„Amióta van televíziónk, rengeteget tanulok. Minden egyes alkalommal, ha valaki bekapcsolja, azonnal átmegyek a másik szobába, és előveszek egy könyvet”
Groucho Marx
Nem mindenki tudja kivonni magát a TV bűvöletéből, úgy, mint Gorucho Marx. És ez jól is van így! Különösen, ha igényes műsorokkal szórakoztatjuk magunkat. A tévézés világnapján (november 21-én) az motoszkált a fejemben, hogyan változtatta meg mindennapjainkat a „távolbalátó készülék.”
Sokan még emlékszünk Szakonyi Károly: „Adáshiba” c. színdarabjára. (Többször felújították.) A darab 1969-ben játszódik, amikor már teljes műsoridőben szolgáltatott műsorokat Magyarországon a TV. A televízió a színmű főszereplője. Szakonyi maghatározása szerint: „olyan, mint a gyereknek a csörgő: rázzák előtte és akkor a gyermek nem sír.” Az elidegenedés első megjelenítése, hogy a TV annyira bűvkörébe vonja a családot, hogy még Krisztosz, a titokzatos albérlő fiatalember, Jézus megtestesítője csodatételei sem zökkentik ki őket. „Csak akkor jönnek izgalomba, amikor az kikapcsolja a TV-t, akkor is azért, mert nem tudnak szerelőt találni.”
És ez a függőség csak egyre fokozódott az elmúlt 50 évben. Az Europont.blog.hu-n 2018-ban megidézett Standard Eurobarometer felmérés alapján továbbra is a tévé a leghasználtabb médium. Az internetezés a 2., a rádiózás a 3. helyen áll. A közösségi média szerepe felértékelődött az írott sajtóval szemben. Persze előretörőben vannak a mobil, a tablet és a számítógép csatornákon keresztül áramló információk, műsorok. Valószínűleg az okos telefonok a fiatalok esetében előbb-utóbb mindent kiszorítanak.
A teljes magyar lakosság 2017. elején naponta átlagosan kicsit több mint 5 órát, az 50 évesnél idősebb korosztály pedig két perc híján 7 órát töltött a TV előtt. A jelenlegi átlaggal számolva ez egyébként azt jelenti, hogy életünkből közel 16 évet(!) töltünk a Tv előtt!
Mit nyújt a TV számunkra?
Az unipub.lib.uni-corvinus tanulmány, Jenei Ágnes tollából érdekes megállapításokat tesz. „Dominánsan a nappalihoz köthető, alapvetően passzív szórakozási forma, kikapcsolódás, amely során a néző hagyja magát sodorni a tévéből „áradó” történetek és képek kavargó áradatával.” Az igaz, hogy a passzívitást az interaktív digitális TV oldja, de jelenleg inkább dominál az őstelevíziózásból átvett szórakoztatási, nevelési és tájékoztatási funkciója, bár a nem-közmédia, kereskedelmi csatornák inkább a szórakoztatásra teszik a hangsúlyt. „A műsorok nem az értelemre, hanem elsősorban az érzelmekre kívánnak hatni: meglepni, megdöbbenteni, meghatni, felkavarni, felháborítani, megbotránkoztatni.” Egyre inkább fókuszálnak a negatív hírekre, a devianciákra. Sokszor egy-egy hírműsor nagy része arról szól, ki-kit tett el láb alól, ki halt meg szörnyűbbnél szörnyűbb balesetben – mindezt képileg ijesztően alátámasztva. Emellett a könnyű és szórakoztató tartalmak uralják a műsoridőt, sok-sok reklámmal, igen igénytelen módon, szekunder szégyent okozva a nézőknek. Igaz, a TV bármikor át- vagy kikapcsolható! A világra kíváncsiak számára marad a tematikus csatornák kínálata. Sajnos fő műsoridőben itt is sok esetben az érdektelenebb témák dominálnak, bár az előfizetéses alapon igénybe vehetők esetében tudatosan választhatjuk a számunkra érdekeseket.
Mi lehet a TV jövője?
Az internet egyelőre még a 2. helyen áll, bár a fiatalabb korosztályoknál (40 alatt) ez már tulajdonképpen nem igaz. A fent említett tanulmány szerint „a televíziónak akkor lehet jövője, ha visszatér az élő műsorokhoz.” Bár a tanulmány 2012-re prognosztizálta az interaktív, élő szolgáltatások sikerét „zenei program esetében szavazás, chatelés a műsorvezetőkkel, és a nézőkkel igénybevételére a fogyasztók kétszer annyi időt hajlandók fordítani, mint a nem mobil tévé esetében.” És tényleg a magyar lakosság zöme még 2020-ban is tévézik!
Vegyünk három műsorfigyelőt, amelyek a nézettséget vizsgálják:
A Brand Trend szerint: pl. a 45. héten a következőképpen alakult az első 5 legtöbbet nézett műsor sorrendje:
A Marketing Média online szerint viszont a fő műsoridőben a 18-49 évesek között:
RTL Klub: 14,9 %,
TV2: 12% nézettséget produkált.
A Nielsen által közölt elégedettségi mutató szerint jó hír, hogy a Duna TV 5 műsora került be a TOP 30-ba. A legnézettebb adásból 10 a TV2-é, 9 pedig az RTL Klub-é.
Semmi baj nincs azzal, ha tévézünk, hiszen hasznos szórakozás lehetne, ha nemcsak hatásvadász, kommersz műsorokkal bombáznák a nagyérdeműt, hanem igényesebb, tanító-tájékoztató módon kápráztatnák el.
Ehhez kívánunk a közművelődés szempontjait is figyelembe vevő sikeres műsorszerkesztést!
