„A bor férfi dolog, csendesen kell beszélni róla. Leghelyesebb egy pohár bor mellett”
Márai Sándor
A tokaji aszúra méltán ráillik ez az elnevezés. 300 éven át a világ egyik legdrágább bora volt, igazi Hungaricum.
Miben áll nagyszerűsége?
A szemenkénti kései szedés már csak hab a tortán, hiszen a gazda szeme hizlalja, óvja, félti már a metszéstől, majd az első rügyek megjelenésétől kezdve. Gyönyörű táj, beragyogva melegséget adó napsütéssel, itt a Tokaji borvidéken a szőlőfürtök tényleg kacagnak. A rendezett, mértani pontossággal megtervezett és megművelt vidék néhány tíz ember keze-munkáját és szeretetét dicséri. A mikroklíma páratlan: a Tisza és a Bodrog közelsége és a Zempléni hegyek védettsége fontos szerepet tölt be ebben. A szőlő minden napra ad munkát és izgulni-valót: jókor lesz-e eső, fel tud-e szikkadni időben a nap áldásos sugaraival a sok fürt, a botritys erjesztő gomba beváltja-e a fürtök töppesztéséhez fűzött szerepét. Mindezek a feltételek, no meg a szakértelem, a rászánt energia és szorgalom kellenek a jó minőségű aszú keletkezéséhez, az osztályon felüli bor eléréséhez.
A Béres Szőlőbirtok honlapján olvasható, hogy „a hegyaljai hagyomány szerint az első aszúbort Erdőbényén élő Szepsi Lackó Máté református prédikátor készítette Lorántffy Zsuzsannának 1631. húsvétjára.” Valószínűleg ez a prédikátor az őse az 500 éve aszúbort is termelő Szepsy családnak.
Az idei Cinefesten e hétvégén bemutatott, majd szeptember 19-től országosan is látható a „Folyékony arany” c. dokumentum filmnek, melyet Almási Tamás készített, egyik főszereplője éppen Szepsy István, aki a bortermelők Oscar díjasa. A film nagyrészt az ő hitvallása a tokaji szőlőhöz és borhoz fűződő szerelméről. A 66 éves Szepsy István fáradhatatlanul küzd azért, hogy az aszú ismét a világ legjobb édes bora lehessen. Már elérte, hogy pl borait spanyol 3 Michelin csillagos éttermekben fogyasszák, és azt is, hogy egyetlen palack bora 12 millió forintért keljen el egy borárverésen. Mégsem dőlt hátra, tudja, hogy – bár fia sok terhet levesz a válláról főként az értékesítésben – a termelésben szükség van még arra, hogy jelen legyen, irányítson. Az 52 hektáron való szőlőművelés igazi kihívás: évi 38000 palack száraz bor, 7000 palack aszú, 12000 palack szamorodni készül. Műtrágyát, gyomirtót, rovarirtót nem használ, és a pincészetben nincs enzimhasználat sem, saját élesztőkkel keltik életre tölgyfa hordókban a folyékony aranyat. Az aszút 40 hónapig érlelik!
A film még két másik Tokaj hegyaljai borász – Bacsó András, a Tokaji Oremus Pincészet igazgatója,és Alkonyi László, a Kaláka Pincészet társtulajdonosa – elhivatott küzdelmét is bemutatja, melyet azért folytatnak, hogy a tokaji bor régi fényében csillogva kerülhessen a világ legigényesebb asztalaira.
A film szép fényképezésének Hitchcock-i jelenete, amikor több ezer seregély árasztja el a szőlőket, megtépázva a kiemelkedőnek ígérkező termést.
A borászok nem mindig a természet kegyeltjei, de elszántak, mert tudják, hogy a hét szűk esztendőt általában egy kiemelkedésű termésű év követi majd. Kívánjuk, hogy csodálatra méltó kitartásukat az aszú mindnyájunk büszkeségére szolgáló világhírneve koronázza meg.
A film előzetesével zárom soraimat: