„A főzés könnyű fejet, nyitott lelket és meleg szívet kíván.”
Paul Gauguin
A Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó 2014-ben a Nemzeti Könyvtár sorozatban Krúdy Gyula: „Előhang egy kis pörkölthöz” c. válogatott írásait jelentette meg.
Kivel folytathatnánk a magyar konyha nyomában indított kutakodásainkat, mint éppen ő vele.
Amint az a kötet címéből is kiderül, a könyv szeretettel és áhítattal emlékezik meg a magyar étkekről, italokról, étkezési kultúráról.
Pozsgai Zsolt előszavában írja: „Vannak korok, amikor az étkezés, annak költői megéneklése a létezés himnusza, dicsérete. Mint Mátyás idejében, amikor a költők a lakomákhoz ráadásként adták a dalt az étkekről.”
Írásából megtudhatjuk, hogy Petőfi és Arany kedvenc étele egyaránt a paprikás csirke, jól nyakon öntve tejfellel és megpúpozva még túrós csuszával is.
„Széchenyi István kedvenc étele a „hideg nyalat”, vagyis a gyümölcsfagylalt, amit szépen tisztára mosott kagylóhéjban szolgáltak föl.”
Kossuth kedvence a – később róla elnevezett Kossuth kifli mellett – a citromos kolbász.
Deákról a Deák torta lett nevezetes, de szerette a sült csirkét paradicsommal is, amit Napoleon is igen kedvelt.
Jókai imádta a tiroli májat és az ő nevére keresztelt bablevest, nagy szemű babból és füstölt malackörömből. Felesége, Laborfalvi Róza, a híres színésznő kitűnő aszalt szilvás orjalevessel örvendeztette meg vendégeit.
Mikszáth az ürühúsból uborkával elkészített és csipetkével megbolondított palóclevest részesítette előnyben.
Molnár Ferenc a rétesekért rajongott, felesége, Fedák Sári, ünnepelt színésznő pedig a később róla elhíresült Fedák lepényt és Fedák torta receptjét hagyta az utókorra.
Szentgyörgyi Albert, Nobel díjas tudósunk kedvence a parázson pirított zöldpaprikával készített paprikás csirke volt, amit azóta is készít a törzshely-vendéglője, a lillafüredi Palota szállóban.
Két hírességünk által kedvelt receptet az internet segítségével felidézünk.
Várom az elkészítők visszajelzéseit!
„Hozzávalók:
Csipetke Gundel módra
Nos, ez az a leves, amit nem lehet csak úgy összecsapni. Előző nap megfőzzük a sertésnek csülkét (az eredeti recept szopós malac füstölt körmét említi), beáztatjuk a babot (ha sikerül fejteni való babot vásárolnunk, vagy termesztenünk, úgy ez a lépés természetesen kimarad).
A csülök főzőlevének tetejéről leszedett zsíron aranybarnára pirítjuk a karikára vágott zöldségeket, jelesül a fehér répát, sárgarépát és a zellert. Amikor a zöldségeknek a színe megfelelő, beleborítjuk az edénybe a babot, az áztató levével együtt. A csülöktől megfosztott főzőlevet szintén hozzáadjuk a fazék tartalmához. Jöhet a fűszerezés. Babérlevéllel, zúzott fokhagymával. Hozzáadjuk még kockára vágott paprikát és paradicsomot. Amíg tűz dolgozik a levesünk alatt, a debreceni kolbászunkat szépen felkarikázzuk és egy serpenyőben vagy egy arra alkalmas edényben megsütjük.
A Debreceni kisült zsírján elkészítjük a rántást. A forró zsiradékhoz adunk pár evőkanál lisztet, valamint finomra vágott vöröshagymát. Együtt egy rövid ideig pirítjuk, majd a tűzről levéve meghintjük agy adag fűszerpaprikával, apróra vágott petrezselyemmel. A forró rántásunkat HIDEG vízzel felöntjük, csomómentesre kikeverjük, és hozzáadjuk a főlő levesünkhöz.
Amíg a levesünk főddögél, elkészítjük levesbetétünket, a csipetkét, Gundel módra. A tojást egy kicsit elkeverjük, hozzá adjuk a liszthez, megszórjuk egy csipetnyi sóval, és ezekből az anyagokból tésztát varázsolunk. Lelisztezett konyharuhára rácsipkedjük a tésztát, és beletesszük a lobogó levesbe. Amikor a csipetke feljön a leves tetejére, beletesszük a csülköt és a sült Debrecenit. Eddigi munkánk megkoronázásaként tejföllel dúsítjuk étkünket. Rottyan egyet, és már csak a tálalás, és a jóízű elfogyasztás marad hátra.”
„Hozzávalók: ( 8 adag )
A tésztához:
A tepsi előkészítéséhez
Elkészítés
A vajat a cukorral habosra keverjük, majd egyesével hozzáadjuk a tojás-sárgákat, mindegyikkel jól kikeverve. A végén beletesszük a citromhéjat is.
A tojásfehérjéket kemény habbá verjük és óvatosan beleforgatjuk a vajas-cukros-tojásos masszába, vigyázva, nehogy összetörjön.
Hozzászitáljuk a sütőporos lisztet, elkeverjük.
Vajjal kikent, liszttel meghintett tepsibe simítjuk a tésztát (kb. 1 centi magasan álljon a tészta a tepsiben!).
A tetejét megszórjuk durvára vágott dióval vagy mandulával.
Közepesnél kicsit erősebb tűzön kb. fél óra alatt megsütjük.
Miután kihűlt, pogácsaszaggatóval félholdakat (kifliket) szaggatunk belőle.”
Jó étvágyat!
A következő megjelenéseinket Krúdynak szenteljük.
Széchenyi kedvence, a „hideg nyalat” egy gusztusos fotójával köszönünk el: