“A testet legelőször alaposan ki kell tisztítani, mielőtt tiszta és tökéletes gondolatokat tudna létrehozni.”
Dr. Hanish
Már a „Szép lehetek, de egészséges nem?” c. cikkünkben (a „Cikkünk előzménye” gombra kattintva megtekinthető) foglalkoztunk a méreganyagokkal, de ott inkább a bőrünkön át felszívódó toxinokat részleteztük. Minden csapból az folyik, hogy méregteleníteni pedig szükséges a szervezetünket. Számtalan ötlettel bombáznak bennünket a média különféle formáiban – a lé-böjttől, a colon terápián át, a különböző szerekkel történő detoxikálásig. Szinte elveszünk az információhalmazban és – minthogy egymásnak ellentmondó módszerek és szerek csatáznak egymással – a legmeggyőzőbben hangoztatott nézetnek hiszünk. Ez persze sokszor sarlatánoktól származik.
Ezért nagyon örültem annak, hogy meghallgathattam az Egészségklubban Dr. Rideg Sándor professzor előadását, aki neurológus, és addiktológus végzettségű, és emellett a hagyományos kínai orvoslás zászlóvivője Magyarországon. Első előadása arra összpontosított, hogy megismerkedjünk a ránk naponta ható méreganyagokkal, amelyek súlyos betegségeket okozhatnak.
Lássuk ezeket szépen sorban!
Az élelmiszerek toxinjai
Xenoösztrogének (51 db), köztük a dioxin, a PCB, vinclazolin, honylfenol, melyek szinte valamennyi vegyszerezett élelmiszerben benne vannak. Ezek közül kettővel foglalkozott az előadás:
Vinclazolin (gyümölcsök, zöldségek kezelése során)
Ez a toxin a tesztoszteron receptorokhoz kötődik. Veszélyessége abban rejlik, hogy már gyermekkorban gátolja a másodlagos nemi jelleg kialakulását, melynek következtében a megtermékenyítőképesség tönkremegy, meddőség és spermaszám csökkenés állhat elő. A professzor véleménye szerint ez az oka annak, hogy nagyon sok gyermeket váró pár küzd meddőséggel.
Klórozott szénhidrogén (dioxin)
Daganatkeltő hatású, gátolja az immunrendszer és a hormonháztartás működését.
Mérgek a levegőben
Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH) – 18 féle rákkeltő anyag. Az üzemanyag elégés során keletkezik, így a forgalmas utak mentén mérgezi a takarmányt, és azon keresztül a tejet és a húst.
Növényvédő szerek (biocidek)
A talajba kerülve, az élőlények által elfogyasztott takarmányon keresztül a táplálékláncba jut. A peszticidek fehérjékhez kötődnek, így nehezen mutatható ki jelenlétük. A DDT, HCH nálunk már nem engedélyezett, de e szerves klór vegyületek bejutnak külföldről pl. Afrikából, ahol használatuk nem tiltott. A parathion és malathion, szerves foszforvegyületek idegrendszeri és a vérképző rendszert károsítják, szerepük van a hólyag, vese, hasnyálmirigy és agydaganatok kialakulásában.
Gyógyszermaradványok
Az állatok gyógyítására szánt gyógyszerek maradványai a húsukba belekerülnek. A húsban, tejben antibiotikumként és hormonként hatnak, allergiát, gyógyszerrezisztenciát okozhatnak.
Antibiotikumok
Az állatgyógyászatban a fertőzések kezelésére használják, de a hús- és tejtermelés növelésére is adnak ilyet gyógy-takarmányként, amely minden antibiotikumra rezisztenciát okozhat az embereknél.
Égéstermékek az élelmiszerekben (metilglioxal, klorogénsav, palmiátok)
A sütés és melegítés során - aminosavak károsodnak, DNS-t támadó anyag jön létre. Rossz hír: a kávéban nagyon sok égett anyag van, ezért az erős kávéfogyasztók esetében gyakoribb a petefészek-, hólyag,- hasnyálmirigy- és végbélrák.
Elektroszmog
Kimutatható, hogy az elmúlt 20 év technológiai fejlődése a sok pozitívum mellett jelentős egészségkárosító vonatkozásokkal is járt: 340 szeresére (!) nőtt az elektroszmog szennyezettség, melyet részben a környezet „állít elő” pl. adótornyok, műholdak, vezetékek, részben pedig az elektromos háztartási gépek megnövelt használata idéz elő, pl. a TV, telefon, mobiltelefon, lámpák, mikrohullámú sütő, hajszárító. Soha sem gondoltam volna, hogy a hajszárító termeli ezen eszközök közül a legtöbb elektroszmogot. A kedvezőtlen élettani hatás a növények, állatok és emberek élettani folyamataiban is megjelenik: a szervezetben stresszhelyzetet, azaz érzelmi toxint hoz létre. A gyerekeknél leukémiát is okozhat. Pusztítja az enzimfolyamatokat, negatív hatású az anyagcserére, károsítja a sejtmembránt. A nagy mérvű, hosszan tartó stressz kimerülési fázist idéz elő, mely a szabad gyökök nagyobb mértékű képződését eredményezi, a védekező sejtek aktivitását pedig gátolja.
A szervezet természetes védekező mechanizmusai
Igaz ugyan, hogy a máj és a vese méregtelenítő mechanizmusa segíthet a méregtelenítésben (biotranszformáció), de ez a mechanizmus genetikailag meghatározott kapacitású. Arra hivatott, hogy az anyagcserében keletkezett salakanyagokat kiválassza, de ha a salakanyag mennyisége megnő, e képessége csökken, és nem tud megbirkózni a feladattal. A szervezet tűrőképessége sokszor már fiatalon meggyengül, ezért alakul ki a vegyszerekkel kapcsolatos túlérzékenység, az allergia.
A minőségi táplálkozás
A táplálkozás minősége igen jelentősen befolyásolja küzdelmünket ezekkel a fent felsorolt mérgekkel kapcsolatban. A bio-táplálkozás természetesen segíthet, de sok esetben még így is antioxidáns-pótlás szükségeltetik. Még a bio élelmiszerek esetében is ügyelni kell arra, hogy sok embernél a tejfehérje és a tejcukor problémákat okoz, mely növényi tej-és tejtermékek fogyasztásával kiküszöbölhető. A glutént is javasolja kerülni, és gluténmentes gabonafélék használatát előtérbe helyezni. Ilyenek: hajdina, kukoricaliszt, zab, rizs, vadrizs, köles, amaránt, quinoa. A burgonya is a problémás élelmiszerek közé tartozik: magas a glikémiás indexe, elhízást, diabetest, szív- és érrendszeri betegségeket okoz. Magas szaponin tartalma pedig károsíthatja a sejtmembránt. Elhangzott az előadáson, hogy Peruban 3 napig főzik fogyasztás előtt a burgonyát, feltehetőleg a kedvezőbb élettani hatás elérése miatt. Helyette a professzor a batáta fogyasztást javasolja. A táplálékok megfelelő felszívódásához jó bélflóra szükséges. Érdekes volt hallani, hogy a bélflóra, mint az ujjlenyomat, minden embernél egyedi összetételű, egyensúlyának megbomlása pedig komoly betegségek kialakulásához vezet.
Parazita-irtás, nehézfém-kivezetés
Dr. Rideg Sándor kiemelte, hogy a paraziták a sérült, toxinokkal terhelt szövetekben keletkeznek. Elpusztításuk toxinhalmazt eredményez a szervezetben, így fontos, hogy megfelelő szakember segítségével próbálkozzunk a szervezetből eltávolítani azokat. A nehézfémek kivezetése összetett feladat, külön előadás szól majd erről. Most csak annyi hangzott el, hogy a huminsav, a spirulina és a kovaföld jól használható erre a célra.
Ami igen lényeges: megfelelő vizsgálati eszközzel, pl. biorezonanciás készülékkel meg kell mérni a vitaminhiány mértékét, és a különféle vitaminok egyénre szabott kombinációjával lehet eredményt elérni. Nem minden vitamin hiánya mutatható ki ugyanis a vérből vagy annak kimutatása meglehetősen költséges. A szakember által megállapított időszak elteltével vissza kell mérni a vitaminszinteket.
Dr. Rideg Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a C-vitamin, a bioflavin, az E vitamin, a Béta karotin, a szelén és a többszörösen telítetlen zsírsavak megfelelő kombinációja segíthet. Mindenből a növényi kivonatok a jobbak a szintetikus vitaminoknál.
Remélem, e gondolatok inspirálnak bennünket arra, hogy legalább néhány változást megtegyünk táplálkozásunkban a minél egészségesebb élet megteremtéséhez.
Finom, egészséges, bio-gyümölcsök fotójával zárom soraimat:
