.
1911.-ben határozták el felépítését a budai székháznak, mely a szabadkőművesek klubjaként működött. Ízléses, egyszerű berendezésű volt a díszterem, melyet ebédlőként is használtak, voltak társalgók, múzeum és könyvtár is. A legizgalmasabb azonban az alagsori szentély volt, melyben a titkos gyűlések zajlottak. Sajnos a tervezők hibája folytán nem volt szellőztethető és fűthető sem. Természetesen sötét volt, mert " a fény különleges szerepet kap a szimbolikájukban. A főmester az elmaradhatatlan körző és derékszög, a szabadkőművesség két szimbolikus tárgya között ülve celebrálta a találkozókat."
Bár a szabadkőművesekről évszázadokon át az a hír járta, hogy világuralomra törő elitista csoport, de ez nem igaz. Vári László kutató szerint a találkozók mindössze a világ dolgai iránt érdeklődő emberek baráti összejövetele, melynek különlegessége, hogy szigorúan szabályozott rendben zajlanak. Egy ülésen mindenki csak egyszer szólalhat fel, de nem lehet félbeszakítani a mondókáját.
A szabadkőművesek sok jótékony cselekedetet is végrehajtottak, népkonyhát és melegedőket üzemeltettek, tej- és kenyérosztást szerveztek, sérült gyermekeket ápoltak. A székházban bérlakásokat is adtak ki külsőknek, sőt a mai kínai étterem helyén bárki által igénybe vehető vendéglőt is működtettek.
1920.-ban betiltották a Galilei páholyt is, így illegalitásba kényszerült. Már 1924-től napjainkig különböző tánciskolák működtek és működnek itt. Kíváncsi lennék arra, hogy az odajáró táncolni vágyók ismerok-e a székház történetét?
Legközelebb az eltűnt Fűrdőszigetről, a gellérthegyi boszorkányokról ismerünk meg történeteket és mulatozunk a Kék Macskában és az Arizónában is.
Budapest, Budapest, you wonderful,
...
Nowhere in the world is there such a beautiful city"
lyrics
A living, pulsating cosmopolitan city harbours many, many secrets from its past. Some of them are astonishing, some terrifying, and some make you smile.
The book "Secrets of a City" by Szabolcs Kordos is a real treat for those who love to learn about the hidden but all the more fascinating background stories of history. We draw on them in our articles.
"Let's 'get over' the rather gruesome stories first! Who wouldn't be horrified to learn that there was once a public execution site on Rákóczi Street, or that there were bloody animal fights on the site of the Basilica? And what do these two horrors have in common? The bloodthirst of the mob.
Execution site on Rákóczi street
We travel back in time to 1868. At this time, there were still public hangings, which "culminated in unbridled revelry and mass brawls."
The mob fought for a piece of the hanged man's clothes or a piece of rope as a good luck relic. After one of these hangings ended in disorder, Emperor Franz Joseph ordered the execution of the sentence to be held in a closed place, and this place became 66 Rákóczi Street. After the imperial decree, only officials, journalists and "ticketed VIP guests" were allowed to attend this "social event."
In 1844, scandalous, almost warlike conditions prevailed at the time of the execution of the assassin of Majláth, the judge of the land, and the building was not used afterwards.
"The ill-remembered building housed a sparkling water factory, a sugar factory, a ladies' hat shop and a linen mill. In 1928 it was replaced by a six-storey building, which was demolished in 1950. Today a half-finished concrete tower is a reminder of the "bloody times."
Animal fights on the site of the basilica
Between 1787 and 1796, the beautiful church was the site of the Hecc theatre, a wooden theatre that could seat 2,000 people. "Wolves, bears, dogs, bulls, exotic animals, lions, tigers killed each other or were slaughtered by the 'Pest matador', the so-called 'master of the fight', in front of a bloodthirsty crowd." It must have been a horrible sight!
The owner of the theatre, Sebestyén Tuschl, was a businessman of dubious reputation. He ran the Magyar Korona café on Váci Street, the Krajcáros Komédia on Vörösmarty Square, but he also ran the Várszínház in Buda and the Rondella in Pest.
He got into a lot of trouble! He was also investigated for illegal gambling, which he got away with because the waiters voted for him.
It is alleged that he got the Hecc theatre running by wresting a licence in someone else's name from the holder. For non-payment of the rent, the owner of the Hungarian Crown had the premises thoroughly trashed.
His fate is not recorded in the town's history.
Mysterious, though not bloody, stories follow.
The eleven-storey bunker under the Buda Castle
At Úri utca 72 - there is a baroque building several hundred years old, which blends almost imperceptibly into the other old houses of the Castle.
Although its exterior is not very exciting, the huge secret bunker (shelter) underneath is!
In the 1930s, it was planned and built here, at a depth of 33 metres (!), to safely hide the state treasures guarded by the National Bank. For three years the bunker was built day and night, using another empty plot of land, in a well-disguised way. Anyone who knew about or participated in the construction and spilled the secret was sentenced to five years in prison.
In 1944, the managers and families of the National Bank, representatives of the state authorities and financial leaders were holed up here in relatively good conditions. During the siege of Budapest, a good number of people from outside this circle had already fled here. Fortunately, only three of them died of natural causes and one child was born. Of course, the gold was lost!
From 1951 to 1980, the control room of the National and Budapest Electric Power Distribution Company operated in the depths. Today only the house visible on the surface is used for the MNB's foundation purposes.
Masonic lodge on the site of the Buda Dance Club
Who would have thought that the former tenement building on the corner of Margaret Boulevard and Kapás Street, which still houses a dance club, was home to the Buda Masonic Lodge at the beginning of the 20th century?
While the Grand Lodge on Podmaniczky Street has been in the media several times, its Buda-based little brother, the Galilei Lodge, has remained hidden.
In 1911, it was decided to build a headquarters in Buda, which functioned as a club for Freemasons. It had a tasteful, simply furnished banqueting hall, which was also used as a dining room, lounges, a museum and a library. But the most exciting was the basement sanctuary, where secret meetings were held. Unfortunately, due to a design error, it was neither ventilated nor heated. Of course it was dark, because " the light has a special place in their simbolism. The Grand Master celebrated the meetings seated between the inevitable roundel and the right angle, two symbolic objects of Freemasonry."
Although for centuries the Freemasons have been reputed to be an elitist group bent on world domination, this is not true. According to researcher László Vári, the meetings are merely a friendly gathering of people interested in world affairs, with the peculiarity that they take place in a strictly regulated order. At a meeting, everyone is allowed to speak only once, but cannot be interrupted.
The Freemasons also performed many charitable acts, running soup kitchens and warming houses, organising milk and bread drives, and caring for injured children. They also rented out lodgings in the headquarters and even ran a restaurant on the site of the present Chinese restaurant, which was open to the public.
In 1920, the Galilee Lodge was also banned, forcing it into illegality. From 1924 to the present day, various dance schools have operated here. I wonder if the dancing lovers who come there know the history of the seat?
Next time, we'll learn stories about the disappeared Bathing Island, the witches of Gellért Hill and have fun at the Blue Cat and the Arizona.
