“Elméd a valaha gyártott legnagyobb házimozi-rendszer”
Mark Victor Hansen
Létezik nemzetközi memóriabajnokság és van Nemzetközi Memória Nagymester is: Kevin Horsley személyében. Ami érdekes: hogyan lett egy diszlexiás, az iskolában tanulásra alig képes gyermekből memóriabajnok? Úgy, hogy módszeresen és kitartóan fejlesztette emlékezőképességét. Sokan gondolják úgy, hogy “így születtem. nem tudok sok dolgot megjegyezni”, holott ez a képesség is fejleszthető. Erre a legjobb példa éppen Kevin Horsley.
Miért fontos, hogy jó legyen a memóriánk?
Ezt kérdezhetnénk a googlizás korában, hiszen mindent megtalálhatunk az interneten. Igen ám, de ki akarna olyan sebészhez menni műtétre, aki az operálás közben a Google-t fürkészi a következő lépésért, vagy olyan saját házat terveztet, ahol az építész az internetet hívja segítségül? Hiába van sok-sok információnk, ha nem tudjuk előhívni, amikor szükségünk van rá. Sok ember a vizsgán emlékszik még a tananyagra, de pár hét múlva már fogalma sincs arról, miből is vizsgázott. Pedig az információ tárolására szükségünk van ahhoz, hogy ne kelljen újra meg újra megtanulnunk ugyanazt az ismeretet.
Hárító kifogásaink
Először lássuk azokat a kifogásokat, melyek korlátoznak abban, hogy belevágj emlékezőképesség-fejlesztésbe! Van egy nagyon jó mondás Kevin Horsley: “Emlékezz mindenre!” c. könyvében ezzel kapcsolatban Zig Ziglartól: “Nem szárnyalhatsz a sasokkal a magasban, ha a tyúkokkal kapirgálsz a sárban.”
Általános kifogások
Szemléletváltás
Ahelyett, hogy elhárítanánk a változás lehetőségét - összpontosítsunk, állítsuk magunkat a sikeresek oldalára! Változtassuk meg korlátozó hiedelmeinket!
Hogyan fogjunk hozzá memóriánk élesítéséhez?
Mindenek előtt meg kell változtatni hozzáállásunkat: ne részleges figyelmet fordítsunk dolgokra, hanem koncentráljunk! Ehhez meg kell tanulnunk elcsendesedni. Püthagorasz mondását kövessük: “Engedd, hogy elcsendesedett elméd hallgasson és befogadjon.” A belső béke utat nyit a koncentrációnak.
Horsley 4 területre javasol koncentrációt:
Cél: “Mindig emlékezz arra, miért akarod elolvasni bagy megtanulni az adott információt.”
Érdeklődés: Figyelmed szintjét az érdeklődés szintje határozza meg. Ami legjobban érdekel, az iránt éber, fókuszált figyelmet tanusítasz. Így az unalmas információ is lehet érdekes megfelelő szemléletmóddal.
Kíváncsiság: Az érdeklődésünk felkeltésére Horsley azt javasolja, hogy motiváló kérdéseket tegyünk fel magunknak: Pl. “Hogyan kapcsolódik az életemhez az információ és milyen formában alkalmazható számomra?
Egy kis gyakorlatozás
Sokan gondolják, hogy a fotografikus memória egy különleges képesség. Pedig csupán gyakorlás kérdése! Horsley egyszerű példával világítja meg ezt: Regényolvasásnál képeket látunk a regény helyszíneiről, szereplőiről, eseményeiről, amit lelki szemeink állítanak össze. Ilyenkor a “képzeletedet és az ösztönös kreatív képességedet használod.”Amikor tankönyvből tanulunk, próbáljuk lefényképezni vagy rögzíteni az adott oldalt, akár hangok révén, ismételgetéssel próbálunk visszaemlékezni az információra. Így tettem én is annak idején, és sokszor tényleg csak addig tudtam a tanultakat, amíg a vizsgára mentem. Ez nem hatékony tanulási módszer, mert a később használandó tudás is elveszik. Horsley szerint a hiba ott volt, hogy nem “képesítettem” a tanulandókat - hasonlóan a regény-olvasáshoz. Az agyunk csodálatos: képes a kép megjelenítésre, megsokszorozva az információrögzítés hosszát emlékezetünkben. John Medina neurológus szerint: “Ha hallasz valamit, 3 nap múltán a 10%-ára fogsz emlékezni. Adj egy képet is hozzá, és az arány 65%-ra növekszik.”
Tehát a kulcs: a képteremtés.
Ehhez három dolog szükséges:
Az egyik módszer
“Használjunk egy jelentéssel teli gondolatot vagy kifejezést arra, hogy a jelentés nélküli szót képviselje.” Pl. az ametiszt szó megjegyzéséhez gondolj egy amerikai tisztre. A gyakorlás némi erőfeszítést igényel, de egyben szórakoztató is.
Nagyon tetszettek az idegen szavak megtanulásához adott példák.
spanyolul a kéz=mano. Képzeld el, hogy egy manóval fogsz kezet.
olaszul a csirke=pollo. Képzelj el egy szkafanderes csirkét az Apollo űrhajóban.
franciául a tenger=mer. Képzelj el egy bátor búvárt, aki a tenger mélyére mer úszni.
japánul a könyv= hon. Képzeld el, hogy egy japán kertben olvasol, s béke honol a szívedben.
Utána ellenőrizd magad: Hogy mondják spanyolul a kezet, olaszul a csirkét és franciául a tengert?
Ezen egyszerű képalkotó módszer mellett a könyv - igen szórakoztatóan - más módszerekkel is megdolgoztatja az agyunkat. A végére mi is memória nagymesterekké válhatunk.