"A festészet néma költészet, a költészet beszélő festészet"
Szimonédész
1844 - micsoda nagyszerű év a magyar kultúrának! Ez évben lett hivatalos nyelv a magyar, ekkor jelent meg Petőfi első verses kötete és ez évben születik három magyar festő óriás: Benczúr Gyula, Mészöly Géza és Munkácsy Mihály.
A szeptemberi nyárbúcsúztató Borszerdán az MNG-ben e három, 1844-ben született művészről hallgathattunk meg - Krasznai Réka művészettörténész segítségével érdekes, kevésbé köztudott dolgokat.
Benczúr Gyula - történelmünk optimista festője, aki a kiegyezéskor kezdte pályáját. Igazi, teremtő hősöket formált meg hatalmas, grandiózus vásznain, pl. Hunyadi László búcsúja azt sugallja, hogy küzdeni kell tovább. A Budavár visszavétele c. tablókép a győztesek felvonultatásával, az ostromban levő fontos személyeket portrészerűen ábrázolja. A Vajk megkeresztelése c. képének vázlata megmutatja Vajk vívódását a kereszténység felvétele kapcsán. Ezen a változaton éppen ellensúlyozva Vajk dilemmáját a Koppány által vezérelt lázadók is szerepeltek. Az elkészült festmény már a lázadókat elhagyta a képből, inkább a történelmi pillanat rendkívüliségére koncentrált.
Benczúr megörökítette a korabeli politikai élet és az arisztokrácia nagyjait, de négy gyermekéről is csodálatos portrékat készített. Az olvasó nő c. képe egy felvilágosult, önálló, modern nőt tár elénk, aki fesztelenül olvasgat egy kockás pléden a természet lágy ölén. Az MNG igen szellemesen mellé állította ki Színyei Merse Pál Szerelmespár c. festményét. Szinyei és Benczúr egy műtermet béreltek, így nem véletlen, hogy ugyanazon kockás takaró szerepel mind a két képen.
A másik születésnapos, Mészöly Géza a hangulatos tájábrázolás nagymestere. "szürkés tónusú, leheletfinom párával bevont képei" a Balaton vidékéről és a Tiszáról készültek, parasztok, halászok életének megragadásával. Képein nem csupán objektíven mutatja be az adott táját, de varázslatos atmoszférát is teremtenek.
Mészölyt az a Ligeti Antal fedezte fel, aki Munkácsyt is. Ligeti a Magyar Nemzeti Múzeum Képtárának őre volt, maga is neves festőművész. Mészölyt ő küldte négy évre a bécsi akadémiára festészetet tanulni. Malonyay Dezső így méltatja Mészöly festészetét: "Az Akadémián meglepte őket színlátásának sajátos eredetisége, az ezüstösen sápadt derengés, amiben megfürösztött minden színt, és méla, ábrándos enyheséget adott még a déli napsütésnek is."
Az által használt szürkés-barnás tónus a barbizoni mesterek sajátja. Ide soroljuk Theodore Rousseau-t, Jean-Francois Millet-t, Jean-Baptiste Corot-t, Gustave Courbet-t és Paál Lászlót. Ők egyszerű természetlátással a plen air festészet úttörői voltak. Szomorú érdekesség, hogy festészetük hasonlósága miatt Mészöly Géza több képe Corot festményeként kering a nemzetközi műkincs porondon.
A leghíresebb művész, Munkácsy Mihály, aki mint a népmesében a hányatott sorsú asztalosinasból világhírű festőművésszé vált. A Siralomház c. képét már félkészen eladta egy amerikai üzletembernek 1869-ben.
Őt is Ligeti karolta fel és küldte Bécsbe az Akadémiára, és ő is kötődött a Coutbet által követett realista ábrázoláshoz. Munkácsyt Paál László hívta Barbizon-ba. ahol a Rőzsehordó nő c. képét festette. Megtudtuk, hogy szárnyra kapott egy olyan képmagyarázat, hogy a rőzsehordó nem a fáradtságtól leroskadva ül, hanem kezét összekulcsolva meditál. Érdekességként hangzott el az is, hogy Paál László Az út a Fontainebleau-i erdőben c. képén Munkácsy Mihály festette az emberalakot.
Munkácsy Rembrandt iránti szeretete miatt használt sötét színeket. Ehhez un. bitüm-öt használt. Ez az anyag nem azonos az aszfaltozásnál használatos bitumenhez, mert szilárd alapanyagok és különféle adalékok keveréke. Így pl. tartalmaz méhviaszt, propoliszt, lenolajat, vasport, mastix gyantát, gumuarabikumot. Sajnos már 10 évvel a használatuk után Munkácsy rájött, hogy ily módon festett képei besötétedtek, ezért később felhagyott a bitüm használatával. Kutatók rájöttek, hogy a levegő páratartalma miatt a bitümben levő vasoxid rozsdálódik, és a hideg-meleg váltakozás pedig repedéseket okoz a képeken. A Műteremben és a Siralomház c. festmények infravörös és normál fénytartmányok összevetése lapján digitális rekonstrukció alá kerültek. Így jobban láthatóvá váltak a megsötétedett részek is.
Ez év november 26. és 2025. március 9. között a Szépművészeti Múzeum hatalmas Munkácsy kiállítással örvendezteti meg a látogatóit. Természetesen erről is beszámolunk.