„A "most vagy rögtön" életmódváltozás helyett hétről-hétre változzunk”
Aileen Ludington
Sajnos a már 900 lélekszámot közelítő magyarországi koronavírus áldozat 90%-a valamilyen szív- és érrendszeri betegségben, többségük magas vérnyomásban szenvedett. A prevencióról nagyon kevés szó esik, az elhunytak említésénél – már-már mentegetőzésül – csak azt sorolják, hogy kinek milyen alapbetegsége volt. Így nem lehet elégszer írni a megelőzés fontosságáról, már csak azért sem, mert pandémia-mentes időszakban is ezek a betegségek tartoznak a vezető halálokok közé.
Már többször írtam a COVID kapcsán arról, hogy a szív- és érrendszeri betegségeket mennyire és hogyan lehet elkerülni. Azt is fontos hangsúlyozni azonban, hogy a már e széles spektrumú betegségcsoportban szenvedők állapota javítható, és akár visszafordítható!
Aileen Ludington MD és Hans Diehl Dr.HSC, MPH: „Életmód változtatás hétről-hétre” c. könyvben a szerzők azon az állásponton vannak, hogy a fokozatos, hétről-hétre, napról-napra hozott döntéseink az egészségünkkel kapcsolatban sokkal hatékonyabbak, mintha azonnal akarnánk változtatni. Ezért 52 heti teendőre bontották – tudományos magyarázatokkal – szükséges cselekvéseinket, így egy éven át szilárd változtatásokat hozhatunk létre, melyek már szilárd életmódváltozásként épülhetnek be mindennapjainkba.
Az jól látható a könyvből, hogy a változás nem megy varázsütésre. Többirányú életmód változtatásra van szükség, és ezeket nemcsak erős felindulásból, ijedtségből kell megtenni rövid távon, hanem igazi elszánásból – életünk végéig kell folytatni. Soha nem késő az elhatározásra!
Mivel a vírus a szív- és érrendszeri betegségek nagyfokú kockázatát hordozó személyeknél lehet végzetes, így most a könyv ezekkel kapcsolatos megállapításaiból szemezgetünk.
Foglalkozzunk hát a szív- és érrendszeri betegségek előszobájának is tekinthető csendes gyilkossal, a magas vérnyomással!
A magas vérnyomás okai
A gyógyszeres kezelés mellékhatásai
Életmódbeli és étrendi változtatások
Egyszerűnek tűnő, és nem is túl sok módosítást kell következetesen végrehajtanunk:
Ezen változtatások következtében nemcsak a vérnyomás csökken, hanem a beszűkült artériák megnyílnak!
A csemegézés
Ha elegendő friss gyümölcsöt és teljes kiőrlésű termékeket fogyasztunk, eltűnik a nassolás utáni vágy.
De mit tegyünk, ha mégis ránk tör a csipegetés?
Elrettentésül a könyvből idézünk egy táblázatot a nassolás kalórianövelő hatásairól:
Fánk lekvárral 1 db 255 kalória
Üdítőital 2 dl 140 kalória
Chips 125 kalória
És most lássunk néhány példát arra, hogy mennyit kell sportolni 1-1 nasi kalóriájának ledolgozásához (Royal Society for Public Health táblázata):
1 közepes nagyságú mocca kávé 290 kalória – 53 perc gyors séta
50 g földimogyoró 296 kalória - 54 perc gyors séta
1 fahéjas csiga 420 kalória - 1 óra 17 perc gyors séta
1 áfonyás muffin 265 kalória - 48 perc gyors séta
Igen tanulságos a táblázat! Azt mutatja, hogy csak kiadós séta mellett bűnözhetünk. A gyors séta pl. futással vagy más aerob edzésformával is kiváltható, melyből kevesebb is elegendő, de futásból pl. átlagban minimum 25 perc szükségeltetik.
A testgyakorlás fontossága
Akár nasizunk, akár nem, mozogni életbevágó! A legjobb és legbiztonságosabb mozgásforma a gyaloglás (gyors séta). Különösebb előkészületek nem kellenek hozzá, csupán egy jó levegőjű helyszín és egy kényelmes cipő, no meg a szívósság. Célszerű először napi többször 5-5 percet gyalogolni, majd fokozatosan növelni akár egy óra hosszra. Ebbe beleszámít a munkahelyre igyekvés közbeni mozgás, a gyerekekkel való játszótérre menés is. A már normál testsúlyú és jó edzettségű embereknél, a szerzők heti 3X30 perc mozgást is elegendőnek tartanak a fenntartáshoz. Az úszás is kiváló, de csakis a szabályos, fejbetevős mellúszás vagy hátúszás. Legalább 30 perc naponta erőnlétünket, egészségünket jól szolgálja.
A BIK Könyvkiadó által kiadott mű még nagyon sok megszívlelendő tanáccsal szolgál egészségünk megőrzéséhez.
Változtatásra fel!
