„Add nekem a tudást,
hogy Isten mindenható,
„fölséges” a földön és
a mennyben
Szabadíts meg a bűntől,
a betegségtől és a
haláltól.
Ezt kérem Tőled ma és
mindörökre.
A Te fiad”Molnár C. Pál
Érdekes kiállítások– érdekes helyen: egy lakásmúzeumban. Cziffra György: „Ágyúk és virágok” c. időszakos kiállításra voltam hivatalos - a 2019. februári Cziffra Fesztivál előhírnökeként - a Molnár C. Pál lányának lakásában kialakított, kellemes, családias atmoszférájú múzeumba.A sajtótájékoztató előtt megtekintettem Molnár C. Pál műveiről szóló állandó kiállítást is.
Néhány szó a „házigazda” Molnár C. Pál festőművészről
A magát boldog festőnek nevező művész a huszadik század egyik legjelentősebb festője, habár életművéről jóval kevesebbet tudunk, mint amit megérdemelne. 1894-ben született Battonya mellett egy majorságban. Apja uradalmi intéző, édesanyja, Jeanne Contat svájci-francia nevelőnő, akinek nevére utal a festőművész C. betűjele. 1915.-1918. között a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanul Szinyei Merse Pál növendékeként. Ezután Genfben és Párizsban él 1923-ig. Hazatérte után újságrajzokat készít, és irodalmi műveket illusztrál pl. Kosztolányi Dezső és Szabó Lőrinc műveihez. Plakátokat is tervez. 1930-as évektől már elsősorban festő: egyházi tárgyú festményeket alkot. Ahogy Gálig Zoltán/Artportal jellemzi: „világos színek és tónusátmenetek jellemzik a fantasztikum és a realitás ötvözését tükröző műveit.” Ő festi – többek között – a Városmajori templom oltárképét is. Az 50-es években sötétebb tónusú „tájmonográfiák” jellemzik. A 60-as években – Gálig Zoltán szerint – „sorsával és korával megbékélt ember volt, ugyanakkor kritikusan nézte a korabeli jelenségeket. Ezt ironikus hangvételű művekkel fejezte ki.” (A titkárnő 1968., a „Teenager” 1968. körül)
A házi kiállítást beragyogta a művész életigenlő derűje. Csodálatos összhangban fértek meg egymással a légies könnyedségű, lírai szentképek, a profán témák közül a szerelem és a női test ábrázolásai, valamint a kávéházi hangulatot árasztó grafikák.
A Múzeum időszakos kiállításokkal, kamaraestekkel is büszkélkedhet. Jelenleg a Cziffra kiállítás örvendeztet meg bennünket a fantasztikus zongoraművész szellemi hagyatékának emberközeli bemutatásával.
Ágyúk és virágok
Csillag Éva, Molnár C. Pál unokájának felesége, a kurátora a Cziffra Fesztiválhoz kapcsolódó tárlatnak, mely Cziffra Györgyöt, mint embert tárja elénk. Az „Ágyúk és virágok” Cziffra önéletrajzi könyvének címe, mely feltárja a zongoraművész életét az angyalföldi nyomortól a világsikerig. A siker nemcsak szakmai sikert takar, hanem egy humanista ember kiteljesedését, melyet a franciaországi Senlis-i, autójavító műhelyként használt, romos kápolna újjáépítése fémjelez. A korai gótikus kápolna a francia történelem fontos helyszíne, a francia királyságot megszilárdító Capet Hugó felesége, Adelhaid alapította itt az első kegyhelyet. Ez a gesztus a művész franciaságának is szól, a köszönetnek, amiért 1956,-ban befogadták.
A mellékelt videóban Csillag Éva szemléletesen meséli el, hogy Cziffra György számára mit jelképezett a kápolna-felújítás, ahol zeneterem, kiállítóterem és régészeti múzeum kapott helyet. Balázs János, a Cziffra Fesztivál főszervezője éppen itt tartott hangversenyt a sajtóbejárás idején.
A tájékoztatáson megismertük Cziffra Györgyöt művészként, nélkülözést és sikereket, családi tragédiát (fia halálát) megélt emberként. A kiállított miniatűr - tárgyak életének jelentős állomásait idézik fel oly módon, hogy a kiállításra ellátogató gyerekek számára is érzékelhető legyen az életút minden szépsége és nehézsége. Molnár C. Pál kávéházi hangulatot árasztó grafikái jól aláfestik a sok évig bárzongoristaként játszó művész életét.
Az emlékkiállítás, mely 2019. március 2-ig látogatható, külön érdekessége, hogy Kürthy Hanna, a Cziffra Alapítvány első ösztöndíjasa 2018. december 15-én 11 órakor megeleveníti a „Cziffra György „minivilágot” és a Senlis-i kápolnát, melyről csodaszép képeket festett.
A Cziffra Fesztiválról a „Cziffra örömünnep” címmel már hírt adtunk. A Fesztivál újdonságaként megjelenő kávéházi cigány prímás kurzus, mely jelentős díjazásban részesíti a legjobb résztvevőket, biztosítva számukra jelentős boresteken való fellépés lehetőségét. A Junior Príma díjas prímás, Sárközy Lajos a „Megkötöm lovamat” c. népdal bravúros feldolgozásával kápráztatott el bennünket. A Fesztiválon természetesen őt is meg lehet hallgatni több alkalommal is.
Soraimat Cziffra György hitvallásával zárom:
„A pianínó valóban templomommá vált. Az alázatosok mohóságával áldoztam mindennap elefántcsont oltárán.”
Az ígért videóban Csillag Éva mesél a kiállításról: