„Légy hű , s bízzál jövődben nemzetem”
Arany János: Magányban 1861. április
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Magyar Tudományos Akadémia sokat tett azért, hogy – amint azt Pröhle Gergely, a PIM igazgatója az „Önarckép álarcokban” c. kiállítás megnyitóján elmondta - Arany Jánost, születésének bicentenáriumán, kiszabadítsuk a „tiszteletteljes távolságtartásból” és megjelenítsük szellemi gazdagságát a mai generációk számára. A kiállítás szervezői vallják, hogy ha emberi minőségét életszerűen mutatják meg, úgy korra való tekintet nélkül mindenki személyes viszonyt alakíthat ki vele.
Balog Zoltán miniszter arra mutatott rá, hogy Arany milyen nyelvi gazdagságot hagyott hátra műveiben: 287.425 szót használt!, ebből 60.000 egyedi kifejezés volt, míg a mai átlag értelmiség 25-30.000 szóval fejezi ki magát. Ő is kiemelte, hogy a Szerb Antal által lényegnyelvnek nevezett Arany által használt nyelvet és témáit közel kell vinnünk magunkhoz, mintegy megajándékozva egymást ezzel a kinccsel.
A halk szavú, nagybajuszos költőt a kiállítás más, emberi oldalról is bemutatja: kiviláglik jó humora, az, hogy milyen hevesen tudott érvelni, az írótársaival és az általa támogatott fiatalokkal való viszonya, de mindenekelőtt embersége, erkölcsi tartása lehet példamutató – rendkívüli talentumának felfedezése mellett.
Életéhez érdekes adalék, hogy az igen művelt, angolul, franciául, latinul és németül műfordító költő 18 évesen félbehagyta tanulmányait és színész lett. Kevesen tudják róla, hogy megkérdőjelezhetetlen irodalmi műveinek megalkotása mellett – Kodálynak és Bartóknak is személyes példát adva – népdalokat gyűjtött.
Az MTA elnöke megemlékezett Arany tudományszervezői nagyságáról, 7 évig az MTA főtitkára volt és az Akadémia új székházának pénzügyeit is ő intézte, ami arról tesz tanúbizonyságot, hogy erkölcsi kötelezettségének tartotta a szolgálatot.
A beszédeket jól keretezte az a két, Brahms és Chopin zongoraballada, melyek Fülei Balázs zongoraművész emlékezetes előadásában hangzottak el, valamint Vecsei Miklós színművész a költőt szépen megjelenítő versmondása.
A megnyitó kellemes színfoltja volt a Magyarországra akkreditált nagykövetek magyar nyelvű előadásában a „Családi kör” – videóról, melyet az interneten is fellelhetünk. Az nem derült ki számomra, hogy ki volt az ötletgazda, de igazán örömteli volt hallgatni a csodaszép verset olyan emberek előadásában, akiket a vers elvarázsolt, és a számukra nem könnyű nyelven azt hibátlanul, fejből megtanulták
Szörényi irodalomtörténész professzor reflektált a kiállítás találó címére, és annak a címhez méltó megvalósítására. Elmondta, hogy Arany legrejtőzködőbb szerepjátszási vágya több művében is megmutatkozik, pl. a Falu bolondjában, díszletfestői tehetségét Sárváry Pál professzor, - többek között - az első magyar rajz- és festő tankönyv szerzője, is méltatta.
Azzal, hogy a költőt a kiállítás emberközelbe hozta, szellemi és erkölcsi örökségét megcsillogtatta – elérte, hogy Arany János – immáron álarcok nélkül – mindenkié lehet.
Egy videóval búcsúzunk a „Kapcsos könyv” kiállításának előkészületeiről, de több videó található a PIM honlapján arról, milyen szeretettel, gondossággal, és hozzáértéssel készültek a kurátorok az Arany évforduló megünneplésére.