„Amikor egy nő mosolyog, a ruhája is vele mosolyog”
Madeleine Vionnet
Amíg nem találkoztam Coco Chanel kapcsán azzal az idézettel, hogy „Chanel nem annyira újító, mint Madeleine Vionnet, a divat nagyasszonya” – nem hallottam róla. Elkezdtem utánanézni, és most szeretnék megemlékezni a XX. század fantasztikus stílusteremtőjéről.
Ki volt Madeleine Vionnet?
1876-ban született, és majdnem száz évig volt köztünk, 1975-ben hunyt el.
Van egy igazi újdonság, amivel ő rukkolt elő: a rézsútos, ferde szabás, mely által „a természetes esés következtében a ruha együtt mozdul a viselőjével.” A görög stílusú, lágyan omló ruháit ma is szívesen viselnénk, hiszen az örök nő szimbólumai. Már 12 éves korában varrónő lett, mert szegény francia családban született. Rövid házassága és gyermeke elvesztése után Londonba költözött, a hol Kate Reily, híres angol ruhakészítő szabászaként dolgozott. Ezután Párizsban a Callot Soeurs divatháznál helyezkedett el, mint tervező. Egy másik francia divattervezővel, Jacques Doucet-nél is eltöltött 4 évet, majd 1912-ben megalapította a Vionnet divatházat, mely az első világháború kitöréséig működött, majd 1923-ban újra megnyílt. 1925-ben New Yorkban az 5. sugárúton is nagysikerű üzletet hozott létre. Szenzációs ruháit a kor híres filmcsillagai Marlene Dietrich, Katherine Hepburn, Joan Crawford és Greta Garbó is szívesen viselte. Az általa meghonosított szabászati stílus modernizálta a női divatot és nagyon népszerűvé vált. Ő vezette be a divatba a szerzői jogilag védett márkajelzést. Sajnos a II. világháború most már véglegesen megtörte a virágzó divatház működését, 1940-ben véglegesen bezárt.
Vionnet a modern munkáltató
Ritkaság számba ment, ahogyan megbecsülte alkalmazottait, forradalmasítva a munkajogi gyakorlatot: fizetett szabadság, szülési szabadság, betegszabadság járt a dolgozóinak, kellemes ebédlőben költhették el ebédjüket, sőt helyben orvosi és fogorvosi ellátást is igénybe vehettek.
Milyenek a Vionnet ruhák?
Mint a tánc – könnyed, természetes, magával ragadó. Isadora Duncan, a XX: század tragikusa körülmények között elhunyt, kiemelkedő balett-táncosnőjének görög tunikái ihlették ruháit. Semmiféle, a női testet gúzsba kötő megoldást távol tartott az általa tervezett ruháknál. Az anyagok, a chiffon, a selyem, a marokkói krepp, valamint a szabás mind légiességet kölcsönöztek alkotásainak. Meghonosította a női vállat és hátat szabadon hagyó szabásvonalat, így érzéki, luxus termékeket hozott létre, egyszerű, modern szabásvonallal.
Munkastílusa igen érdekes volt, mert nagyobb méretű játékbabákon próbálta ki a kreációit, mielőtt igazi méretben elkészítette volna őket.
Ellentétben Chanellel, aki imádta a népszerűséget és mindent meg is tett azért, Vionnet kerülte a hangos felhajtásokat, nem élt a frivol önmutogatás eszközeivel. Így vallott a munkájával kapcsolatos hitvallásáról: „Ha ma Vionnet Iskoláról beszélhetünk, az leginkább azzal magyarázható, hogy eltökélt ellensége voltam a divatnak. A szezonális és tünékeny szeszélyekben van valami mesterkélt, és bizonytalan, ami sérti a szépérzékemet.”
Kikre hatott különleges stílusa?
Sok tervezőre gyakorolt hatást, - többek között - Jean Paul Gautier-re, John Galliano-ra, Issey Miyake-ra.
2008-ban Matteo Marzotto és Gianni Castiglioni élesztették fel a Vionnet márkát, próbálva nyomdokain haladni.
Hiába, az örök nő légies eleganciája soha nem megy ki a divatból!
Emlékezzünk rá képekben is: