A hosszú élet tudománya: a makrobiotika

„Amíg étrendünk rossz, arra, hogy életünk rendeződjék, nem számíthatunk”

Hamvas Béla

Most a jobbára a négy fal között folytatott életvitelünk talán több időt ad arra, hogy elgondolkozzunk, min kellene változtatnunk– megfogadhatnánk Hamvas Béla tanácsát és ezt az étrendünk megváltoztatásával kezdjük. Mindennapjainkban kevés időt tudunk ennek szentelni, ha éhesek vagyunk, bekapkodunk mindent, ami kezünk ügyébe akad. Persze csak ritkán akad kezünk ügyébe élelmiszer, legtöbbször megelégszünk az „élelmiszerjellegű” étkek fogyasztásával, mint a hamburger, a sok konzerv, gyorséttermi eledelek és a hatalmas mennyiségű üdítő, melyek lassan mérgezik és öregítik szervezetünket. A megfelelő koszt is jó kozmetikum, sőt sokszor „kés nélküli műtétet” jelent.

Már Hippokratész is azt vallotta, hogy az egészséges és hosszú élet alapja a megfelelő táplálkozás. Ezt ma sem kérdőjelezhetjük meg, így ha fiatalosan és egészségesen szeretnénk élni, ezt a tanítást nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Mire tanít a makrobiotika?                                                                    

E görög szó a hosszú élet tudományát és művészetét jelenti Horváth Éva- Szepesi Dóra: „A fiatalodás művészete” c. könyvében a makrobiotika alapfilozófiáját az alábbiakban jelölik meg: „A makrobiotika alapfilozófiája az egység:az ember a világ része, és a világmindenség törvényszerűségei vonatkoznak rá. Ha az ember megszegi őket, fizetnie kell az egészségével.”

Már az elmondottakból is látható a makrobiotika nem csupán étrend, hanem egyben életmód is.

Azt, hogy egészségesek vagyunk-e valójában a Zen egészségteszttel könnyen lemérhetjük.

A boldogság és az egészség alapfeltételei:

• Sosem vagy fáradt. - Ha valamire azt mondod, hogy lehetetlen, nehéz vagy „nem tudom megcsinálni” – elismered, hogy nincs elég energiád szembeni nézni a kihívásokkal. Ha az életet nem tekintjük kalandnak, fáradtak vagyunk – akkor előbb-utóbb megbetegszünk.
• Jó az étvágyad. – A jó étvágy azt jelenti, hogy „az egyszerű fekete kenyeret vagy egy tányérnyi barna rizst is hálásan, elégedetten tudunk elfogyasztani.”
• Jól és mélyen alszol. – Ha álmodsz vagy beszélsz álmodban, nem alszol elég mélyen és jól. Ha jól alszol, 4-6 órai alvás elegendő. „Ha nem tudsz minden körülmények között, ahogy a fejedet a párnára hajtottad, 3-4 perc alatt mélyen elaludni, akkor a lelked tele van félelemmel.”
• Jó az emlékezőtehetséged. – A jó memóriának még idős korodban sem kell hanyatlani. A feledékenység a sok kitisztítandó salakanyagtól van.
• Jó a hangulatod. – Ha mérgelődsz, veszekszel, nem vagy képes megértő és türelmes lenni – nem vagy egészséges.
• Gyorsan gondolkodsz és gyorsan döntesz. – A hezitálás helyett a gyors, de megfontolt döntés – az egészséges, nyugodt és derűs ember sajátja.

Az vagy, amit megeszel

A II. világháború előtti időkben még az átlagember étrendjében első helyen a teljes értékű, alig finomított gabonafélék álltak, a második helyen a permetezés, és a műtrágya nélküli zöldségek és gyümölcsök, a harmadik helyen a kis mennyiségben fogyasztott, hormonkezelés nélküli, szabadon élő állatokból származó fehérje.

A rangsor azóta jelentősen megváltozott: az első helyen az állati fehérje áll, tömeges állattartásból, hormonkezelt állatokból, a második helyen a finomított cukorral édesített gabonakészítmények csökkentett tápértékkel, a harmadik helyen az édes és sós nyalánkságok, míg az utolsó helyen a nagyiparilag előállított, génmódosított, permetezett, növényvédőszeres, műtrágyázott zöldségek és gyümölcsök. Ráadásul ehhez a kedvezőtlen rangsorhoz jönnek még a tartósítók, színezők és ízfokozók. Megszűnt a szezonalitás, úgyszólván mindig kaphatók a mi éghajlatunktól idegen zöldség- és gyümölcsfélék, persze a szállításból és raktározásból eredően igen csekély vitamintartalommal.

A helyes, naponta követendő makrobiotikus étrend

„50-60% gabonák, magvak

20-30% zöldségek

5-10% bab, babokból készült termékek

5-10% levesek mindezekből.

Ezen kívül – főleg az éghajlatnak megfelelő – gyümölcsöket, makrobiotikus italokat, őseink által élvezett, hagyományos, nem izgató hatású teákat is fogyaszthatunk.”

Az ételkészítésnél a régi módszereket részesíti előnyben: főzés, tengeri sóban elrakás, tejsavas erjesztés. Konyhája harmonikus: maximálisan figyelembe veszi: „a nemet, az életkort, az egészségügyi állapotot, a klímát, az évszakokat, a táplálék tulajdonságait. A keleti kultúra jin és jang táplálkozási alapelveit is követik, melyben jin elem ( (nőies,  hideg és nedves) a jang elem (férfias, meleg és száraz)  – egyensúlyára törekedve.

Ételkészítés makrobiotikus módra – a főzés

A főzés néhány ételnél azért is fontos, „mert ezáltal érik el az univerzumnak megfelelő legmagasabb rezgést.” Minden növénynek fényre van szüksége. A gyökerek, melyek a föld alatt növekednek, több energiára, melegre van szükségük – ezért főzzük őket. A leveles zöldségeket sokat éri a Nap éltető ereje, így kevesebb főzést igényelnek. A virágok pl. kamilla – csak forrázni szükséges. A maghéjasokat pl. gabonák – a héjuk miatt nem éri őket a Nap sugárzása, így elkészítésüknél fontos a tűz, a láng jelenléte. A főzés biológiailag a testen kívüli előemésztés, melynek során számos mérgező anyag válik ártalmatlanná.

A nyugati és keleti betegségkép

A makrobiotika követi a keleti orvoslás elveit, melyek lényegesen mások, mint a hagyományos, nyugati orvoslásé. A nyugati orvoslás a tünetekre összpontosít, operációkkal és gyógyszerekkel akarja „megsemmisíteni az ellenséget, és vissza akarja juttatni a betegség előtti állapotba. Pedig éppen ez az állapot volt a jelenlegi betegség melegágya.”

A keleti orvoslás más elveken működik. „Nem az a cél, hogy a szimptómákat megszüntessék, hanem, hogy a legyöngült embert fizikailag és lelkileg megerősítsék, hogy képes legyen a kórokozókkal együtt éln, és önmagát tudja meggyógyítani.” A keleti orvoslás nem bontja a testet különálló szervekre, hanem teljes egésznek tekinti. „ha egy szerv vagy szervrendszer megbetegszik, mindig azt figyeli meg, hogy honnan indult ki és mi hozta létre a betegséget.”

Hogyan étkezzünk makrobiotikusan?

Egy alapvető szabály: mindig akkor álljunk fel az asztaltól, amikor még tudnánk enni. A fókaszerű zabálásnak mondjunk nemet, akár milyen kecsegtető is egy-egy emésztést serkentő gyógyszer!  Néha koplaljunk. A koplalás igen előnyös szervezetünknek, mert elégeti és felhasználja a lerakódott salakanyagokat. Most a húsvéti böjt idején, ha nem is 40 napon át, de legalább 3 napig engedjük meg szervezetünknek a befelé figyelést és a takarítást. A böjt „kés nélküli operáció” – így szakszerű vezetést és nagy odafigyelést igényel.

Húsmentesen, tejmentesen, cukormentesen – érdemes így élni?

Az étrend fenti leírása mutatja, hogy az állati fehérjét mellőzi ez az étrend, mert úgy tartja, hogy a vastagbélben a hús emésztéséből származó salakanyagok önmérgező hatásúak.

Ha nem is osztjuk a vegetáriánusok álláspontját a hús teljes elhagyásáról, el kell ismernünk, hogy a kevesebb hús fogyasztása jót tesz nekünk. Jó ha tudjuk, hogy a hús 5 napig (!) tartó emésztése a 1.5 napos vegetáriánus ételek emésztési idejével mutatja, hogy utóbbi sokkal kevésbé terheli meg szervezetünket, kevésbé leszünk fáradtak. A tej megemésztése igen nehézkes. Tehertétel a szervezetnek a fehérje lebontása. Igen ám, de mivel erősíthetjük akkor csontjainkat?  Gabonafélékkel, hüvelyesekkel, amelyekben a kalcium-foszfor arány is kiváló. A cukorfüggőség a sok hús és sós étel hatásának ellensúlyozására szolgál. Egy újabb intelem: A fogmosás a cukorfogyasztás után hiábavaló! A cukortól a vér savas lesz, s kiegyenlítést kíván, a fogakból és a csontokból vonja ki szervezetünk a meszet.”

A makrobiotika a szintetikusan előállított cukor helyett az árpamalátát használja édesítőként, de a csicsóka, asz aszalt gyümölcsök, a mazsola, a méz – is jó cukorhelyettesítő.

Legközelebb egy kicsit időzünk a makrobiotika egyes eledeleinek bemutatásánál.

Az életet jelentő gabonamező fotójával zárom soraimat: