A világunkról beszélni az összes szavunk kevés lenne.
Randall Munroe
A biológiai sokféleség (biodiverzitás) földi életünk egyik legnagyobb csodája. Hiszen az emberi faj is egyike az 1,7 millió fajnak, mely a földön él.
Tisztelegjünk hát az Élet sokszínűsége előtt!
A Magyar Természettudományi Múzeum méltón ünnepelte a május 22-i Biodiverzitás Napját. E napon nyílt meg egy érdekes időszaki kiállítás a 2019. év védett magyarországi fajairól. 8 sztárfellépőről adnak kicsit részletesebb képet, melyek a magyarországi lakosság által is védelemre szoruló fajok kiemeltjei. Van közöttük rovar, vadvirág, kétéltű, emlős, gomba, ásvány, hal és ősmaradvány is.
Nézzünk körül a különleges fajpéldányok között, melyek közül néhány talán kevéssé ismert, bár igen értékes, ritka és ezért védelemre szorul. A szép kiállítású szórólapok alapján néhány figyelmet felkeltő információt közre adok.
Az év rovara: a havasi cincér
Csodaszép, fakó égszínkék színű, fekete bársonyos foltokkal díszített, csápjain fekete bojtokkal él ez a 3-4 cm hosszú bogár. Lárvái nem régen elhalt fában, főleg bükkben fejlődnek. A kifejlett bogarak nagy farakásokon élnek. Bár 2-4 évig fejlődnek, mindössze 10 napig élnek. Ez alatt nem táplálkoznak. Védett állatok, egyenkénti értékük 50.000 Ft.
Az év vadvirágja: a magyar zergevirág
A száraz, nyílt tölgyesek, erdőszegélyek növénye, melynek nagyméretű sárga virágai csak rövid ideig, május-június folyamán csodálhatók meg. Elvirágzás után hamar elszárad, és behúzódik a gumós, gyöktörzsébe. Leginkább a Vértesben, Mátrában, Mecsekben láthatjuk. Európában - a Kárpát-medencén kívül - a Balkán fél-sziget keleti felén igen elszórtan fordul elő. Védett hungaricum, 50.000 Ft értékkel.
Az év kétéltűje: a foltos szalamandra
Ez a kétéltű igen különleges, összetéveszthetetlen színekkel vonzza a tekinteteket: fényes fekete testét sárga foltok díszítik A foltok elrendeződése egyedi, így mindenegyes egyed megkülönböztethető. Fültőmirigyei és pórusmirigyei mérgező váladékot választanak ki, mely kellemetlen, égető érzést okozhat. Bükkösökben és gyertyános tölgyesekben, nyirkosabb szakadékokban, patakmedrek közelében húzódnak meg. Védett, 50.000 Ft értékű egy-egy példány.
Az év emlőse: a hiúz
Magyarországon újra megtelepedett, (15-20 példány) igazi ragadozó. 20-25 kg, de a hímek 30-35 kg-ot is nyomhatnak, és marmagasságuk 70 cm is lehet. Magányosan él, kerüli az emberlakta területeket. Alkonyatkor vadászik egerekre, pockokra, őzekre, rókákra, de szarvasborjút is megtámadhatnak. Nappal rejtett odúkban pihen. A Börzsönyben, a Bükkben, az Aggteleki karsztban, és a Zempléni hegység erdeiben él. Európában is csak 9-10 ezer van belőlük. Ritkaságának oka, hogy a zavartalan, sűrű és idős erdőket kedveli, melyekből egyre kevesebb van. Fokozottan védett faj, 500.000 Ft értékkel.
Az év gombája: a bronzos vargánya
Az ismertető ugyan részletesen leírja kinézetét ennek a kellemes ízű és illatú gombának, de azért gombaszakértőnek én javasolom megmutatni a féltett kincsként szedett - akár 20 cm átmérőt is elérő – példányokat. Húsos kalapja világos foltokkal, hepehupás felülettel, bársonyos bőrrel rendelkezik, tönkje elérheti a 15 cm-es magasságot. Megfelelően csapadékos időjárás esetén májustól tömegesen terem, kizárólag a savanyú talajú lomberdőben, tölgyesben és bükkösben.
Az év ásványa: a galenit
Ez az ásvány vegyileg ólom-szulfid, fémes szürke, többnyire kocka alakú kristályokat alkot, a kocka lapjai szerinti hasadás friss felülete mindig ragyogó fényű. Feltűnően nehéz: 7,5-szer sűrűbb a víznél, viszont aránylag puha, tűvel könnyen karcolható. Forró vizes oldatokból válik ki. Gyakorisága és 80%-os ólomtartalma miatt az egyik legfontosabb érc, nem ritkán ezüsttartalma is jelentős. Hazánkban a múlt században a Mátrában és a Velencei-hegységben is bányászták.
Az év hala: a vörösszárnyú keszeg
Tipikus balatoni hal, halászénekek szereplője. Pontyféle, nevét az élénk vörös páros úszói és a farok alatti úszója színéről kapta. Európában és Nyugat-Ázsiában terjedt el. Hazánkban a növényzettel sűrűn benőtt holtágakban, tavakban és mocsarakban is élnek. Szívesen él együtt a kárásszal és a compóval. Egyik kedvenc tápláléka a hínáros békaszőlő. Gazdasági haszna a vizek szűrésében rejlik, de a horgászok csaliként is használják. Nálunk nem védett hal, de szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.
Az év ősmaradványa: a Komlosaurus
1980-ban Komlón egy olyan lábnyom került elő, mely egy eddig ismeretlen dinoszauruszhoz tartozott. Kordos László a nyomokat Komlosaurus carbonisnak nevezte el, utalva a nyom hűllőre utaló voltára, és a komlói szénre, melynek meddő rétegében lelték fel a leleteket. 1988-ban egy egyetemista csoport ugyanitt több száz, helyenként csoportokba rendeződött dino lábnyomot talált. A nyomok alapján 2,5-3 m nagyságú, madárszerű állatok lehettek.
A fenti, június 30-ig megtekinthető, időszakos kiállítás mellett számos állandó kiállítás is gazdagíthatja felnőttek és gyermekek tudását, így a Sokszínű élet, a Dinoszauruszok kora Magyarországon, vagy az ásványok csodájáról, a korallzátonyok színpompás élővilágáról szólók, éppúgy, mint az időösvény a földtörténeti múlt kőzeteiből.
A kellemes környezetben, a szép Ludovika parkban helyet kapó múzeum sok látogatót vonzott már eddig is, és méltán tart számot sok érdeklődőre - a keddi napot kivéve – naponta 10- és 18 óra között.
Egy kis ismertető a Múzeumról: