„Béke! béke már!
Legyen vége már!”
Babits Mihály
Január 1.- Sokan mámorosan, sokan józanul – telve tervekkel – köszöntik az új évet. És vannak, akik tudják ez a nap a nemzetközi béke napja. Érdemes ráhangolódnunk az egyetemes óhajra, ami korántsem azonos a szépségkirálynők sokszor hangoztatott, üres és felszínes „világbéke” frázisával.
Hiszen babusgatást érdemelne, mint egy gyermek. Különösen, mert gyengélkedik. Reméljük, nem halálos beteg – bizakodjunk, fohászkodjunk!
A nemzetközi béke napját ünnepeljük meg azzal, hogy felszínre tör bennünk az a vágy, hogy nyugodt, kiegyensúlyozott hétköznapokban élhessük le a ránk szabott életet!
Az egyes ember mindig áhítja az ellenségeskedés és viszály nélküli létet, Radnóti szavaival élve „ a szőlőszemben alszik így a bor, ahogy te most bennünk rejtezel.”
Sajnos nagyon kevés időszak van a történelemeben, mely ezt a szerencsés, harmonikus állapotot biztosítja. Most sem részesülhetünk ebben.
Dominka Ede Harald ( Magyar Nemzet 2017. 07.30) így ír erről: „… a Királyok Játéki ( Barcsay Ábrahám), azaz a háborúk, de a béke megkötésének lehetősége is ugyanazon kezekben van, s e kezek birtokosai szükségképpen nem rendelkezhetnek a Platón áhította filozófus államvezetők képességeivel, »mert a hatalom birtoka az ész szabad ítéletét kikerülhetetlenül megrontjaˇ« - állapítja meg Kant.”
Talán csak tévedett Barcsay Ádám! Reméljük, felülkerekedik a józan ész!
Sokszor gondolok John Lennon: „Imagine” c. dalára, melynek szövege reményt és hitet adhat:
„Képzeld, nincs mennyország
érezd, mily könnyű az ég
pokol sincs alattunk
fölöttünk tombol a messzeség
és képzeld, az emberek
derűsen élnek a mának.
Nincsenek határok,
képzeld, erősen
nincs miért ölni, halni
nincsenek széthúzó vallások
édes békében él
minden ember.”
Gaál György István fordítása
És egyre többen érzünk így! Egyre többen kiáltunk Babits mondatával:”Béke! Béke már! Legyen vége már!”
Legyen végre megbékülés az országok között, békesség a családokban és az egyes ember lelkében! Nem kívánhatnánk ennél szebbet 2025-re!
