„Szent Koronánk, mely Istentől vagyon,
Segíts kérlek, de nagyon!
Mutass Utat a sötétben Fényeddel,
Hogy ne csak botorkáljunk,
Hanem Vég-re Emberként járjunk.
Emberként megtisztulva
Igaz Szeretetben, Fényben,
Testeddé válva,
Hogy Egyek lehessünk
Kerek e Világban!
Így legyen!”Imádság
Augusztus 20.-án, az államalapítás nagy ünnepén sokan választják ünnepi megemlékezésként a Magyar Szent Korona megtekintését. A Korona – a jogarral és az országalmával együtt – olyan jelképek, melyeket minden magyar embernek látnia kell.
E helyütt olyan ismeretekkel szeretném olvasóimat megörvendeztetni, amelyekről csak ritkán esik szó.
A gyönyörű, míves alkotás zománcképeit csak nagyítóval tudjuk igazán felismerni, hiszen olyan parányiak. Sajnálhatjuk, hogy Nyáry Éva festőművész 1991-ben készített alkotásait manapság nem igen láthatjuk, aki a Korona 19 zománcképét félméteres nagyításban festette meg, sőt azok még bélyeg formájában is megjelentek.
Egri Mária: „Nyáry Éva festőművész” c. könyvében néhány fontos információval ismertet meg bennünket a Korona történetéről: „A Korona, mint méltóságjelvény, már az ókorban ismert volt… Zárt formája Bizáncban alakult ki…Két, később összeillesztett részből áll. A felső, latin feliratos, kettős keresztpántos, zárt koronát a hagyomány szerint Szilveszter pápa küldte Szent Istvánnak. Ezzel koronázták meg első királyunkat. Az alsó abroncskoronát Dukász Mihály bizánci császár küldte I. Géza királynak. Feltételezhetően 1074-1077. között készült, s a bizánci ötvösművészet egyedülálló remeke. A két korona egyesítése a kutatók szerint III. Béla uralkodása idején történhetett.”
A történelmi szereplőket Nyáry Éva testközelbe hozza. Festményeiből jól érzékelhetjük a bizánci kereszténység ikonográfikus megközelítését a Koronán szereplő alakok megörökítésénél.
Az ábrázolások közelebbről
„Középen Krisztus, a Pankrátor, a világ ura, méltóságos, ünnepélyes ábrázolásban, trónon ülve. Jobb kezét áldásra emeli, bal kezében a Biblia, feje körül keresztes díszkoszorú. Mellette kétoldalt két feléje forduló arkangyal, Gábriel, az Angyali üdvözlet és Mihály, az Utolsó ítélet angyala. A pántokon körül az apostolok: Péter, Pál, Tamás, János, András, Fülöp, Jakab, Bertalan mellképei. Szent György és Szent Demeter, a katonaszentek és a két orvosszent, Kozma és Damján zárják a sort.” (Idézet a könyvből)
Érdekességek
Nyáry Éva a miniatűrök felnagyítása során észlelte, hogy „ a Korona hátulján levő három bizánci császárt ábrázoló zománckép – mint ahogy képeimben is érzékeltetem – utólag kerültek a koronára…Biztos vagyok abban, hogy a szenteket egy kéz készítette. Kivételt képez az a három császárkép, amin látszik, hogy anatómiailag is másképp festették meg őket.”
További érdekesség a Géza királyt ábrázoló kép: „Erről az égvilágon senki sem tudott, mindenki csak Szent Istvánról beszélt. Tehát célom egyszerűen az volt, hogy mindegyik kép mellé odategyem a kérdőjelet.”
A Koronán ábrázolt szentekről a művész az alábbi fontos információt közli a Sári Katalin által készített interjúban: „A szentek se véletlenül kerültek a koronára. Egyrészt védték a királyt – ők a királyi védőszentek (orvos-, és katonaszentek), és ezeknek szimbolikus jelentésük van, hogy miért éppen ők kerültek a magyar Szent Koronára. Azt már tudjuk, hogy Jézus ilyen sorban hívta asztalához őket.”
A festőművészt foglalkoztatta, hogy noha Szent István az országot Szűz Máriának ajánlotta fel, miért nem szerepel a magyar királyok beavatási koronáján Szűz Mária alakja. 1995-ben a Demokratában erről így nyilatkozott: „Néhány foglalatot az idők során fölfeszítettek. Egyes képeket kiemeltek és visszahelyeztek, de a császárok képeinek – elsősorban a Dukász képnek – a foglalatát nemcsak felfeszítették, hanem a gyöngyözött részből ki is vágtak, és így erőltették be 1074-1077. között a képet.”
Egy 1613-ból származó feljegyzés említést tesz a Koronán található Szűz Mária képről, amelynek helyén Dukász Mihály császár található.
Mit volt, mit tenni – Nyáry Éva a koronán uralkodó harmónia és egységesség jegyében, figyelembe véve Szűz Mária bolygójának színeit és a számmisztikát is – megkomponálta 19. képként Szűz Mária képét is.
Ezekkel a fontos információkkal és gondolatokkal emlékezzünk Szent István napjára. a magyar államalapítás ünnepére.
Egy szép kép a Koronáról, melyet a cikk alapján talán kicsit értőbben csodálhatunk meg:
