„Egy csillag táncra perdült, s az alatt születtem én”
William Shakespeare
Már gyerekkoromban is szerettem volna eljutni a Svábhegyi Csillagvizsgálóba. Most – hála a kezdeményezésnek – mód nyílt arra, hogy a csillagok iránt érdeklődő kicsik és nagyok közelebbi ismeretségbe kerüljenek a mindig titokzatosnak tűnő, varázslatos égitestekkel. Egy szórakoztató, interaktív előadás részese voltam szombat délelőtt unokámmal. Van valami misztikus abban, hogy tőlünk 200 millió kilométerre található bolygókat szemlélünk!
Hullócsillag-rajzás
Az előadás első részében az űrbéli vándorokat, a hullócsillagokat ismertük meg egy kicsit közelebbről. Azt már tudtuk, hogy a hullócsillagok nem is csillagok, hanem meteoritok, és ezeknek a leginkább fémtartalmú kőzeteknek a Földünkbe való becsapódásáról fogunk beszélgetni. És az is ismert volt, hogy az augusztus 10-e körüli időszak kedvez a meteoritok hullásának, augusztus 12-én várhatóan az esti égbolton percenként legalább 1, de az is lehet, hogy óránként 100 hullócsillag húzza majd a fénycsóvát. Kb. 200 km magasságból csapódnak be a kőzetek, amikor eltalálja a légkört, hatalmas energiával eltalál egy levegőatomot, és zöld-piros vagy fehér színű csóvát húz maga után, attól függően, hogy a kőzet milyen fémet tartalmaz. A szén pl. zöld, a vas pedig piros színű. Minél nagyobb egy kő, annál fényesebb és annál nagyobb a becsapódás.
Egy kis meteor-történelem
Jelentős meteor – becsapódások szerencsére viszonylag ritkán fordulnak elő.
A „legemlékezetesebb” 65 millió évvel ezelőtt történt Mexikóban, mely 100 km-es körzetben olyan hatalmas porfelhőt idézett elő, hogy a Földön kihaltak a dinoszauruszok. Ennek az volt az oka, hogy a por eltakarta a Napot, és a növények, melyek a növényevő dinók táplálékai voltak, eltűntek. A növényevő dinók kihaltak, és ezzel megszűnt a húsevő dinók tápláléka is.
50000 éve az USA-ban a Barringer kráter 1 km-es körben mutatta a becsapódást.
Oroszországban két ízben is észleltek, 1908-ban és 2013-ban. Szerencsére szinte lakhatatlan területen történtek ezek az események, így sem anyagi kárt, sem személyi sérülést nem okoztak.
Hogyan határozható meg, hogy mikor várhatóak újabb becsapódások?
A lehetségesen becsapódó kődarabokat be kell határolni, űrszonda segítségével. A Center for Near Earth Object Studies (Földközeli Objektumkutatások Központja) szerint 2029-ben érkezik az Apophis, melynek becsapódási esélye 0.07%. A kőzetminták az űrszondával 2023-ban érkeznek. Az egyik legveszélyesebb kisbolygónak, mely a Földdel ütközhet 2182-ben, a Bennu, mely 550 m átmérőjű. A becsapódás esélye 1:1000-hez.
Hogyan védekezhetünk az ütközés ellen?
A viccesen elhangzott – visszaküldjük Bruce Willist (Armageddon) – helyett három lehetőség is kínálkozik erre:
Hogyan különböztetjük meg a meteorit-darabokat az egyszerű kőzetektől?
Ezek a kőzet-darabok mágnesek, fémrácsos szerkezetűek és spektroszkóppal összetételük megvizsgálható. Ezeket a tulajdonságokat meg is szemlélhettük, igazán érdekes volt.
Nézzük meg a Napot és a Vénuszt közelről!
Igen izgalmasnak hangzik, hogy a kupolában található óriás távcsövek segítségével közel hozhatjuk ezeket az égitesteket. A Nap fényét meg kellett szelídíteni ahhoz, hogy megpillanthassuk. Elképesztő, hogy a 150 millió kilométer (!) távolságra levő, 1.5 millió kilométer szélességű (!) Napot vörös korongként megnézhettük, és ráadásul– a csillagász segítségével – telefonunkon felvételt is készíthettünk róla.
A Vénusz különleges, mert nappal is látható kőzetbolygó, a Föld testvérbolygója, mert hasonló a mérete, a tömege és a gravitációs ereje is. A Földnél közelebb kering a Nap körül. Látványa ugyanúgy változik, - nő és csökken – mint a Hold esetében. Most kicsit kékes színű volt, egy fehéres burokkal, mely azt jelzi, hogy sűrű légkörét széndioxid alkotja. A néphit úgy tartja, hogy, amit kívánunk a Vénuszt (Esthajnal-csillagot) nézve, az megvalósul. Már csak ezért is nagyon izgalmas volt szemügyre venni.
A nagyon élvezetes előadás után megfogadtuk, hogy egy esti csillagnézésre mindenképpen eljövünk. Mindenkinek ajánlani tudom az űrbéli kalandozást.
És most egy felvétel az éltető Napról:
.jpg)